Platform: Microsoft Teams

A workshop iránt érdeklődők a dekan@ajk.pte.hu címre megküldött e-maillel regisztrálhatnak március 22-ig.

13:00 Megnyitó – Fábián Adrián, dékán, projektvezető

13:10-14:45 A kutatócsoport tagjainak problémafelvető hozzászólásai a mellékelt témakörökben

14:45-15:30 Diszkusszió

Összefoglalók:

Biró Zsófia: A fogyasztókat érintő legfontosabb technológiai újdonságok és lehetséges szabályozásuk a magyar energiaiparban

A European Green Deal kihirdetése után nem sokkal hazánk is megreformálta Nemzeti Energiastratégiáját, kitekintéssel 2040-ig, ami immár a „Tiszta, okos, megfizethető energia” címet viseli, fókuszában pedig a fogyasztó áll. Éppen ezért jelen kutatás témája is a fogyasztóval kapcsolatos legfontosabb technológiai újdonságokat és azok lehetséges szabályozási irányvonalait tárgyalja, úgymint az energiaközösségek, microgrid-ek, valamint a velük kapcsolatos elszámolási lehetőségek, továbbá az épületenergetika, a zöld távhő és az energiahatékonyság, illetve a mindezt monitorozó okosmérők kérdésköreit. Bár valamelyest e témakörök már a hazai szabályozásban is felmerültek (lásd pl. energiaközösségek: VET 2021.01.01-től hatályos változata), de a technológia folyamatos fejlődésével párhuzamosan a vonatkozó joganyagoknak is dinamikus változásokon kell majd keresztülmenniük.

A kutatás külföldi technológiai és szabályozási mintákat is alapul véve kíván javaslatot tenni a hazai helyzetkép jövőbeni lehetséges alakítására, ugyanakkor említés szintjén kitér további, nem feltétlenül a fogyasztóhoz kötődő technológiai és szabályozási újdonságokra, amelyek hatást gyakorolnak majd az eljövendő évtizedekre, így nemsokára hazai szabályozásuk is szükségessé válik.

Bujtár Zsolt: A digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségei és kockázatai Magyarországon

A világban a jegybankok 80 %-a vizsgálja jelenleg is a digitális jegybankpénz bevezetésének kockázatait és lehetőségeit. A kisebb országok sikertelen kísérletei után a technológiai fejlődés kihívásaira reagálva, a megfontolt előkészítésre került a hangsúly, ezzel együtt is a következő 2-3 évben a digitális jegybankpénzek megjelenés már reális közelségbe kerül. A kutatás célja a jelentős digitális jegybankpénz koncepciók (white paper) elemzése és az elektronikus pénzek szabályozásának a vizsgálata, valamint a jegybankok monetáris politikáját meghatározó jogszabályok áttekintése. A kutatás során a szerzők a nemzetközi példák alapján a magyar digitális jegybankpénz bevezetésének jogi kereteit vizsgálják és amennyiben szükséges módosításokra tesznek javaslatokat, valamint meghatározzák a bevezetés lehetséges gazdasági és társadalmi előnyeit és kockázatait.

Fábián Adrián: A „Super City” Projekt – települési stratégiai közigazgatás-fejlesztés Japánban

A technológiai fejlődésből és a gazdasági növekedés fenntartásának követelményéből fakadó kihívások a közigazgatási rendszerek számára is új helyzetet teremtenek. Egyértelmű következmény, hogy a nemzeti közigazgatásnak alkalmazkodnia kell ezekhez az újabb kihívásokhoz. A technológiai fejlődés eredményeinek az alkalmazása a közigazgatási rendszerek átalakítását is jelenti, igazodva a társadalmi és gazdasági folyamatokhoz, elősegítve azok pozitív előjelű alakulását.

A legújabb kodifikációs eredmények - ebben a vonatkozásban - Japánban történtek a közelmúltban. 2020. június 3-án Japán hivatalos közlönyében megjelent - a (világ)sajtóban - „Szuperváros törvény”-nek („Super City Bill”) nevezett jogszabály. Ez a jogszabály formálisan a nemzeti stratégiai különleges zónákról szóló törvény módosítása. (2020. évi 34. törvény, 2020. évi Kanpou Extra 109. sz.) A kutatás célja a közigazgatási stratégiai fejlesztéseket megalapozó legújabb jogalkotási eredmények bemutatása, elemzése, Japán példáján keresztül.

Kis Kelemen Bence: A járványügyi védekezés adatvédelmi kihívásai az Európai Unión belül és azon kívül

Az új típusú koronavírus járvány egy sor kihívással állította szemben hazánkat csakúgy, mint a világ valamennyi államát. A járvány elleni védekezésben változó intenzitással ugyan, de jelen voltak az új technológiai megoldások is, amelyek alatt természetesen nem csak a vírus leküzdését lehetővé tevő vakcina emelendő, ki, hanem a járvány megfékezésére alkalmazott számos technológiai újítás is. Ezek közül elsősorban az ún. kontaktkövetés emelendő ki, amely a járvány egy koraibb időszakában lehetővé tette azt, hogy nyomon követhetővé váljon a vírus terjedése és adott esetben egyéb intézkedések, pl. karantén elrendelésével semlegesíthetőek legyenek a fertőzési gócpontok.

Hasonlóan fontos szerepet játszott és játszik a karanténszabályok betartásának ellenőrzése is, amely a megnövekedett esetszám okán túlzott terhet ró a rendfenntartó szervekre. E kihívások leküzdése érdekében kezdték el alkalmazni az okostelefon applikációk segítségével megvalósuló kontaktkövetést és a házi karanténszabályok ellenőrzését. Magyarországon mindkét megoldásra találhatunk példát. A dolog természetéből adódóan az ilyen és ehhez hasonló új technológiákra alapozó, a járvány megfékezését célzó intézkedések személyes adatok kezelésével járnak, amely igen gyakran a magánszféra súlyos megsértését fenyegetheti.

A kutatás keretében arra a kérdésre keresem a választ, hogy egyfelől milyen technológiai megoldásokat alkalmaztak az egyes államok a fenti célok elérésre érdekében, valamint ezekhez milyen jogszabályi környezet, illetve milyen jogi megoldások társultak. Másfelől a kutatás eredményeképpen arra a kérdésre is válaszolni kívánok, hogy milyen lehet egy helyes jogi megoldás Magyarország számára a személyes adatkezeléssel járó technológiai alapú járványkezelési technológiák alkalmazása során, amely megfelel hazánk nemzetközi és uniós kötelezettségvállalásainak és egyben képes elérni egy az új típusú koronavírus járványhoz hasonló pandémia megfékezését vagy kordánban tartását.

Mohay Ágoston: A mesterséges intelligencia szabályozási perspektívái az Európai Unióban

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásának kérdései az Európai Unió intézményei számára is kihívást jelentenek: egy döntően gazdasági célú integrációs szervezetnek óhatatlanul foglalkoznia kell az MI-vel, mint egyre több gazdasági szféra vonatkozásában (is) releváns technológiával. Jelenleg nem létezik azonban olyan kötelező uniós jogi aktus, amely kifejezetten az MI-re vonatkozna.

A technológia növekvő jelentőségére tekintettel viszont az Európai Bizottság törekszik arra, hogy a tagállamokkal kooperációban kialakítsa a vonatkozó keretrendszert, ezért a tagállamokat nemzeti MI-stratégiák kidolgozására hívta fel. Az MI szabályozásának nehézségét tartalmi szempontból többek között az adja, hogy nemcsak a gazdasági hasznosítás lehetőségeire, hanem a technológia alapjogi és etikai összefüggéseire is tekintettel kell lenni. Az Unió szemszögéből emellett a szabályozás hatásköri kérdésként is jelentkezik

Pánovics Attila: Lépések a teljes hulladékmentesség elérése felé

Gazdasági-társadalmi rendszereink jelenlegi működése óriási anyagáramokkal, a természeti erőforrások pazarló felhasználásával és igazságtalan elosztásával, valamint a – gyakran veszélyes összetevőket is tartalmazó – hulladékok kezelhetetlen mennyiségben történő keletkezésével jár. Az iparágak működési modellje továbbra is „lineáris” jellegű, és túlságosan függ a végül hulladékká vagy a környezetbe történő kibocsátássá váló, új anyagok forgalmától. Nem meglepő, hogy a felhasználás az erőforrás-hatékonyság javulása ellenére sem csökken abszolút mértékben, azaz továbbra is nő az ún. „ökológiai adósság”.

A „hulladék” fogalma nem egységes, és mindig alapvetően negatív jelentéstartalmat hordozott, ezért nem is tekintettek rá erőforrásként, pedig ennek a szemléletnek a megváltoztatása kulcsszerepet játszik a klímasemleges és körforgásos gazdaságra történő áttérésben. Miközben a hulladékok kezelése terén egyre inkább előtérbe került és bizonyságot nyert a prevenció, valamint az újrahasználat hatékonysága a hulladékhierarchia alsóbb szintjeivel (különösen a lerakással) szemben, az Európai Unió által kitűzött célértékek és szigorodó előírások mellett a Bizottság már 2014-ben „zéró hulladék” programot hirdetett meg, amely önmagában rendkívül ambiciózus és innovatív elképzelés.

Az erőforrás-termelékenység várható növekedése fényében a hulladékok keletkezésének fokozatos megszüntetése, a „hulladékból termék” és a „bölcsőtől a bölcsőig” koncepciók gyakorlati megvalósítása meglehetősen radikális, az összes érintett szereplő bevonását célzó intézkedéseket feltételez. A kutatás külföldi példák segítségével vizsgálja a „zéró hulladék”, mint átfogó megközelítés kritériumrendszerét

Szőke Gergely: A közösségi média jogi vonatkozásai

A közösségi oldalak – a nyugati világban elsősorban a Facebook, Instagram, Twitter – az elmúlt évtizedekben a társadalom életét komolyan befolyásoló, az „üzleti szolgáltatásuk” jelentőségén messze túlmutató platformokká nőtték ki magukat. A szabályozási kihívásokkal egyre több kutatás kezdett foglalkozni, adatvédelmi, szerzői jogi, médiajogi és versenyjogi aspektusból is vizsgálva a jelenséget. Az elmúlt időszakban a közösségi platformok társadalmi nyilvánosságra gyakorolt hatása (álhírek, politikai kampányokban betöltött szerep, egyes közszereplők „kitiltása” stb.) kapott kiemelt figyelmet, és egyre markánsabban jelent meg e platformok részletesebb, szigorúbb szabályozása iránti igény.

A szabályozás várható középpontjában e platformoknak a véleményszabadság érvényesülésére gyakorolt hatása áll, így jelen kutatás is e témakörre fókuszál. Ugyanakkor a szabályozás kiindulópontjai is számos kérdést vetnek fel: alkotmányossági kérdéseket, elvi jelentőségű definíciós nehézségeket, joghatósági kérdéseket, az önszabályozás és állami szabályozás kívánatos egyensúlyát, az algoritmus alapú döntések átláthatóságával, felelősségével és az abból való kimaradással kapcsolatos – eddig jobbára megoldatlan – dilemmákat. A kutatás során e jogi problémák feltérképezésére és a szabályozás lehetséges irányainak felvázolására vállalkozunk.

A program az NKFIH 2020-2.1.1-ED-2020-00077. sz. projekt támogatásával valósul meg.