Jogtörténeti Tanszék szabadon választható tantárgyai

AJSZNOA62 „Jogi esetek” Jókai regényeiben
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina egyetemi docens
Jogtörténeti Tanszék

Szerda, 16.20 – 17.50 / 009.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
Jókai Mór egyes regényeiben fellelhető „jogi esetek”, jogintézmények feldolgozása és jogtörténeti megvilágítása. A hallgatóktól elvárt az alább megjelölt sorra kerülő Jókai regények, illetve azok meghatározott részeinek elolvasása (újraolvasása), jogi-jogtörténeti szempontból, a vonatkozó „jogesetek” megjelölése, mivel ez elengedhetetlen feltétele a közös feldolgozásnak. 
Közös feldolgozásra szánt regények (a feldolgozás üteme és sorrendje a csoporttal az első órán megbeszéltek alapján változhat):
1-3. óra:  A régi jó táblabírák
- megyei bíráskodás, vármegyei tisztek és feladataik, táblabírák,
- egyéb közjogi vonatkozások, 
- szerződések (haszonbérlet, zálogkölcsön, adásvétel),
- bűncselekmények (különösen: nagyobb hatalmaskodás).

4-6. óra:  Szegény gazdagok
- büntetőjogi vonatkozások (tettesség-részeség, bűnsegély, büntethetőséget kizáró okok, a büntető eljárás szabályai; pénzhamisítás, nemesfém-monopólium megsértése, váltóhamisítás.)
- végrendelet és érvényessége,
- házasság.

7-9. óra: Az elátkozott család
- vallásgyakorlás kérdései,
- büntetőjogi kérdések, bizonyos bűncselekmények.

10-11. óra: A kőszívű ember fiai
- közjogi vetületek (megyegyűlés, főispáni méltóság, 1848/49 alkotmányjogi változásai, vésztörvényszékek),
- gyámság-gondnokság szabályai,
- eddig még elő nem forduló magán-illetve büntetőjogi kérdések.

12-13. óra: Névtelen vár
- insurrectio;
- szerződési jog egyes kérdései, bevezetés, beiktatás.

Utolsó órák: Választott regények és prezentációk bemutatása

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli és írásbeli
Az osztályzat kialakításának módja:
A hallgatók a kurzus végén egy általuk választott és a félév során közösen fel nem dolgozott regényről készített prezentációban illetve házi dolgozatban fejtik ki az abból kiemelt eseteket, melynek elvárt módszerével a szemeszter során ismerkedhetnek meg az egyes Jókai művek közös feldolgozása alkalmával. 
A jeles érdemjegy megszerzéséhez szükséges a választott mű elolvasása, az abban ábrázolt jogintézmény(ek) felismerése és elhelyezése mind korban, mind pedig a jogrendben/jogágban, valamint a konkrét intézmény behatóbb (jogtörténeti) elemzése, bemutatása is. (Egy a XVIII. században játszódó regényben történt bűncselekményt tehát ne a hatályos Btk. alapján értékeljen.)

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Jogtörténeti ismeretek elmélyítése, illetve jogi szemléletmód erősítése a regényekben előforduló jogintézmények felismerésén és jogtörténeti elemzésén keresztül.
A hallgató a kurzus sikeres elvégeztével képes lesz a regényekben felismerni a jogilag releváns eseményeket, magatartásokat, szakkifejezéseket, és azokat mint Jókai által rögzített "jogi eseteket" korban is elhelyezve a magyar jogtörténetből tanult ismeretek alapján, a korabeli jogi szabályozásnak megfelelően értékelni.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Korsósné Delacasse Krisztina: "El lévén készülve ügyének levátájára"-jogi esetek Jókai A kőszívű ember fiai c. regényében (In: Pro Scientia Aranyérmesek X. jubileumi konferenciája, PSAT, Budapest, 2011)
 ​Korsósné Delacasse Krisztina: Jog és irodalom határán: A magyar jogi szaknyelv és az irodalmi nyelv kapcsolata a 19. században – Jókai nyomán (in: Jogtörténeti Szemle 2017/3. 49-54.)
https://majt.elte.hu/media/e7/82/eccac34c7462b9bff50104f08b2d8e3c23d8f35f31cfdb4541eb9c649483/MAJT_Jogtorteneti_Szemle_201703.pdf
Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. (Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2000)
Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet (Osiris Kiadó, Budapest, 2003)
Fábri Anna: Jókai-Magyarország. A modernizálódó 19. századi magyar társadalom képe Jókai Mór regényeiben. (Skíz Könyv- és Lapkiadó, Budapest, 1991),
JÓKAI-SZÓTÁR. 1-2. köt. (Készítették: Balázs Géza, P. Eőry Vilma, Kiss Gábor, J. Soltész Katalin,. T. Somogyi Magda) Budapest, Unikornis Kiadó, 1994.,
valamint Jókai Mór regényei 

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: 
Egy házi dolgozat elkészítése és előadása: valamely regény elemzése.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -

AJSZNOA38 Jogi kultúrtörténet
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina egyetemi docens
Dr. Niklai Patrícia Dominika adjunktus
Jogtörténeti Tanszék

Szerda, 14.40 – 16.10 / 103.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Kurzusismertetés, módszertani bevezetés. A jogi kultúrtörténet fogalma, értelmezési lehetőségei, területei. Vizuális források. Az ikonográfia mint jogi kultúrtörténeti műfaj. 
2. A jog és az igazság(osság) szimbólumai.
3. Iustitia, Iustitia-szobrok Magyarországon.
4. Az igazságszolgáltatás helyszínei, bírósági architektúra. A bírák ábrázolása.
5. A jogászok és ábrázolásuk.
6. Szent Ivó, a jogászok védőszentje.
7. Az alkotmányjog jelképei és képei: a hatalom és az állam jelképei.
8. Zászlók és lobogók.
9. Címerek, heraldikai bevezetés.
10. Állami ceremóniák, a koronázás szertartásrendje.
11. Bűn és bűnhődés: A büntetőjog szimbolikája és ikonográfiája.
12. A magánjog jelképei és képei.
13. Az alattvalók a jogi kultúrtörténetben (a közösségek szerepe a normák követésében és alakulásában).
14. Hallgatók által választott témák.

Félévközi ellenőrzés:
A félév végi perezentációra való készülésnek 6 részfeladata lesz (témaválasztás, annak szűkítése, szakirodalom felkutatása, rövid, majd bő vázlat készítése, diasor készítése), amelyeket a Teams „Feladatok” alatt külön-külön is ki fogok tűzni és ott is kell ezeket beküldeni.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: kiselőadás: Elmélyülve a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott (választott és egyeztetett) témakörében feltárni annak különböző (történeti, jogi és kulturális) aspektusait és megtartani ebből egy 10 perces prezentációt, kiselőadást (a tankönyv, az órán elhangzottak, az ajánlott irodalom alapján és az egyetemen tanult jogtörténeti ismereteknek is megfelelően, saját vázlatai és diasora segítségével).
Az osztályzat kialakításának módja:
Elérhető összesen 20 pont
Osztályozás:
17–20 pont = jeles (5)
13–16 pont = jó (4)
9–12 pont = közepes (3)
5–8 pont = elégséges (2)
0–4 pont = elégtelen (1)

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe, a hallgatók jogtörténeti ismereteinek továbbfejlesztése a kultúrtörténet segítségével, a jog "kulturális holdudvarának" bemutatása.
A hallgató a kurzus sikeres elvégeztével képes lesz

- megnevezni a jogi kultúrtörténet főbb területeit a tankönyv alapján,
- felsorolni a jog, a hatalom és az igazságszolgáltatás alapvető szimbólumait (a tankönyv és az órán elhangzottak alapján), képek segítségével,
- értelmezni a jogi kultúrtörténet szimbólumait az órán elhangzottak illetve a tankönyv alapján, saját jegyzetei és képek segítségével, társaival beszélgetve,  
- elmélyülni a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott (választott és egyeztetett) témakörében, és ebből megtartani egy 10-15 perces prezentációt a tankönyv, az órán elhangzottak, az ajánlott irodalom alapján és az egyetemen tanult jogtörténeti ismereteknek is megfelelően, saját vázlatai és diasora segítségével
- (illetve, speciális esetben, elkészíteni egy 10.000-12.000 karakter hosszúságú önálló házi dolgozatot a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott és egyeztetett témakörében, a tankönyv és az ajánlott szakirodalom alapján (bizonytalan szerzőségű internetes   források felhasználását mellőzve), a jogtörténeti ismeretek beépítésével.) 

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
-Kajtár István Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe, Budapest-Pécs, 2004
-Gernot Kocher: Szimbólumok és jelek a jogban. Történeti ikonográfia, Pécs, 2008
-Bódiné Beliznai Kinga: A bíbor méltóság, a sárga árulás - Szimbólumok és rituálék a jogtörténetben, Budapest, 2015

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

AJSZNOA261 "Nem ütik a jogászt agyon..." – A pécsi jogászképzés története és hagyományai
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina egyetemi docens
Dr. Niklai Patrícia Dominika adjunktus
Dr. Puskás Tamás óraadó (BME GTK)
Jogtörténeti Tanszék

2026.02.27. (péntek) 9.40 – 11.10 / 010.
2026.03.20. (péntek) 8.00 – 17.50 / Klimo Könyvtár és Egyetemtörténeti Gyűjtemény
2026.04.17. (péntek) 8.00 – 17.50 / Pepita Közösségi Tér

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Középkori pécsi egyetem
2. Loglíceum és jogakadémia
3. Erzsébet Tudományegyetem: a pozsonyi egyetem és Pécsre költözése
4. Az Erzsébet Tudományegyetem Pécsett
5. Pécsi jogász professzorok – tantermeink, egyetemi létesítmények névadói
6. Joghallgatók a 20. század első felében
7. A pécsi jogászképzéshez kapcsolódó épületek
8. Jubileumi ünnepségek (600, 650, 75, 100)
9. Pécsi Tudományegyetem (1948-1982)
10. A Janus Pannonius Tudományegyetem az integrációig
11. Jogász hagyományok a 20. század második felében
12. Hallgatói lapok (Glosszátor, Lucidum Intervallum, Expressis Verbis)
13. Joghallgatók a 21. században
14. Jogászbálok, jogász nóták
15. Pécsi jogász hagyományok prezentálása csoportosan

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli
Az osztályzat kialakításának módja:
Csoportos projekt bemutatása a pécsi jogászi hagyományokból minden csoporttag aktív részvételével

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A pécsi jogászképzés történetén keresztül a pécsi jogász hagyományok megismerése és gyakorlati elsajátítása, a pécsi jogász identitás erősítése.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Ádám Antal (szerk.): A Pécsi jogi kar 90 éve. Pécs 2013.
Czibók Balázs, Jankovits László, Nagy Ferencné (szerk.): Memoria professorum Quinqueeclesiensium. Pécs 2000.
Csizmadia Andor (szerk.): A 600 éves jogi felsőoktatás történetéből 1367-1967. Pécs 1968.
Csizmadia Andor (szerk.): Fejezetek a pécsi egyetem történetéből. Pécs, 1980.
Kajtár István, Móró Mária Anna (szerk.): Album historiale Universitatis Quinqe Ecclesiensis. Pécs, 1997.
Kajtár István (szerk.): Pécsi jogászprofesszorok emlékezete (1923-2008). Pécs, 2008.
Kajtár István, Pohánka Éva (szerk.): A Pécsi Püspöki Joglyceum emlékezete 1833-1923. Pécs, 2009.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Aktív részvétel az órán és a csoportfeladatban, az első órán egyeztetett kutatómunka elvégzése az utóbbihoz.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: 
Kötelező részvétel végig. Kérjük, egyéni tanrenddel rendelkező hallgatók ne válasszák a kurzust! Csak az válassza a kurzust, aki végig jelen tud lenni!
A távolmaradás pótlásának lehetősége: 
Fakultatív módon nem teljesíthető a kurzus

Megjegyzés: 
Pontos címek: 
PTE TGYO 7621 Pécs, Szepesy Ignác u. 3. 
Pepita Közösségi Tér 7622 Pécs, Zsolnay Vilmos u. 12.

AJSZNOA152 Oktatáspolitika – egyházi érdekérvényesítés 1848 után
Dr. Niklai Patrícia Dominika adjunktus
Jogtörténeti Tanszék

Hétfő, 18.00 – 19.30 / 009.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Kurzusismertetés, módszertani és fogalmi bevezetés. 
2. A felvilágosult abszolutizmus közoktatási rendszere.
3. Törekvések a közoktatás modernizálására 1848-ban. Az 1848. évi XX. törvénycikk a vallás dolgában.
4. Eötvös József népoktatási törvénytervezete.
5. A neoabszolutizmus kora és az 1855. évi konkordátum a közoktatás és az egyházak szempontjából.
6. Az Osztrák-Magyar Monarchia népoktatási törvényei 1. Eötvös József 1868. évi népoktatási törvénye.
7. Az Osztrák-Magyar Monarchia népoktatási törvényei 2. Leopold Hasner 1869. évi birodalmi népoktatási törvénye.
8. A századvégi egyházügyi törvények hatása a közoktatásra.
9. Wlassics Gyula és az állami iskolák létrehozása.
10. A Tanácsköztársaság közoktatásra vonatkozó intézkedései.
11. A Horthy-korszak oktatás- és egyházpolitikája.
12. Hóman Bálint kultúrpolitikája.
13. Hallgatói prezentációk megtartása illetve házidolgozatok megbeszélése.

Félévközi ellenőrzés:
A félév végi írásbeli házidolgozatra vagy prezentációra való készülés keretében témaválasztás, szakirodalom felkutatása, vázlat készítése.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli házidolgozat vagy szóbeli prezentáció
Az osztályzat kialakításának módja:

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Adriányi Gábor: A Bach-korszak egyházpolitikája. Győr 2009.
Csizmadia Andor: A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszakban. Budapest 1966.
Engelbrecht, Helmut: Geschichte des österreichischen Bildungswesens. Wien 1986.
Felkai László: Eötvös József közoktatásügyi tevékenysége. Budapest 1979.
Herger Csabáné: Polgári állam és egyházi autonómia a 19. században. Budapest 2010.
Köte Sándor – Ravasz János: Dokumentumok a magyar nevelés történetéből 1849–1919. Budapest 1979.
Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és koncepciók a két világháború között, Budapest 1997.
Niklai Patrícia Dominika: Unterrichtspolitik – kirchliche Interessendurchsetzung in Ungarn nach 1848.  Cracow Studies of Constitutional and Legal History, Krakkó 2017. 
Niklai Patrícia Dominika: Die Modernisierung des Volksunterrichts in Ungarn – Umsetzung des Gesetzes über den Volksunterricht im Komitat Baranya nach 1868. Journal on European History of Law 9/2018.
Niklai Patrícia Dominika: Magyar kultúrpolitika. Közoktatásügyi igazgatás Baranyában (1933–1945). Díké 2019/ 2. 
Niklai Patrícia Dominika: Az 1868. évi népoktatási törvény egyházi iskolákkal kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtása Baranyában. Díké 2017/1.
Vocelka, Karl: Verfassung oder Konkordat? Wien 1978.
Simon Gyula (szerk.): Tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság nevelésügyének történetéből. Budapest 1969.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -

AAJSZNOA245 Ideological education and cultural policy during the 20th century
Dr. Niklai Patrícia Dominika adjunktus
Jogtörténeti Tanszék

Szerda, 16.20 – 17.50 / 103.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: angol

Tantárgyi tematika:
1. Introduction
2. The importance of public education regarding the modernization of public administration and the relationship between the state and churches. 
3. Hungarian, Austrian and Prussian public educational acts. Establishment of common state schools. 
4. The Hungarian Soviet Republic’s ideological education
5. Ideological education and cultural policy in the Horthy-era 1.: Kunó Klebelsberg 
6. Ideological education and cultural policy in the Horthy-era 2: Bálint Hóman
7. Ideological education and cultural policy in the Horthy-era 3: Bálint Hóman
8. Ideological education and cultural policy in the Horthy-era 4: minorities
9. Hungarian-german cultural relations
10. Cultural conventions in the Horthy-era
11. Youth organisations and ideological education 1. 
12. Youth organisations and ideological education 2. 
13. Presentations

Félévközi ellenőrzés:-
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli
Az osztályzat kialakításának módja:
Presentation

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
The aim of the course is to discuss and conclude on the cultural policy reforms in Hungary and Europe during the 20th century, with special emphasis on educational administration, ideological education and youth organisations.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Schumann, Eva – Herger Cs., Eszter (szerk.): Nationalsozialismus transnational. Rechts- und Ideologietransfer insbesondere zwischen dem „Dritten Reich” und Ungarn. Göttingen 2024
Niklai Patrícia Dominika: Challenges of Developing the Institutional System of Public Education in the 1920’s in Hungary. Díké 2022/II., 21–30.
Niklai Patrícia Dominika: Hungarian Cultural and Educational Policy (1932–1944) with Special Regard to the Practice of Baranya County. Jogtörténeti szemle 2021/special issue, 61–65.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -

AJSZNOA222 A megye és joghatósága a magyar jogtörténetben
Dr. László Balázs óraadó
Jogtörténeti Tanszék

Hétfő, 18.00 – 19.30 / 104.

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Az igazgatás kezdetei, a királyi udvar
2. A királyi vármegye
3. A nemesség kialakulása
4. A nemesi jogok
5. A nemesi vármegye
6. Autonómiák, autonóm megye
7. A megye szervei
8. Megyei büntetőjogi statútumok
9. Egyéb megyei statútumok
10. Forráselemzés
11. Megyei perek 
12. Területi igazgatás 1848-1867
13. Törvényhatóságok 1867 után
14. Forráselemzés
15. Számonkérés

Félévközi ellenőrzés:-
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: félév végén (utolsó órán), írásbeli, gyakorlati

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A Magyar alkotmány- és jogtörténet I–II. tárgyak számos témaköréhez kapcsolódóan részletesebb, eredeti források bemutatásával is illusztrált ismeretanyag elsajátítása a nemesi joggyakorlás egyik legfontosabb fórumrendszerét, a (nemesi vagy autonóm) vármegyét középpontba állítva.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Béli Gábor: A vármegyei nemesi bíráskodás szervezete 1723-ig. Jogtörténeti Szemle 2017/1–2. 21–31. o.
Béli Gábor: Magyar Jogtörténet. A tradicionális jog. Dialóg Campus, Budapest–Pécs 1999 (és későbbi kiadások)
Béli Gábor: Vármegyei statutumalkotás a XVI-XVIII. században. Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből XVIII. JPTE, Pécs 1987
Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Honismeret 2009/4. 3–16. o.
Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet. Osiris, Budapest 1995 (és későbbi kiadások)
Meznerics Iván: A megyei büntető igazságszolgáltatás a 16–19. században. Értekezések Eckhart Ferenc jogtörténeti szemináriumából 1. Sárkány-Nyomda R.-T., Budapest 1933

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -