Kutatók Éjszakája a pécsi jogi karon

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 
2024.09.27.

A kvantumgazdaság a jövőnk
Dr. habil. Nagy Zoltán
16:00
Molnár Kálmán előadó

A technológiai forradalom óriási lépésekkel halad előre, először jöttek a számítógépek, az internet, a mobiltelefónia, a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia mai és jövőbeni lehetőségei, a technológiai szingularitás ma még beláthatatlan jövője. A kvantumtechnológia a kvantummechanika elvein alapul. Idővel a kvantumtechnológia áthatja a gazdaság minden ágazatát, új szereplőket hívnak életre, és elvezetnek bennünket ahhoz a korszakhoz, amelyet kvantumgazdaságnak nevezhetünk.
A kvantumkorszak pozitív következményei és a technológia – ahogy más újdonságok esetében is – együtt jár annak nem kívánatos hatásaival.
A kvantumtechnológiára épülő kvantumgazdaság potenciális veszélyeire figyelmeztet a Világgazdasági Fórum Kvantum Gazdasági Hálózata által 2024 januárjában kiadott Blueprint kiadványa, amelyben összegyűjtötték az új technológia hatásait, jövőbeni elterjedésének – jelenleg belátható – irányát. Ez a dokumentum gyakorlatilag egy ütemtervet irányoz elő az államok számára, amelynek első és legfontosabb elemei a kvantumgazdaságra felkészülés folyamatában a kvantumkockázatok megértése és az átállásra felkészülés, az akadémiai, a gyakorlati és az oktatási szféra együttműködése, a tudás más országokkal való megosztásának szükségessége.
Az előadás e dokumentum alaptételeiből kiindulva a kiberbiztonság kutatása és oktatása során szerzett tapasztalatokkal kiegészítve szól a közeljövő technológiai fejlődésének együtt hatásáról köszöntve a kvantumtechnológia 2025-ös ünnepi évét.
 

Célravezető kommunikáció
Dr. Hengl Melinda
16:00
Óriás Nándor előadó

Ha jól használjuk a kommunikációs technikákat, akkor elvezetnek céljaink eléréséhez és ezáltal hozzájárulnak a sikerhez.
Mitől lesz célravezető a kommunikációnk? Hogyan éljünk a paranyelvben rejlő lehetőségekkel? Mi a lényege a metanyelvnek? …
Az előadás feltárja a célravezető kommunikáció alapelemeit.

Kuruzslók, szemfényvesztők, boszorkányok a jogtörténetben
Dr, Korsósné dr. Delacasse Krisztina
18:00
Molnár Kálmán előadó
A 18–19. századi magyar büntetőjogban nem egyszer találkozhatunk a szemfényvesztő, ámító, kuruzsló, varázsló vagy akár a boszorkány kifejezésekkel. Azonban meghatározható-e pontosan, kikre használták ezeket? Vajon különböző személyeket illettek-e velük, vagy volt-e átfedés e szavak jelentése között? 
A kuruzsol kifejezés például eredetileg ’varázsol’ értelemmel majd – mivel e varázslók állítólag gyógyulásokat is elő tudtak idézni – a ’varázslással gyógyít’ tartalommal már a 16–17. század fordulóján feltűnt a magyar nyelvben, míg a képesítés nélküli orvosi tevékenység folytatására körülbelül a 18. század végétől használták. De boszorkányoknak tekintették-e a kuruzslókat? Elítélte-e a korabeli társadalom és jog a fűvel-fával, netán ráolvasással vagy egyéb bűbájjal gyógyítókat, s akiket igen, mi alapján? E kérdéseket járja körbe az előadás.

A digitális szkepticizmus és a mesterséges intelligencia jogi kihívásai
Dr. Bendes Ákos
19:00
Molnár Kálmán előadó

A digitális bizonyíték minden olyan információ, amely digitális formában létezik és jogi eljárások során felhasználható. Ezek forrásai közé tartoznak az e-mailek, szöveges üzenetek, közösségi média bejegyzések, digitális fényképek és videók, valamint adatbázisok. A digitális bizonyítékok hitelessége kulcsfontosságú. Ezt az adatok eredetiségének és sértetlenségének biztosításával érhetjük el, például hash értékek, digitális aláírások és metaadatok használatával.
A digitális szkepticizmus az a megközelítés, amely során a digitális információk hitelességét és pontosságát kérdőjelezzük meg. Ennek oka, hogy a digitális adatok könnyen hamisíthatók és manipulálhatók, a technológia fejlődése pedig lehetővé teszi a valósághű hamisítványok létrehozását. A digitális szkepticizmus gyakorlati módszerei közé tartozik a források ellenőrzése, keresztellenőrzés és a technikai analízis.
A deep fake technológia egy mesterséges intelligencia alapú technológia, amely képes valósághűen manipulálni videókat és audiókat, hogy azok megtévesztő tartalmat közvetítsenek. A deep fake-ek felhasználási területei közé tartozik a szórakoztatás és művészet, de sajnos az álhírek terjesztése és a zsarolás is. A deep fake technológia veszélyei között említhetjük a közszereplők lejáratását, politikai manipulációt és a társadalmi bizalom rombolását.
A fake news, vagyis az álhírek, szándékosan félrevezető vagy hamis információk, amelyeket azzal a céllal hoznak létre, hogy megtévesszék a közönséget. A mesterséges intelligencia szerepe ebben a jelenségben kulcsfontosságú, mivel algoritmusok képesek automatikusan generálni vagy terjeszteni álhíreket, míg botok növelik a hamis hírek elérését és hitelességét. Az álhírek ellensúlyozására több módszert is alkalmazhatunk, például faktum-ellenőrző algoritmusokat, megbízható források támogatását és a digitális műveltségről szóló oktatást.
Összegzésként elmondható, hogy a digitális bizonyítékok, szkepticizmus, deep fake technológia, mesterséges intelligencia és fake news mind olyan területek, amelyek kritikus fontosságúak a digitális korban. Fontos a megfelelő ismeretek és eszközök használata, hogy megvédjük magunkat és a társadalmat a félrevezetéstől.

Ez állati! - Az állatok jogai Magyarországon
Lénárdné Dr. Maletics Borbála PhD
20:00
Óriás Nándor előadó
Érdekel a jog és szereted az állatokat? Az állatvédelem kérdése még soha nem volt ennyire aktuális, folyamatosan formálódó terület, amely számos kérdést vet fel jogi szempontból is. 
Vannak-e jogai az állatoknak, milyen jogokat biztosíthatunk nekik, hogyan változott az állatok társadalmi és jogi megítélése? 
Milyen jogszabályok biztosítják az állatok védelmét ma Magyarországon, és milyen nemzetközi pozitív példák átvétele lenne indokolt?
Az előadás során állatvédelmi jogeseteken keresztül vizsgáljuk az állatok jogi státuszát, hogyan igazodhat a jelenkor kihívásaihoz a jogi szabályozás.
 

A negatív nyomok kriminalisztikai üzenetei
Dr. Fenyvesi Csaba
21:00
Molnár Kálmán előadó

Az 1980-as években láttam a tévében egy Columbo nyomozta esetben, hogy a gyanús férj egy magnófelvétellel igazolta az alibijét. Azt kívánta a felvétellel mutatni, hogy otthon volt a lakásában, a ház nappalijában a felesége megölésekor, délután három órakor, tehát nem is lehetett tettes a máshol történt emberölésben. A felügyelő nem hitt neki igazán. Meghallgatta a felvételt. Egyszer. Aztán még egyszer, majd legalább tízszer. Figyelte a hangokat, háttérzajokat, mindent, ami a felvételen egyáltalán emberi füllel érzékelhetőnek tűnt. És egyszer csak bevillant neki: nem is azt kell figyelni, hogy mit hall, hanem hogy mit nem. És rájött a hiányra. Nem volt a felvételen a nappali álló órájának a három gongütése. A férj nem a házban tartózkodott három órakor, tehát a hamis alibi nem vált be.
A soha nem látott feleségéről mindig csak beszélő, gyűrött ballonos nyomozó fenti esete inspirált arra, hogy megvizsgáljam néhány valós bűnügyben:
•    milyen jelentősége van a hiányzó nyomnak, anyagmaradványnak?
•    mi az üzenetük a hiányzó (negatív) nyomoknak, anyagmaradványoknak?
•    milyen következtetések, tanulságok vonhatók le áttekintésük után?
Úgy vélem, a gyakorlati esetekre épülő válaszok a büntető ügyekben eljáró jogalkalmazóknak (rendészeti dolgozóknak, nyomozóknak, ügyészeknek, bíráknak), valamint joghallgatóknak és jog (bűnügyek, kriminalisztika) iránt (csak) érdeklődőknek is hasznosak, izgalmasak lehetnek.