| Jogász szak osztatlan (egységes) képzés nappali munkarend |
| Szabadon választható tantárgyak a 2019/2020-as tanévtől kezdő hallgatók részére |
| Jogtörténeti Tanszék |
| 2021/2022-es tanév 2. (tavaszi) félév |
Megyei büntető igazságszolgáltatás a török kiűzésétől 1848-ig
Dr. Béli Gábor egyetemi docens, tanszékvezető
Jogtörténeti Tanszék
Kedd, 16.20 – 17.50 / 207.
| Kurzus kód | AJSZNOA61 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 2 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A büntetőjog XVIII. század eleji sajátosságai. Kodifikációs kísérletek a XVIII. században.
2. A vármegyei törvényszék hatáskörébe tartozó bűncselekmények a törvények, a megyei statútumok, valamint a Hármaskönyv és a Praxis Criminalis használatbavételével átalakuló szokásjog, valamint a korabeli szerzők, elsősorban Bodó Mátyás, Huszty István, Vuchetich Mátyás és Szlemenics Pál művei alapján.
3. Az eljárás szakaszai: a nyomozó vizsgálati vagy per előkészítő szakasz, a közbülső vagy vád alá helyezési eljárás, a bíróság előtt perszak. A rendes írásbeli eljárás (processus criminalis) alapvető szabályai a törvények, a Hármaskönyv, továbbá a Praxis Criminalis használatbavételével átalakuló szokásjog, valamint a korabeli szerzők, elsősorban Bodó Mátyás, Huszty István, Vuchetich Mátyás és Szlemenics Pál művei alapján.
4. Az egyes eljárási cselekményekről felvett íratok: "benignum examen", "deutrum"-ok, tanúvallomási jegyzőkönyvek, látleleti jegyzőkönyv, a tiszti ügyész által megszerkesztett "levata causa", a terhelt bíróság előtti "benignum examen"-je, tortúráról felvett jegyzőkönyv, egyéb permellékletek, "extractus"¬-ok, közbülső ítéletek, és a "finalis sententia" szerkezete, szokásos formulái.
5-6. Életelleni bűncselekmények.
7. Házasságtörési, kettősházassági bűnügyek. Szodomia, ill. baromkodási perek.
8. Istenkáromlási ügyek.
9. Boszorkányperek.
10. Vagyonelleni bűncselekmények.
11. Az elkövetők. Bűnöző életmód a XVIII-XIX. században. A bűnözés erkölcsi megítélése és a kriminalitás a XVIII.-XIX. században.
12. Büntetőjogi reform szükségességét sürgető követelések és az azok hátterében meghúzódó viszonyok a reformkorban. Az 1843. évi javaslat létrejötte.
13. Az 1843. évi büntető javaslat elvei és rendszere.
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Órai tevékenység, kiadott szemelvények elemzése
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye I-IV. Szerk.: Fayer László Budapest, 1896-1902
Béli Gábor - Kajtár István: Az osztrák (- német) büntetőjogszabályok hatása a magyar jogban a 18. században (a Praxis Criminalis) In: Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből XIX. Pécs, 1988
Bónis György - Degré Alajos - Varga Endre: A magyar bírósági szervezet és perjog története. Bp., 1961 (új kiad.: Zalaegerszeg, 1996)
Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831. (Szerk.: Molnár András). Zalaegerszeg, 1995
ifj. Dombóvári Géza: Fenyítőeljárás és büntetési rendszer Pestmegyében a XIX. század első felében.
Hajdu Lajos: Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában. Budapest, 1985
Meznerics Iván: A megyei büntető igazságszolgáltatás a 16-19. században. Budapest, 1933
Zala vármegye Deák Ferenc által megfogalmazott észrevételei a jogügyi munkálatról. In: "Javítva változtatni". Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai. (Szerk.: Molnár András). Zalaegerszeg, 2000
Varga János: Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete. In: Zalai Gyűjtemény 15., Zalaegerszeg, 1980
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Magyar fordításban rendelkezésre bocsátott szemelvények elemzése.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetosége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
Jogi kultúrtörténet
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina adjunktus
Dr. Niklai Patrícia Dominika tanársegéd
Jogtörténeti Tanszék
Nem indul
| Kurzus kód | AJSZNOA38 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 2 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Kurzusismertetés, módszertani bevezetés. A jogi kultúrtörténet fogalma, értelmezési lehetőségei, területei. Vizuális források. Az ikonográfia mint jogi kultúrtörténeti műfaj.
2. A jog és az igazság(osság) szimbólumai.
3. Iustitia, Iustitia-szobrok Magyarországon.
4. Az igazságszolgáltatás helyszínei, bírósági architektúra. A bírák ábrázolása.
5. A jogászok és ábrázolásuk.
6. Szent Ivó, a jogászok védőszentje.
7. Az alkotmányjog jelképei és képei: a hatalom és az állam jelképei.
8. Zászlók és lobogók.
9. Címerek, heraldikai bevezetés.
10. Állami ceremóniák, a koronázás szertartásrendje.
11. Bűn és bűnhődés: A büntetőjog szimbolikája és ikonográfiája.
12. A magánjog jelképei és képei.
13. Az alattvalók a jogi kultúrtörténetben (a közösségek szerepe a normák követésében és alakulásában).
14. Hallgatók által választott témák.
Félévközi ellenőrzés:
A félév végi perezentációra való készülésnek 6 részfeladata lesz (témaválasztás, annak szűkítése, szakirodalom felkutatása, rövid, majd bő vázlat készítése, diasor készítése), amelyeket a Teams „Feladatok” alatt külön-külön is ki fogok tűzni és ott is kell ezeket beküldeni.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: kiselőadás: Elmélyülve a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott (választott és egyeztetett) témakörében feltárni annak különböző (történeti, jogi és kulturális) aspektusait és megtartani ebből egy 10 perces prezentációt, kiselőadást (a tankönyv, az órán elhangzottak, az ajánlott irodalom alapján és az egyetemen tanult jogtörténeti ismereteknek is megfelelően, saját vázlatai és diasora segítségével).
Az osztályzat kialakításának módja:
Elérhető összesen 20 pont
Osztályozás:
17–20 pont = jeles (5)
13–16 pont = jó (4)
9–12 pont = közepes (3)
5–8 pont = elégséges (2)
0–4 pont = elégtelen (1)
| szempontok/pontozás | 1-2 pont | 3 pont | 4 pont | 5 pont |
| az előkészítő feladatok elvégzése (oktatói elbírálás) |
az előkészítő feladatok közül egyet vagy kettőt adott be határidőre | az előkészítő feladatok közül hármat adott be határidőre | az előkészítő feladatok közül legalább négyet beadott határidőre | az összes előkészítő feladatot beadta, és legalább ötöt határidőre |
| szakmai precizitás, jogtörténeti ismeretekkel való egyezés (tankönyv és a felhasznált, ajánlott szakirodalom alapján) (oktatói elbírálás) |
megállapításai, állításai, adatai zömében pontatlanok, több nem helytálló megállapítást, állítást, adatot tartalmaz | megállapításai, állításai, adatai nem egészen helytállóak, némileg pontatlanok | megállapításai, állításai, adatai javarészt helytállóak, pontosak | megállapításai, állításai, adatai teljesen helytállóak, pontosak |
| a téma történeti, jogi és kulturális aspektusainak feltárása (elmélyültség visszatükrözése) (oktatói elbírálás) |
a téma különböző aspektusait egyáltalán nem tárja fel, felületes marad | a téma különböző aspektusait részben feltárja, a témában való elmélyültsége így csak némileg érzékelhető | a téma különböző aspektusait javarészt feltárja, a témában való elmélyültsége javarészt érzékelhető | a téma különböző aspektusait egyértelműen feltárja, a témában való elmélyültsége nyilvánvalóan érzékelhető |
|
előadás minősége: élvezhetősége, érdekessége, 10 perces időkeret tartása |
az előadásnak nem vagy csak igen kevéssé sikerült a hallgatóság figyelmét lekötnie és/vagy az időkeretet is erősen elnagyoltan kezelte (5 perces vagy nagyobb eltérés) |
az előadás mérsékelten kötötte le a hallgatóság figyelmét, és/vagy az időkeretekkel rosszul bánt (3-4 perces eltérés) | az előadás a hallgatóságot nagyrészt lekötötte és az időkeretet nagyjából sikerült tartania (max. 2 perces eltérés megengedett) | az előadás a hallgatóságot kifejezetten lekötötte, élvezetes volt és az időkeretet tartotta (1 perc eltérés megengedett) |
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe, a hallgatók jogtörténeti ismereteinek továbbfejlesztése a kultúrtörténet segítségével, a jog "kulturális holdudvarának" bemutatása.
A hallgató a kurzus sikeres elvégeztével képes lesz
- megnevezni a jogi kultúrtörténet főbb területeit a tankönyv alapján,
- felsorolni a jog, a hatalom és az igazságszolgáltatás alapvető szimbólumait (a tankönyv és az órán elhangzottak alapján), képek segítségével,
- értelmezni a jogi kultúrtörténet szimbólumait az órán elhangzottak illetve a tankönyv alapján, saját jegyzetei és képek segítségével, társaival beszélgetve,
- elmélyülni a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott (választott és egyeztetett) témakörében, és ebből megtartani egy 10-15 perces prezentációt a tankönyv, az órán elhangzottak, az ajánlott irodalom alapján és az egyetemen tanult jogtörténeti ismereteknek is megfelelően, saját vázlatai és diasora segítségével
- (illetve, speciális esetben, elkészíteni egy 10.000-12.000 karakter hosszúságú önálló házi dolgozatot a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott és egyeztetett témakörében, a tankönyv és az ajánlott szakirodalom alapján (bizonytalan szerzőségű internetes források felhasználását mellőzve), a jogtörténeti ismeretek beépítésével.)
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
-Kajtár István Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe, Budapest-Pécs, 2004
-Gernot Kocher: Szimbólumok és jelek a jogban. Történeti ikonográfia, Pécs, 2008
-Bódiné Beliznai Kinga: A bíbor méltóság, a sárga árulás - Szimbólumok és rituálék a jogtörténetben, Budapest, 2015
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
„Jogi esetek” Jókai regényeiben
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina adjunktus
Jogtörténeti Tanszék
Nem indul
| Kurzus kód | AJSZNOA62 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 2 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
Jókai Mór egyes regényeiben fellelhető „jogi esetek”, jogintézmények feldolgozása és jogtörténeti megvilágítása. A hallgatóktól elvárt az alább megjelölt sorra kerülő Jókai regények, illetve azok meghatározott részeinek elolvasása (újraolvasása), jogi-jogtörténeti szempontból, a vonatkozó „jogesetek” megjelölése, mivel ez elengedhetetlen feltétele a közös feldolgozásnak.
Közös feldolgozásra szánt regények (a feldolgozás üteme és sorrendje a csoporttal az első órán megbeszéltek alapján változhat):
1-3. óra: A régi jó táblabírák
- megyei bíráskodás, vármegyei tisztek és feladataik, táblabírák,
- egyéb közjogi vonatkozások,
- szerződések (haszonbérlet, zálogkölcsön, adásvétel),
- bűncselekmények (különösen: nagyobb hatalmaskodás).
4-6. óra: Szegény gazdagok
- büntetőjogi vonatkozások (tettesség-részeség, bűnsegély, büntethetőséget kizáró okok, a büntető eljárás szabályai; pénzhamisítás, nemesfém-monopólium megsértése, váltóhamisítás.)
- végrendelet és érvényessége,
- házasság.
7-9. óra: Az elátkozott család
- vallásgyakorlás kérdései,
- büntetőjogi kérdések, bizonyos bűncselekmények.
10-11. óra: A kőszívű ember fiai
- közjogi vetületek (megyegyűlés, főispáni méltóság, 1848/49 alkotmányjogi változásai, vésztörvényszékek),
- gyámság-gondnokság szabályai,
- eddig még elő nem forduló magán-illetve büntetőjogi kérdések.
12-13. óra: Névtelen vár
- insurrectio;
- szerződési jog egyes kérdései, bevezetés, beiktatás.
Utolsó órák: Választott regények és prezentációk bemutatása
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
A hallgatók a kurzus végén egy általuk választott és a félév során közösen fel nem dolgozott regényről készített prezentációban illetve házi dolgozatban fejtik ki az abból kiemelt eseteket, melynek elvárt módszerével a szemeszter során ismerkedhetnek meg az egyes Jókai művek közös feldolgozása alkalmával.
A jeles érdemjegy megszerzéséhez szükséges a választott mű elolvasása, az abban ábrázolt jogintézmény(ek) felismerése és elhelyezése mind korban, mind pedig a jogrendben/jogágban, valamint a konkrét intézmény behatóbb (jogtörténeti) elemzése, bemutatása is. (Egy a XVIII. században játszódó regényben történt bűncselekményt tehát ne a hatályos Btk. alapján értékeljen.)
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Jogtörténeti ismeretek elmélyítése, illetve jogi szemléletmód erősítése a regényekben előforduló jogintézmények felismerésén és jogtörténeti elemzésén keresztül.
A hallgató a kurzus sikeres elvégeztével képes lesz a regényekben felismerni a jogilag releváns eseményeket, magatartásokat, szakkifejezéseket, és azokat mint Jókai által rögzített "jogi eseteket" korban is elhelyezve a magyar jogtörténetből tanult ismeretek alapján, a korabeli jogi szabályozásnak megfelelően értékelni.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Korsósné Delacasse Krisztina: "El lévén készülve ügyének levátájára"-jogi esetek Jókai A kőszívű ember fiai c. regényében (In: Pro Scientia Aranyérmesek X. jubileumi konferenciája, PSAT, Budapest, 2011)
Korsósné Delacasse Krisztina: Jog és irodalom határán: A magyar jogi szaknyelv és az irodalmi nyelv kapcsolata a 19. században – Jókai nyomán (in: Jogtörténeti Szemle 2017/3. 49-54.)
https://majt.elte.hu/media/e7/82/eccac34c7462b9bff50104f08b2d8e3c23d8f35f31cfdb4541eb9c649483/MAJT_Jogtorteneti_Szemle_201703.pdf
Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. (Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2000)
Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet (Osiris Kiadó, Budapest, 2003)
Fábri Anna: Jókai-Magyarország. A modernizálódó 19. századi magyar társadalom képe Jókai Mór regényeiben. (Skíz Könyv- és Lapkiadó, Budapest, 1991),
JÓKAI-SZÓTÁR. 1-2. köt. (Készítették: Balázs Géza, P. Eőry Vilma, Kiss Gábor, J. Soltész Katalin,. T. Somogyi Magda) Budapest, Unikornis Kiadó, 1994.,
valamint Jókai Mór regényei
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Egy házi dolgozat elkészítése és előadása: valamely regény elemzése.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetosége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
Európai alkotmány- és jogtörténet 2. repetitórium
Dr. Niklai Patrícia Dominika tanársegéd
Jogtörténeti Tanszék
Szerda, 13.00 – 14.30 / 307.
| Kurzus kód | AJSZNOA161 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 2 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Svájc állam- és jogtörténetének alapvonalai
2. Az Ibériai-félsziget állam- és jogtörténetének alapvonalai
3. Itália állam- és jogtörténetének alapvonalai
4. A német állam- és jogfejlődés alapvonalai
5. A Habsburg Birodalom állam- és jogtörténetének alapvonalai
6. A skandináv-balti térség állam- és jogtörténetének alapvonalai
7. A cseh és a lengyel térség állam- és jogtörténetének alapvonalai
8. Az orosz állam- és jogtörténet alapvonalai
9. A Balkán állam- és jogtörténetének alapvonalai
10. Az iszlám államok és az iszlám jogi kultúra
11. A jog hatékonyságának történeti vizsgálata
12. A nemzetközi együttélés fejlődésének alapvonalai
13. Írásbeli számonkérés, alapvizsgával kapcsolatban felmerülő kérdések
Félévközi ellenőrzés:
4 írásbeli dolgozat
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Az Európai alkotmány- és jogtörténet 2. kötelező tantárgyra és az ahhoz kapcsolódó alapvizsgára való felkészüléshez segítségnyújtás, az előadáson hallottak elmélyítése, az európai alkotmány- és jogtörténet iránt érdeklődő hallgatók ismereteinek bővítése.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kajtár István-Herger Csabáné: Egyetemes állam- és jogtörténet. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2015. 5. kiadás
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetosége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
Repetition for European Constitutional and Legal History 2 for Vietnamese students
Dr. Niklai Patrícia Dominika tanársegéd
Jogtörténeti Tanszék
Nem indul
| Kurzus kód | AJSZNOA162 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 2 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: angol
Tantárgyi tematika:
1. Basics of the legal history of Switzerland
2. Basics of the legal history of Iberia
3. Basics of the legal history of Italy
4. Basics of the legal history of the German state
5. Basics of the legal history of the Habsburg Empire
6. Basics of the legal history of the Scandinavian-Baltic region
7. Basics of the legal history of the Czech and Polish region
8. Basics of the legal history of the Russian state
9. Basics of the legal history of the Balkans
10. Islamic states and legal culture
11. Historical examination of the effectiveness of law
12. Basics of the development of international connections
13. Written exam, questions
Félévközi ellenőrzés:
4 written exam
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: written exam
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Preparing for the European Constitutional and Legal History 2 and its final exam. This course is an opporunity first of all for Vietnamese students, its aim is to help them understand the content better.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kajtár István-Herger Csabáné: Egyetemes állam- és jogtörténet. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2015. 5. kiadás
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetosége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
