| Jogász szak osztatlan (egységes) képzés nappali munkarend |
| Szabadon választható tantárgyak a 2019/2020-as tanévtől kezdő hallgatók részére |
| Jogtörténeti Tanszék |
| 2021/2022-es tanév 1. (őszi) félév |
Jogi kultúrtörténet
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina adjunktus
Dr. Niklai Patrícia Dominika tanársegéd
Jogtörténeti Tanszék
Szerda, 14.40 – 16.10 / Óriás Nándor előadóterem 1.
| Kurzus kód | AJSZNOA38 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 2 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Kurzusismertetés, módszertani bevezetés. A jogi kultúrtörténet fogalma, értelmezési lehetőségei, területei. Vizuális források. Az ikonográfia mint jogi kultúrtörténeti műfaj.
2. A jog és az igazság(osság) szimbólumai.
3. Iustitia, Iustitia-szobrok Magyarországon.
4. Az igazságszolgáltatás helyszínei, bírósági architektúra. A bírák ábrázolása.
5. A jogászok és ábrázolásuk.
6. Szent Ivó, a jogászok védőszentje.
7. Az alkotmányjog jelképei és képei: a hatalom és az állam jelképei.
8. Zászlók és lobogók.
9. Címerek, heraldikai bevezetés.
10. Állami ceremóniák, a koronázás szertartásrendje.
11. Bűn és bűnhődés: A büntetőjog szimbolikája és ikonográfiája.
12. A magánjog jelképei és képei.
13. Az alattvalók a jogi kultúrtörténetben (a közösségek szerepe a normák követésében és alakulásában).
14. Hallgatók által választott témák.
Félévközi ellenőrzés:
A félév végi perezentációra való készülésnek 6 részfeladata lesz (témaválasztás, annak szűkítése, szakirodalom felkutatása, rövid, majd bő vázlat készítése, diasor készítése), amelyeket a Teams „Feladatok” alatt külön-külön is ki fogok tűzni és ott is kell ezeket beküldeni.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: kiselőadás: Elmélyülve a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott (választott és egyeztetett) témakörében feltárni annak különböző (történeti, jogi és kulturális) aspektusait és megtartani ebből egy 10 perces prezentációt, kiselőadást (a tankönyv, az órán elhangzottak, az ajánlott irodalom alapján és az egyetemen tanult jogtörténeti ismereteknek is megfelelően, saját vázlatai és diasora segítségével).
Az osztályzat kialakításának módja:
Elérhető összesen 20 pont
Osztályozás:
17–20 pont = jeles (5)
13–16 pont = jó (4)
9–12 pont = közepes (3)
5–8 pont = elégséges (2)
0–4 pont = elégtelen (1)
| szempontok/pontozás | 1-2 pont | 3 pont | 4 pont | 5 pont |
| az előkészítő feladatok elvégzése (oktatói elbírálás) |
az előkészítő feladatok közül egyet vagy kettőt adott be határidőre | az előkészítő feladatok közül hármat adott be határidőre | az előkészítő feladatok közül legalább négyet beadott határidőre | az összes előkészítő feladatot beadta, és legalább ötöt határidőre |
| szakmai precizitás, jogtörténeti ismeretekkel való egyezés (tankönyv és a felhasznált, ajánlott szakirodalom alapján) (oktatói elbírálás) |
megállapításai, állításai, adatai zömében pontatlanok, több nem helytálló megállapítást, állítást, adatot tartalmaz | megállapításai, állításai, adatai nem egészen helytállóak, némileg pontatlanok | megállapításai, állításai, adatai javarészt helytállóak, pontosak | megállapításai, állításai, adatai teljesen helytállóak, pontosak |
| a téma történeti, jogi és kulturális aspektusainak feltárása (elmélyültség visszatükrözése) (oktatói elbírálás) |
a téma különböző aspektusait egyáltalán nem tárja fel, felületes marad | a téma különböző aspektusait részben feltárja, a témában való elmélyültsége így csak némileg érzékelhető | a téma különböző aspektusait javarészt feltárja, a témában való elmélyültsége javarészt érzékelhető | a téma különböző aspektusait egyértelműen feltárja, a témában való elmélyültsége nyilvánvalóan érzékelhető |
|
előadás minősége: élvezhetősége, érdekessége, 10 perces időkeret tartása |
az előadásnak nem vagy csak igen kevéssé sikerült a hallgatóság figyelmét lekötnie és/vagy az időkeretet is erősen elnagyoltan kezelte (5 perces vagy nagyobb eltérés) |
az előadás mérsékelten kötötte le a hallgatóság figyelmét, és/vagy az időkeretekkel rosszul bánt (3-4 perces eltérés) | az előadás a hallgatóságot nagyrészt lekötötte és az időkeretet nagyjából sikerült tartania (max. 2 perces eltérés megengedett) | az előadás a hallgatóságot kifejezetten lekötötte, élvezetes volt és az időkeretet tartotta (1 perc eltérés megengedett) |
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe, a hallgatók jogtörténeti ismereteinek továbbfejlesztése a kultúrtörténet segítségével, a jog "kulturális holdudvarának" bemutatása.
A hallgató a kurzus sikeres elvégeztével képes lesz
- megnevezni a jogi kultúrtörténet főbb területeit a tankönyv alapján,
- felsorolni a jog, a hatalom és az igazságszolgáltatás alapvető szimbólumait (a tankönyv és az órán elhangzottak alapján), képek segítségével,
- értelmezni a jogi kultúrtörténet szimbólumait az órán elhangzottak illetve a tankönyv alapján, saját jegyzetei és képek segítségével, társaival beszélgetve,
- elmélyülni a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott (választott és egyeztetett) témakörében, és ebből megtartani egy 10-15 perces prezentációt a tankönyv, az órán elhangzottak, az ajánlott irodalom alapján és az egyetemen tanult jogtörténeti ismereteknek is megfelelően, saját vázlatai és diasora segítségével
- (illetve, speciális esetben, elkészíteni egy 10.000-12.000 karakter hosszúságú önálló házi dolgozatot a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott és egyeztetett témakörében, a tankönyv és az ajánlott szakirodalom alapján (bizonytalan szerzőségű internetes források felhasználását mellőzve), a jogtörténeti ismeretek beépítésével.)
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
-Kajtár István Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe, Budapest-Pécs, 2004
-Gernot Kocher: Szimbólumok és jelek a jogban. Történeti ikonográfia, Pécs, 2008
-Bódiné Beliznai Kinga: A bíbor méltóság, a sárga árulás - Szimbólumok és rituálék a jogtörténetben, Budapest, 2015
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
„Jogi esetek” Jókai regényeiben
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina adjunktus
Jogtörténeti Tanszék
Szerda, 16.20 – 17.50 / 103.
| Kurzus kód | AJSZNOA62 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 2 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
Jókai Mór egyes regényeiben fellelhető „jogi esetek”, jogintézmények feldolgozása és jogtörténeti megvilágítása. A hallgatóktól elvárt az alább megjelölt sorra kerülő Jókai regények, illetve azok meghatározott részeinek elolvasása (újraolvasása), jogi-jogtörténeti szempontból, a vonatkozó „jogesetek” megjelölése, mivel ez elengedhetetlen feltétele a közös feldolgozásnak.
Közös feldolgozásra szánt regények (a feldolgozás üteme és sorrendje a csoporttal az első órán megbeszéltek alapján változhat):
1-3. óra: A régi jó táblabírák
- megyei bíráskodás, vármegyei tisztek és feladataik, táblabírák,
- egyéb közjogi vonatkozások,
- szerződések (haszonbérlet, zálogkölcsön, adásvétel),
- bűncselekmények (különösen: nagyobb hatalmaskodás).
4-6. óra: Szegény gazdagok
- büntetőjogi vonatkozások (tettesség-részeség, bűnsegély, büntethetőséget kizáró okok, a büntető eljárás szabályai; pénzhamisítás, nemesfém-monopólium megsértése, váltóhamisítás.)
- végrendelet és érvényessége,
- házasság.
7-9. óra: Az elátkozott család
- vallásgyakorlás kérdései,
- büntetőjogi kérdések, bizonyos bűncselekmények.
10-11. óra: A kőszívű ember fiai
- közjogi vetületek (megyegyűlés, főispáni méltóság, 1848/49 alkotmányjogi változásai, vésztörvényszékek),
- gyámság-gondnokság szabályai,
- eddig még elő nem forduló magán-illetve büntetőjogi kérdések.
12-13. óra: Névtelen vár
- insurrectio;
- szerződési jog egyes kérdései, bevezetés, beiktatás.
Utolsó órák: Választott regények és prezentációk bemutatása
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
A hallgatók a kurzus végén egy általuk választott és a félév során közösen fel nem dolgozott regényről készített prezentációban illetve házi dolgozatban fejtik ki az abból kiemelt eseteket, melynek elvárt módszerével a szemeszter során ismerkedhetnek meg az egyes Jókai művek közös feldolgozása alkalmával.
A jeles érdemjegy megszerzéséhez szükséges a választott mű elolvasása, az abban ábrázolt jogintézmény(ek) felismerése és elhelyezése mind korban, mind pedig a jogrendben/jogágban, valamint a konkrét intézmény behatóbb (jogtörténeti) elemzése, bemutatása is. (Egy a XVIII. században játszódó regényben történt bűncselekményt tehát ne a hatályos Btk. alapján értékeljen.)
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Jogtörténeti ismeretek elmélyítése, illetve jogi szemléletmód erősítése a regényekben előforduló jogintézmények felismerésén és jogtörténeti elemzésén keresztül.
A hallgató a kurzus sikeres elvégeztével képes lesz a regényekben felismerni a jogilag releváns eseményeket, magatartásokat, szakkifejezéseket, és azokat mint Jókai által rögzített "jogi eseteket" korban is elhelyezve a magyar jogtörténetből tanult ismeretek alapján, a korabeli jogi szabályozásnak megfelelően értékelni.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Korsósné Delacasse Krisztina: "El lévén készülve ügyének levátájára"-jogi esetek Jókai A kőszívű ember fiai c. regényében (In: Pro Scientia Aranyérmesek X. jubileumi konferenciája, PSAT, Budapest, 2011)
Korsósné Delacasse Krisztina: Jog és irodalom határán: A magyar jogi szaknyelv és az irodalmi nyelv kapcsolata a 19. században – Jókai nyomán (in: Jogtörténeti Szemle 2017/3. 49-54.)
https://majt.elte.hu/media/e7/82/eccac34c7462b9bff50104f08b2d8e3c23d8f35f31cfdb4541eb9c649483/MAJT_Jogtorteneti_Szemle_201703.pdf
Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. (Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2000)
Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet (Osiris Kiadó, Budapest, 2003)
Fábri Anna: Jókai-Magyarország. A modernizálódó 19. századi magyar társadalom képe Jókai Mór regényeiben. (Skíz Könyv- és Lapkiadó, Budapest, 1991),
JÓKAI-SZÓTÁR. 1-2. köt. (Készítették: Balázs Géza, P. Eőry Vilma, Kiss Gábor, J. Soltész Katalin,. T. Somogyi Magda) Budapest, Unikornis Kiadó, 1994.,
valamint Jókai Mór regényei
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Egy házi dolgozat elkészítése és előadása: valamely regény elemzése.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetosége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
Oktatáspolitika – egyházi érdekérvényesítés 1848 után
Dr. Niklai Patrícia Dominika tanársegéd
Jogtörténeti Tanszék
Nem indul
| Kurzus kód | AJSZNOA152 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 2 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Kurzusismertetés, módszertani és fogalmi bevezetés.
2. A felvilágosult abszolutizmus közoktatási rendszere.
3. Törekvések a közoktatás modernizálására 1848-ban. Az 1848. évi XX. törvénycikk a vallás dolgában.
4. Eötvös József népoktatási törvénytervezete.
5. A neoabszolutizmus kora és az 1855. évi konkordátum a közoktatás és az egyházak szempontjából.
6. Az Osztrák-Magyar Monarchia népoktatási törvényei 1. Eötvös József 1868. évi népoktatási törvénye.
7. Az Osztrák-Magyar Monarchia népoktatási törvényei 2. Leopold Hasner 1869. évi birodalmi népoktatási törvénye.
8. A századvégi egyházügyi törvények hatása a közoktatásra.
9. Wlassics Gyula és az állami iskolák létrehozása.
10. A Tanácsköztársaság közoktatásra vonatkozó intézkedései.
11. A Horthy-korszak oktatás- és egyházpolitikája.
12. Hóman Bálint kultúrpolitikája.
13. Hallgatói prezentációk megtartása illetve házidolgozatok megbeszélése.
Félévközi ellenőrzés:
A félév végi írásbeli házidolgozatra vagy prezentációra való készülés keretében témaválasztás, szakirodalom felkutatása, vázlat készítése.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli házidolgozat vagy szóbeli prezentáció
Az osztályzat kialakításának módja:
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Adriányi Gábor: A Bach-korszak egyházpolitikája. Győr 2009.
Csizmadia Andor: A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszakban. Budapest 1966.
Engelbrecht, Helmut: Geschichte des österreichischen Bildungswesens. Wien 1986.
Felkai László: Eötvös József közoktatásügyi tevékenysége. Budapest 1979.
Herger Csabáné: Polgári állam és egyházi autonómia a 19. században. Budapest 2010.
Köte Sándor – Ravasz János: Dokumentumok a magyar nevelés történetéből 1849–1919. Budapest 1979.
Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és koncepciók a két világháború között, Budapest 1997.
Niklai Patrícia Dominika: Unterrichtspolitik – kirchliche Interessendurchsetzung in Ungarn nach 1848. Cracow Studies of Constitutional and Legal History, Krakkó 2017.
Niklai Patrícia Dominika: Die Modernisierung des Volksunterrichts in Ungarn – Umsetzung des Gesetzes über den Volksunterricht im Komitat Baranya nach 1868. Journal on European History of Law 9/2018.
Niklai Patrícia Dominika: Magyar kultúrpolitika. Közoktatásügyi igazgatás Baranyában (1933–1945). Díké 2019/ 2.
Niklai Patrícia Dominika: Az 1868. évi népoktatási törvény egyházi iskolákkal kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtása Baranyában. Díké 2017/1.
Vocelka, Karl: Verfassung oder Konkordat? Wien 1978.
Simon Gyula (szerk.): Tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság nevelésügyének történetéből. Budapest 1969.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetosége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
