| Jogász szak osztatlan (egységes) képzés nappali munkarend |
| Differenciált tantárgyak a 2019/2020-as tanév előtt kezdő hallgatók részére |
| Közjogi modul |
| 2022/2023-as tanév 2. (tavaszi) félév |
Az alapjogok gyakorlata és védelme
Dr. Zeller Judit egyetemi docens
Alkotmányjogi Tanszék
Hétfő, 13.00 – 14.30 / Tanszék Z107.
| Kurzus kód | AJDKNO0501 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Tömbösített |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | AJKONO2001 Alkotmányjog 2. |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 12 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Az emberi élethez és méltósághoz való jog
A halálbüntetés, abortuszhatározatok és -ítéletek, az eutanázia, a rendőri lőfegyverhasználat, az egészségügyi önrendelkezéssel kapcsolatos határozatok (reprodukciós eljárások, dajkaanyaság, művi meddővé tétel, magzati diagnosztika – orvosi műhibák, kóros elmeállapot). Terrorizmus elleni harc, kínzás tilalma. Rabszolgaság és kényszermunka.
2. A gyermekek jogai
A vérségi származás kiderítése, a tartásdíj, a gyermek alapjog-gyakorlása az egyesülési jog tükrében, a Btk. természet elleni fajtalanság/természet elleni erőszakos fajtalanság tényállásait érintő határozat, a házasságból és a házasságon kívül született gyermekek jogállása.
3. A magánszférához való jog
A magánlakás sérthetetlenségéhez való jog terjedelme és korlátozása, a lakás és a hivatalos helyiség kérdésköre, a magánlakás sérthetetlensége és az állam büntető hatalma.
3/A. Az információs önrendelkezés
A személyes adatok védelmének alapelvei, a személyazonosító jelek, az érintett részjogosítványai. Az adatvédelmi biztos szerepe a jogérvényesítésben.
4. A házasság és a család intézménye
A rokoni kapcsolat elismerése, azonos neműek házastársi és élettársi kapcsolata, vérségi származás kiderítése, házasságkötés szabadsága fegyveres testületek tagjainál, házastársi lakáshasználat, szexualitással kapcsolatos kérdések, a transzszexuálisok jogi helyzete, idegenrendészeti vonatkozású döntések.
5. A szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog, valamint a mozgásszabadság, és a menedékjog
A habeas corpus-szal kapcsolatos határozatok és ítéletek. Az előzetes letartóztatás szabályai, törvénytelen fogvatartás, kényszergyógykezelés, a pszichiátriai betegek szabadságkorlátozása, a közlekedés szabadsága – a mozgásszabadság és a gyülekezései jog konkurenciája, külföldiek hazatérése, idegenrendészeti kérdések. Az adósságokért való szabadságelvonás tilalma. Kitiltás és kiutasítás.
6. Az egyenlőséghez való jog és a diszkrimináció tilalma
A negatív és a pozitív diszkrimináció alkotmányos mércéi, a közvetlen és a közvetett diszkrimináció, az azonos körbe tartozás problematikája, a diszkrimináció tilalmának horizontális hatása. A diszkrimináció tilalma mint járulékos alapjog. Az esélyegyenlőség biztosításának lehetőségei. A diszkrimináció tilalmának különös esetei (nemek közötti diszkrimináció, az egyenlő munkáért egyenlő bér kérdése, etnikai kérdések, a bíróság előtti egyenlőség).
6/A. Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai
A kisebbségek országgyűlési képviselete, a kisebbségi önkormányzatok képviselőinek választása. A kisebbségi identitáshoz való jog és az információs önrendelkezési jog összefüggései.
7. Eljárási (igazságszolgáltatási) alapjogok
Az eljárás indításához való jog, a bíróság törvényes létrehozása, a nyilvánosság, az ártatlanság vélelme, a „fegyverek egyenlősége”, az anyanyelv használata a tárgyalás folyamán, az ésszerű idő alatti elbírálás.
8. Kommunikációs jogok (a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság, és az információszabadság)
A közösség elleni izgatás és a gyűlöletbeszéd, hatóság vagy hivatalos személy megsértése, az önkényuralmi, valamint a nemzeti jelképek használatára vonatkozó döntések. A vélemény típusai és korlátozásuk. Az üzleti élet és a reklámtevékenység. A sajtótermék közlésének felfüggesztése, a tömegtájékoztatási monopóliumok tilalma, a médiakuratóriumok összetétele. Az információszabadság mint a demokrácia ismérve (a népképviseleti szervek és a közigazgatás ellenőrizhetősége).
9. A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága, az egyházak
A vallásszabadság tartalmi elemei, az állam világnézeti semlegessége, az egyházak jogi helyzete, az egyházi iskolák fenntartása, oktatáshoz való jog és vallásszabadság. Az egyházi intézményeknél dolgozók jogainak bírósági érvényesítése. A büntetés-végrehajtási intézmények és a vallásszabadság. A hittérítés kérdésköre.
10. Az egyesülési és a gyülekezési jog, valamit a petíciós jog
Gyermekek egyesülési joga, a negatív egyesülési szabadság (kötelező szervezeti tagság), a köztestületek, kamarák és az egyesülési jog kapcsolata, az érdekképviseleti célú szervezetek, az egyesülési jog politikai jellege – a pártok alapítása és működése. A gyülekezési jog aktuális kérdései (spontán gyűlések, a rendőri fellépés szabályai, az oszlatás, a népképviseleti szervek zavartalan működése). A petíciós jog feltételekhez kötése és a petíció elbírálásának szabályai.
11. A piacgazdaság és versenyszabadság
Az Alkotmány gazdaságpolitikai semlegessége, a piacgazdaság modelljei és az Alkotmány, a piacgazdaság mint tény és program, a piacgazdaság és a versenyszabadság kategóriájának viszonya.
11/A. A tulajdonhoz való jog és a szerződési szabadság
A tulajdoni formák egyenrangúsága és egyenlő védelme, a rendszerváltás és hatása a tulajdoni berendezkedésre, az önkormányzati tulajdon sajátosságai, a kárpótlás rendszere, a tulajdon szociális kötöttsége, a kisajátítás alkotmányos követelményei. A birtoklás, a rendelkezés és a használat joga.
12. A foglalkozás szabadsága és a kapcsolódó alapjogok
A foglalkozás szabadsága és a piacgazdaság összefüggései. A foglalkozás szabad megválasztásának objektív és szubjektív korlátai. Összefüggések az egyesülési joggal, a gazdasági-szociális érdekek érvényesítése. A vállalkozás szabadság mint a foglalkozás szabadságának sajátos aspektusa. A foglalkozás szabadságának negatív oldala, a kényszermunka tilalma. A közhivatal viselésének feltételrendszere. Az elítéltek joggyakorlásának lehetőségei. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Összefüggések a diszkrimináció tilalmával. Sztrájkjog.
12/A. A szociális biztonsághoz és az egészséghez való jog
Az emberi méltóság mint a szociális biztonsághoz való jog lényeges tartalma, az egészségügyi ellátáshoz való jog mint az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége. A szociális biztonsághoz való jog, az egészséghez való jog és a tulajdohoz való jog kapcsolata. Az állam gazdasági teherbíró képessége és a jogok alanyi jogi jellege. Az egészséges környezethez való jog mint harmadik generációs alapjog.
13.Kulturális jogok (az oktatási alapjogok, a tudomány és a művészet szabadsága)
Az állami iskolák semlegessége, a világnézetileg elkötelezett iskolák és az állam iskola-fenntartási kötelezettsége, a tandíj kérdésköre, a képességekhez mért oktatáshoz való jog, büntetettség és oktatáshoz való jog. A tudományos kutatások szabadsága (különös tekintettel a levéltárakra), a művészet szabadságának mint a véleményszabadság sajátos aspektusnak tágabb keretei. A művészeti alkotások megismerhetősége.
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga kiselőadás formájában
Az osztályzat kialakításának módja: Házi dolgozat készítése, előadása, jogeset megoldása
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tantárgy oktatásának rendeltetése az alapjogok védelmi rendszerének és esetjogának bemutatása. A tárgy tematikája két nagy részre osztható: elsőként az alapjogvédelmi intézményrendszer sarkalatos pontjainak áttekintésére kerül sor, majd az egyes alapjogokhoz kapcsolódóan a védelmet megvalósító intézmények gyakorlatának ismertetése következik. A tantárgy ezzel hozzájárul a jogászképzésben egyre inkább megvalósítani kívánt gyakorlatorientált szemlélet kialakításához, valamint esetközpontú kiegészítést nyújt az Alkotmányjog III. tantárgy kereteit túllépő alapjogokkal összefüggő kérdésekhez.
I. Az első rész az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztosok, valamint a nemzetközi alapjogi bíráskodást végző bírói fórumok működésének részletes elemzését nyújtja, különös tekintettel a felsorolt szervekhez való fordulás feltételeire és lehetőségeire, valamint a szervek eljárására.
II. A második rész a Magyar Köztársaság Alkotmányában és nemzetközi szerződésekben deklarált, illetve az ezekből levezett alapjogokkal kapcsolatos esetjogra fókuszál. Tekintettel a magyar rendes bíróságok alapjogi bíráskodásának visszafogott jellegére, a bírósági gyakorlat ismertetésére csak abban az esetben kerül sor, amennyiben az kifejezetten egyes alapjogok érvényesítését szolgálja. A második rész részletesen, az alapjogi dogmatikának megfelelő sorrendben végighalad az egyes emberi és állampolgári jogok elemzésén. Ennek megfelelően a tananyag a következő témakörökre tagozódik.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kötelező irodalom
1. Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea – Kocsis Miklós – Zeller Judit: Válogatott alapjogi esetek I-II. (e-book, elérhető: www.kozjogpecs.hu)
Ajánlott irodalom
1. Ádám Antal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás. Osiris Kiadó, Budapest 1998
2. Ádám Antal: Az Alkotmánybíróság szerepe az emberi jogok védelmében. Acta Humana 1999. Nr. 15-16.
3. Vincent Berger: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata. HVG-Orac, Budapest 1999
4. Drinóczi Tímea: Gazdasági alkotmány és gazdasági alapjogok. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2007
5. Gönczöl Katalin – Kóthy Judit: Ombudsman 1995-2001. Helikon Kiadó, Budapest 2002
6. Grád András: A strasbourgi emberi jogi bíráskodás kézikönyve. Strasbourg Bt., Budapest 2005
7. Halmai Gábor (szerk.): A megtalált Alkotmány? A magyar alapjogi bíráskodás első kilenc éve. INDOK, Budapest 2000
8. Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila: Emberi jogok. Osiris Kiadó, Budapest 2003
9. Halmai Gábor: Alkotmánybírósági esetjog. INDOK, Budapest 2004
10.Holló András – Balogh Zsolt: Az értelmezett Alkotmány. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest 2000
11. Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság hatásköre és működése. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Pécs, 2005
Chronowski - Zeller: Alapjog védelem az EU-ban. In: Összehasónlító alkotmányjog (szerk: Legény Krisztián) KJK Kerszöv, Budapest, 2006
További források
1. Beszámoló az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről. Budapest, Országgyűlési Biztosok Hivatala
2. Beszámoló a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről. Budapest, Országgyűlési Biztosok Hivatala, 1997-
3. Európai emberi jogi döntvénytár. Budapest, Emberi Jogok Magyar Ligája, Osiris, 1997
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
A természetes személyek adózási problémái
Dr. Szilovics Csaba egyetemi tanár, tanszékvezető
Pénzügyi Jogi és Gazdasági Jogi Tanszék
Szerda, 13.00 – 14.30 / Tanszék Z114.
| Kurzus kód | AJDKNO1501 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | AJKONO2701 Pénzügyi jog 1. |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Az adó rendszer kialakulása
2. Modern adórendszerek
3. Az adózás igazságossága
4. A fogyasztás adóztatása
5. Vagyonadó
6. Az adócsalás problémája
7. Jogkövetési problémák Magyarországon
8. Korrupció
9. Az államháztartás működési problémái
10. A magyar személyi jövedelemadó rendszerének jellegzetességei
11. Az ingatlanértékesítés problémái
12. A közbeszerzés és az adózás összefüggései
13. Az adókedvezmények rendszere
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Írásbeli dolgozat alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Az adójogi ismeretek elmélyítése, a természetes személyek adóztatására vonatkozó részletszabályok ismertetése.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Szilovics Csaba: Csalás és jogkövetés az adójogban (Gondolat, Budapest 2003
Szilovics Csaba: Adózási ismeretek és adózói vélemények Magyarországon (2002-2007)
Az új adójog magyarázata 2009 (szerk.: Dr. Hadi László, HVG-ORAC, Budapest 2009)
Gordon Tullock: Public Goods, Redistribution and Rent Seeking (Edward Elgar Publishing, Inc. 2005)
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
Az Európai Unió jogának végrehajtása a tagállamokban
Dr. Horváth Zsuzsanna címzetes egyetemi tanár
Dr. Pánovics Attila adjunktus
Nemzetközi- és Európajogi Tanszék
Hétfő, 16.20 – 17.50 / Óriás Nándor előadóterem 2.
| Kurzus kód | AJDKNO1601 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | AJKONO5901 Európai Közjog 1. |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 40 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Az EU jogának szupranacionális jellege, forrásai, az uniós jog és a nemzeti jog közötti kapcsolat, az uniós jog, mint a nemzeti jogrend része.
2. Az uniós jog tagállamokban való érvényesülését vezérlő alapelvek, gyakorlati alkalmazásuk és hatásuk a nemzeti jogalkotásra és a nemzeti bíróságok funkciójára.
3. Az Unióval szembeni lojalitás alapelvének jelentése és következményei, a tagállamok kötelezettsége az uniós jog hatékony alkalmazásának biztosítására, e kötelezettség tartalmi elemei.
4. A szubszidiaritás alapelvének hatása a hatáskörök megosztására, az uniós jogalkotásra és az uniós politikák tagállamok általi végrehajtására.
5. A lojalitás és a szubszidiaritás alapelvével kapcsolatos jogesetek elemzése.
6. Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés rendelkezései a hatáskörök megosztásáról, a jogalkotási hatáskörökről és a végrehajtásról. A jogforrási rendszer új elemei.
7. Az uniós jog (és politikák) végrehajtása: a Tagállamok és az Unió intézményei között megosztott végrehajtási funkciók. A Tanács és a Bizottság korlátozott szerepe az uniós politikák és jog végrehajtásában. A Bizottság speciális végrehajtó hatalma különböző politikai területeken.
8. A tagállamok, mint az Unió érdekében cselekvő, az Unió kormányzatának “végrehajtó ága”. Az uniós jog végrehajtása a tagállamok által tekintettel az uniós jog különböző forrásaira, az uniós jognak a nemzeti jogrendbe való beillesztésével, alkalmazásával és érvényesítésével szemben támasztott követelmények.
9. Az uniós jog tagállamok általi végrehajtása elmulasztásának esetei és annak következményei, az uniós jog tagállamokkal szembeni érvényesítésének szükségessége, a kikényszerítés eszközei.
10. A végrehajtási kötelezettségek elmulasztásával kapcsolatos jogesetek elemzése. A jogbiztonság és az egyének jogainak védelme az Európai Bíróság ítéleteiben.
11. A Bizottság szerepe, mint az „uniós jog őre”, hatásköre a tagállamokkal szembeni, kötelezettségszegés miatti eljárás megindítására, az uniós jog hatékony végrehajtását biztosító hatáskörének korlátjai. A tagállami végrehajtás felügyelete kontra tagállami együttműködés a végrehajtás előmozdításában.
12. A nemzeti bíróságok szerepe az uniós jog érvényesítésében, és ennek eszközei. A magánszemélyek perindítási joga a tagállamok uniós kötelezettségei teljesítésének kikényszerítése érdekében a nemzeti bíróságok előtt, utóbbiak kötelezettsége a magánszemélyek uniós jogainak védelmére.
13. Az uniós jog megsértéséért való állami felelősség elve.
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
létszámtól függően kiselőadás, házi dolgozat, írásbeli vagy szóbeli beszámoló.
Az osztályzat kialakításának módja: A kiselőadás, házi dolgozat, az írásbeli illetve a szóbeli beszámoló alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A kurzus célja az EU nemzetközi és nemzeti jogrendszerektől eltérő jogrendje szupranacionális sajátosságainak, a tagállamok jogrendszeréhez való viszonyának, a végrehajtás megosztott funkciójának bemutatása. A kurzus célozza az uniós jog tagállamok általi végrehajtása mibenlétének, módjának, a tagállamok végrehajtással kapcsolatos kötelezettségeinek, a mulasztás következményeinek bemutatását. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a Bizottságnak a végrehajtás előmozdításával kapcsolatos feladataival, a rendelkezésre álló eszközökkel, a Bizottság, mint az „uniós jog őre” funkciójának ellátásával. A kurzus bepillantást nyújt továbbá az egyének jogvédelme eszközeinek a nemzetközi jogrendben megszokottól eltérő specialitásaiba is. A kurzus segítséget kíván nyújtani a vonatkozó úniós dokumentumok, szabályozás és az Európai Bíróság jogeseteinek feldolgozásához.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (a Lisszaboni Szerződés módosító rendelkezéseivel egységes szerkezetben : HL C 83./1. o., 2010. március 30.)
- Várnay Ernő- Papp Mónika: Az Európai Unió Joga , KJK-Kerszöv, Budapest 2005. (A Lisszaboni Szerződés módosításaival átdolgozott kiadás várható megjelenése 2010 IV. negyedévben.)
- Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban, HVGORAC, Budapest, 2010
- Horváth Zoltán – Ódor Bálint, Az Európai Unió szerződéses reformja. Az Unió Lisszabon után, Hvg-Orac kiadó, Budapest, 2008
- Horváth Zoltán – Ódor Bálint, Az Európai Unió szerződéses reformja – Az Unió Lisszabon után, HVG-Orac, Budapest, 2008
- Kende Tamás (szerk) Európai Közjog és politika, Complex, Budapest, 2006.
- Alberto J. Gil Ibanez: A közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása, OSIRIS, Budapest, 2000.
- Gátos György, Király Miklós, Tóth Tihamér (szerk.) Válogatott ítéletek az Európai Bíróság esetjogából, KJK-KERSZÖV, Budapest, 2001., valamint a „válogatott ítéletek” sorozat tematikus kötetei.
- Bizottság, Közlemény A szubszidiaritásról és az arányosságról, COM (2009) 504, Brüsszel, 25.9.2009,
- Bizottság, Közlemény, az EK-Szerződés 228. cikkének alkalmazásáról, SEC (2005) 1658.
- A tantárgy témaköreihez és a hallgatók által választott témákhoz kapcsolódó, esetenként meghatározandó tanulmányok, cikkek, Európai Közösségi Dokumentumok, jogszabályok és az Európai Bíróság vonatkozó esetjoga.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A hallgató egy, az oktatóval közösen kiválasztott témát önállóan dolgoz fel, amelyet vagy kiselőadás formájában előad, vagy a félév folyamán írásban benyújt. A téma feldolgozása külön meghatározott szakirodalom, az Európai Dokumentációs Központban gyűjtött anyagok, jogszabályok és az Európai Bíróság esetjogának tanulmányozásán alapul
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint.
4 foglalkozás elmulasztása esetén a hallgató külön meghatározott módon számol be. Ennek elmulasztása, vagy ennél több hiányzás esetén a félév nem ismerhető el.
Megjegyzés: -
A médiajog elmélete és gyakorlata
Dr. Szőke Gergely László adjunktus, tanszékvezető
Dr. Hohmann Balázs adjunktus
Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszék
Szerda, 11.20 – 12.50 / Óriás Nándor előadóterem
| Kurzus kód | AJDKNO2201 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Médiarendszer a 21. században
2. A médiaszabályozás rendszere és alapjai
3. A médiaszabályozás alapjogi háttere (véleményszabadság, sajtószabadság, információszabadság)
4. Személyiségvédelem a médiában
5. A gyűlöletbeszéd szabályozása
6. Gyermekvédelmi szabályok a médiajogban
7. A kulturális sokszínűség követelménye
8. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye
9. A piacra lépés szabályozása
10. A médiakoncentráció korlátozása
11. Reklámszabályozás
12. A közszolgálati műsorszolgáltatás intézményrendszere
13. A műsorterjesztés szabályozása
14. Médiafelügyelet: Az NMHH szerepe
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Írásbeli dolgozat és órai aktivitás alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A modern társadalmak meghatározó tényezője a médiarendszer, amelynek működése összetett jogi kérdéseket vet fel, és számos hagyományos jogágat érint. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a média működése szempontjából releváns jogi problémákkal, különös tekintettel az online platformok által felvetett kérdésekre. A hallgatók gyakorlati kérdések felvetésével és jogesetek megoldásával, részben önálló feladatvégzés segítségével mélyülhetnek el a tételesjogi rendelkezésekben.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Gálik Mihály – Polyák Gábor: Médiaszabályozás, Budapest, 2005.
Koltay András – Nyakas Levente (szerk.): Magyar és európai médiajog, Complex Kiadó, Budapest, 2015.
Majtényi László -- Szabó Máté Dániel: Információs és médiajog II. Tansegédlet a Miskolci Egyetem joghallgatói számára, Miskolci Egyetem, 2012.
McQuail, Denis: A tömegkommunikáció elmélete, Osiris, 2003.
Polyák Gábor: Médiaszabályozás, médiapolitika, Gondolat Kiadó, 2015.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés:
