Karunk egyetemi docense az EU munkabizottságában

jún

15.

Karunk egyetemi docense az EU munkabizottságában

Dr. habil. Nagy Zoltán a Büntetőjogi Tanszék egyetemi docense az Európai Bizottság felkérése alapján vett részt az EU Migrációs és Belügyi Főigazgatóságának 2 éves munkafolyamtában.

2020 decembere óta a Migrációs és Belügyi Főigazgatóság (DG HOME) munkabizottságában végezte Dr. Nagy Zoltán, Magyarországot képviselve, a több európai szervezet támogatásával megvalósult átfogó európai vizsgálatot a személyiséglopásról és a személyiséglopással összefüggő bűncselekmények témájában. A munkabizottságban 27 ország elméleti és gyakorlati szakemberei képviseltették magukat. A munkát támogatta a Trentói Egyetem, a Victim Support Europe, a European Evaluation Society, és a Wavestone.

„Az ajánlat, amelyet azonnal elfogadtam egy szép születésnapi, karácsonyi ajándék volt abban az évben. A felkérésben nyilvánvalóan szerepet játszott az, hogy – és ezt ajánlom a fiataloknak – jelen voltam a különböző tudományterületet átfogó weboldalakon kutatási, publikációs regisztrációimmal vagy akár a konferenciákon tartott előadással, ott rögzített e-mail elérhetőségemmel.”

Karunk oktatójának feladata a szervezők által kiadott szempontrendszert alapul véve a személyiséglopást érintő magyarországi jogalkotás, joggyakorlat áttekintése volt. 

Részletezné a 2 év faladatait?

„A jogszabályok bemutatása, elemzése talán viszonylag egyszerűbb feladatot jelentett. Bár a személyiséglopás problémája nemcsak a virtuális világban, hanem a valós térben is megmutatkozik. Ez utóbbit említve a sokféle igazgatási jogszabályoktól a büntetőjogi rendelkezésekig tekintettem át, arra a kérdésre keresve a választ, hogy hol jelenhet meg a személyiséglopás és arra hazai jog milyen választ képes adni. Ahogy egyre több és több okirati, regisztrációs, adminisztrációs kötelezettséget néztem át a személyi okmányoktól az orvosi utakon át egészen az egyszerű csalásig vagy akár az unokázós-csalásig, sőt a börtönbe történő bevonuláskori személycseréig egyre erősödött bennem, hogy életünket mi magunk bonyolítjuk és az állampolgároknak egyre nehezebb alkalmazkodni ezekhez a kötelező protokollokhoz, egyre nehezebb átlátni a szabályokat és ez nyilván – sajnos feleslegesen - konfliktusokat szülhet az állampolgár és állama között. 
A virtuális térben sem rózsás a helyzet, sőt. A személyiséglopás egyszerre lehet tárgya és ami a jellemzőbb, eszköze egyes visszaéléseknek, bűncselekményekhez. Említhetem e körben a közösségi oldalakról végrehajtott profillopást, a más nevében történő csalásokat, a bankkártyákkal való visszaéléseket a card-present (a kártya fizikai valóságában jelen van) vagy a card-not present (tipikusan az internetes vásárlásoknál történt) csalásokat, szintén a más nevében folytatott bitcoin -bányászatot, vagy a zaklatás lehetőségeit.
A közösségi oldalon való jelenlétünk különösen kitett a személyiséglopásnak. Adataink ott vannak, elérhetők. Sajnos, a felhasználók azt hiszik, hogy ugyanúgy ki kell tölteni minden rubrikát, mint mondjuk a kormányhivatalban elénk tett úrlapon.
AZ érdekesebb esetek közül említek egyet, Magyarországon az FBI is nyomozott az ún. romantikus csalások ügyében, amikora magukat amerikai katonáknak kiadó elkövetők kerestek szingli hölgyeket és legkülönbözőbb csalárd indokkal kértek vagy próbáltak pénzt kérni magyarországi hölgyektől.
A feladatom másik része már bonyolultabb volt, hiszen a hazai jogalkalmazóktól a bíróságoktól, ügyészégektől, minisztériumoktól, Adatvédelmi Hatóságoktól kellett adatokat bekérnem konkrét esetekre, a napi munkájukat övező jogszabályi háttér elemzésére vonatkozóan. 
Panaszra nem lehet okom, segítették a munkát.”

Hogyan tartotta a kapcsolatot a munkabizottsággal?

„A bizottság tagjai meghatározott személyekkel, szervezetekkel tartották a kapcsolatot. A kapcsolattartás pandémia miatt, sajnos elektronikus úton, e-mailben, telefonon történt. Én magam a bulgáriai központtal, a Center for the Study of Democracy (CSD) intézettel tartottam kapcsolatot. Általánosságban volt időnk dolgozni, de előfordultak jellemzően a munkánk vége felé, gondolom, ahogy gyűltek az adatok, hogy gyors válaszokat kértek nagyon rövid határidővel.
Személyesen említhetem Chiara Pettinellit, ő Brüsszelből vagy Tomasso Communalét, ő pedig Szófiából láttak el tanácsaikkal, ötleteikkel, kértek, kérdeztek. A tevékenység sok e-mail kapcsolatot és még több e-mail-címet eredményezett.”

A 27 ország nemzeti jelentésének feldolgozása megtörtént, a kiadvány elérhető az EU publikációs felületén. https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/f85399b3-abed-…

Milyen hozadéka volt ennek a kétéves munkának?

„Hozadéka egy problémás terület joggyakorlatába történő mélyebb betekintés. Aki most kíván Ph.D kutatást végezni, annak jó szívvel ajánlom ennek a területnek a kutatását, elérhető számos európai jogi megoldás, problémafelvetés, amit az EU Reportja tartalmaz.
Szakmai és emberi örömmel tölt el az, hogy egy ilyen csapatban dolgozhattam.
További feladatom átgondolni, hogy ezt a kapcsolatot, szakmai renomét hogyan tudjuk az 1367-ban alapított Pécsi Egyetem és a Jogi Kar hasznára fordítani.”