Szeptember 25-én, pénteken 16:00 és 22:30 között ismét várja az érdeklődőket a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara a Kutatók Éjszakája programjain.
A Kutatók Éjszakája egy egész Európát átívelő, ingyenes tudománynépszerűsítő rendezvénysorozat, amelynek célja, hogy közelebb hozza a kutatói világot a nagyközönséghez, és élményszerű formában mutassa be a tudományos gondolkodást.
Az idei programokon a világűrtől a kvantumtechnológián és a mesterséges intelligencián át egészen a bűnügyek és az adatvédelem világáig kalandozhatnak az érdeklődők. Megnézzük, hogyan működik a valóság „Galaktikus Szenátusa”, kipróbálhatjuk, mennyire jó a jogérzékünk, döntéseket hozhatunk egy emberkereskedelemről szóló interaktív történetben, és arra is keressük a választ, hol vannak a mesterséges intelligencia növekedésének határai.
Dr. Biró Zsófia
16:00–17:00
Óriás Nándor előadó – földszint
Kié a Hold? Kitermelhetjük-e az erőforrásait? Milyen szabályok szerint terjeszkedhet tovább az emberiség a világűrben?
A Star Wars világában ezek a kérdések a Galaktikus Szenátus elé kerülnének. A mi valóságunkban az ENSZ Világűr Békés Célú Felhasználásával Foglalkozó Bizottsága, a COPUOS, valamint annak Tudományos és Technikai, illetve Jogi Albizottsága, az STSC és az LSC jelenti azt a fórumot, ahol az államok évről évre megvitatják a világűr használatának legfontosabb tudományos, technikai és jogi kérdéseit.
Az előadás bepillantást enged ennek a sajátos „galaktikus diplomáciának” a működésébe: kik ülnek az asztalnál, miről tárgyalnak, hogyan születnek döntések több mint száz állam között, és milyen szerepe van mindebben a világűrjognak? Szó lesz az öt ENSZ-világűrszerződésről és az Artemis Accords-ról is, de mindenekelőtt arról, milyen kérdések foglalkoztatják ma a COPUOS-t.
A 2026-os napirendeken többek között megjelent a holdi tevékenységek nemzetközi koordinációja, a világűr erőforrásainak felhasználása, az űrtevékenységek hosszú távú fenntarthatósága, valamint a nukleáris energiaforrások világűrbeli alkalmazása. Ezek már nem egy távoli science fiction világ problémái: a következő holdi missziók, az új nemzeti űrprogramok és a magánszektor gyors térnyerése miatt egyre sürgetőbbé válik, hogy az államok közös szabályokat találjanak.
Az előadás azt mutatja meg, hogyan működik a valóság „Galaktikus Szenátusa”, és milyen kérdésekben próbálja ma meghatározni az emberiség világűrbeli jövőjének kereteit.
Dr. Hengl Melinda
17:00–18:00
Óriás Nándor előadó – földszint
Hogyan érhetjük el, hogy valóban figyeljenek ránk?
Az előadás gyakorlati útmutatót és azonnal alkalmazható technikákat ad ahhoz, hogyan láncoljuk magunkhoz a hallgatóság, a vitapartner vagy éppen a tárgyalófél figyelmét.
Dr. Szijártó István
Kezdési időpontok: 18:00, 18:30, 19:00, 19:30
009. és 011. terem – földszint
A résztvevők kis csoportokban tapasztalhatják meg az emberkereskedelem áldozatainak kilátástalan helyzetét.
Miután meghallgatják egy áldozat történetét arról, hogyan került emberkereskedők fogságába, saját kezükbe veszik az irányítást és egy interaktív könyvhöz hasonlóan követik tovább a történetet, és döntéseikkel alakítják annak menetét.
Ahhoz, hogy kijussanak, jól kell dönteniük.
De vajon egy ilyen helyzetben egyáltalán lehetséges jól dönteni?
Dr. habil. Nagy Zoltán PhD
18:00–19:00
Molnár Kálmán előadó – földszint
A szédületes technológiai fejlődés egyrészt új értékeket, lehetőségeket hoz létre, másfelől veszélyek, kockázatok forrása is, vagy önmagában, vagy ha visszaélnek vele. A jog bináris szemléletű, szeret egyértelmű kategóriákban gondolkodni: jogszerű vagy jogellenes, bűnös vagy ártatlan. Az ok-okozati összefüggéseket bizonyítani kell.
Ezzel szemben ott van a kvantumtechnológia világa, ahol a határozatlanság alapvető jelenség (Heisenberg), és ahol egy részecske egyszerre mutathat részecske- és hullámtulajdonságokat (Schrödinger), ahol majd a nagy számok törvénye hozhat eredményt.
Hogyan találkozhat egymással ez a két, látszólag egészen eltérő gondolkodásmód? Erre keresi a választ az előadás.
Óriás Nándor Szakkollégium Bűnügyi Tagozat
18:00–19:00
Óriás Nándor előadó – földszint
Érdekel a jog és a bűnügyek világa? Vonz az igazságügy, a büntetőjog, a kriminalisztika és a kriminológia?
Itt a lehetőség, hogy (akár laikusként) kipróbáld mennyire igazodsz el ezen a területen! A PTE-ÁJK Óriás Nándor Szakkollégium Bűnügyi Tagozatának interaktív bűnügyi kvízén részt vehetsz akár egyedül, vagy érkezhetsz előre szervezett 2-4 fős csapattal is.
Csak egy okostelefonra és a jogérzékedre lesz szükséged!
Dr. Diósi Szabolcs
19:00–20:00
Molnár Kálmán előadó – földszint | élő és online
Amikor a mesterséges intelligencia rohamos terjedéséről olvasunk, könnyen az a benyomásunk támadhat, hogy e technológia fejlődésének nincsenek belátható határai. A látványos teljesítmény mögött azonban drága és energiaigényes fizikai infrastruktúra áll, amely adatközpontokból, erőművekből, villamosenergia-hálózatokból és chipekből épül fel. Miközben a nagyobb modellek egyre összetettebb feladatokat képesek elvégezni, fejlesztésük és működésük mind több energiát, vizet, nyersanyagot és tőkét igényel. Ebből következik az előadás központi kérdése: meddig tartható fenn az MI növekedése egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón?
A program során megvizsgáljuk, mennyi energiát igényelnek valójában a sorra épülő adatközpontok, és milyen további környezeti terheléssel jár a legfejlettebb modellek fejlesztése és működtetése. Szó lesz a chipgyártáshoz nélkülözhetetlen kritikus nyersanyagokról és a chipgyártás néhány szereplőre szűkülő koncentrációjáról is, amely mára komoly geopolitikai kérdéssé is vált, és amelyben az Egyesült Államok és Kína versenyét a többi szereplő – köztük Európa – egyre inkább csupán a kispadról szemléli.
Megvizsgáljuk az MI-beruházások aránytalan és hosszú távon nehezen fenntartható gazdasági modelljét, amelyben a chipgyártók, a felhőszolgáltatók és a modellfejlesztők egyszerre váltak egymás beszállítóivá, vásárlóivá és finanszírozóivá. E gazdasági modell törékenységére utal, hogy a vezető technológiai szereplők 2026-ra együttvéve mintegy hatszázmilliárd dolláros infrastrukturális beruházást terveznek annak ellenére, hogy a nagy nyelvi modellekre épülő új generációs MI valódi, tartós profitot mindezidáig nem termelt.
Az előadás legvégén kitérünk arra is, hogy még a gazdasági, környezeti és technológiai akadályok leküzdése után is egy kényelmetlen kérdéssel kell szembenéznünk; jobbá válik-e a társadalmunk ezektől a rendszerektől? Az oktatás, a munkaerőpiac, az online információs közeg vagy éppen a modern hadviselés már most is nehezen követhető változásokon megy keresztül, e folyamat pedig tovább gyorsulhat az elkövetkező évtizedben. Egyelőre nem látni, hogy e változások az emberiség javát szolgálják-e majd, vagy a meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket mélyítik tovább.
Dr. Kis Kelemen Bence
20:00–21:00
Óriás Nándor előadó – földszint
Mit tehetünk, ha illetéktelenek hozzáférnek a személyes adatainkhoz? Mi történik, ha egy hekkertámadás, adatlopás vagy egyszerű emberi hiba miatt kiszivárognak az e-mail címeink, jelszavaink, telefonszámaink vagy akár pénzügyi adataink? Vajon milyen jogaink vannak, és kérhetünk-e kártérítést az elszenvedett károkért?
A digitális világban szinte minden nap megosztunk magunkról valamilyen információt. Vásárlunk az interneten, közösségi oldalakat használunk, online ügyeket intézünk, miközben személyes adatainkat számos szervezet kezeli. Bár az adatvédelemről szóló szabályok – köztük az Európai Unió által elfogadott Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) – szigorú kötelezettségeket írnak elő az adatkezelők számára, adatvédelmi incidensek továbbra is rendszeresen előfordulnak.
Az előadás közérthető módon mutatja be a személyes adatok kezelésének legfontosabb alapelveit, valamint azokat a kockázatokat, amelyekkel a mindennapokban találkozhatunk. Megismerjük a leggyakoribb adatvédelmi incidenseket, például a hekkertámadásokat, az adathalász csalásokat, a téves címzéseket vagy az elégtelen informatikai védelem következményeit. Valós példákon keresztül azt is áttekintjük, milyen hatással lehet egy adatvédelmi incidens az érintettek életére.
Az előadás külön hangsúlyt fektet arra a kérdésre, hogy milyen lehetőségei vannak annak, akinek a személyes adatait jogellenesen kezelték vagy nyilvánosságra hozták. Bemutatjuk, mikor és milyen feltételekkel kérhető vagyoni vagy nem vagyoni kártérítés a GDPR megsértése miatt, hogyan lehet bizonyítani a bekövetkezett kárt, és milyen eljárások állnak rendelkezésre a jogérvényesítéshez.
Ha kíváncsi arra, hogyan védheti meg személyes adatait, mit tehet egy adatvédelmi incidens után, és milyen jogi eszközök állnak rendelkezésére a károk megtérítésére, várjuk ezen az izgalmas és aktuális előadáson!
Dr. Fenyvesi Csaba
21:00–22:30
Molnár Kálmán előadó – földszint
Kutatásom szerint a nő bűnügyi pozíciója változatosságot mutat bűnügyekben, lehet:
• a bűnügy sértettje (igen gyakran);
• ő a fő elkövetője (ritkábban);
• érte követik el a bűncselekményt (motivációs tényező);
• a bűnügy felbujtója és/vagy bűnsegédje;
• a nő, mint ügymegoldó koronatanú.
Előfordulhat multipozíció is, hiszen lehet a női elkövetőnek nő sértettje is, és tudunk olyan esetről is, amikor a felbujtó (vagy bűnsegéd) hölgy egyúttal motivációs tényező is, érte történik a fő bűn. Előadásomban valós, a magyar, illetve egyetemes kriminalisztika történetben unikális esetekkel illusztrálom a megjelölt csoportokat, majd kísérletet teszek a nővel kapcsolatos bűnügyek kriminalisztikai tanulságainak megfogalmazására.
Találkozzunk szeptember 25-én a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán!
Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai és Innovációs Igazgatóság | Portál csoport - 2020.