Jogtörténeti Tanszék szabadon választható tantárgyai

Jogász szak osztatlan (egységes) képzés nappali munkarend
Szabadon választható tantárgyak a 2019/2020-as tanévtől kezdő hallgatók részére
Jogtörténeti Tanszék
2020/2021-es tanév 2. (tavaszi) félév

Die Geschichte der Rechtsanwaltschaft
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina adjunktus
Jogtörténeti Tanszék

Nem indul

Kurzus kód AJSZNOA37
Munkarend Nappali
Tanóra Kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye -
Kredit 4
Óraszám 2/hét
Létszám 20

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: német

Tantárgyi tematika:
1. Überblick der Geschichte der Anwaltschaft in Europa: Rechtsbeistand in den antiken Rechtskulturen I.: Athen 
2. Rechtsbeistand in den antiken Rechtskulturen II.: Rom.
3. Procuratoren und Advokaten - die Teilung der Sachwalterschaft.
4. Vorsprecher, Fürsprecher.
5. Rechtsanwaltsordnungen ausgewählter Länder.
6. Schwerpunkt: Ungarn. Einführung in die Geschichte der ungarischen Rechtspflege.
7. Die Entfaltung des Rechtsanwaltsberufes in Ungarn. Prozessvertretung.
8. Befähigungsanforderungen im Wandel der Zeit. 
9. Rechtsanwaltsordnungen für Ungarn (Leopold I., Maria Theresia, Instructio pro advocatis -1804., Advokaten-Ordnung 1852., 1874:34. GA).
10. Zulassung zur Anwaltschaft.
11. Disziplinarbefugnis, Disziplinarverfahren.
12. Die Beurteilung der Anwaltschaft in verschiedenen Staaten und Zeiten.-Das Ansehen der Rechtsbeistände.
13. Anwaltsethik in geschichtlicher Hinsicht. 

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Kurze (3-4 Seiten) schriftliche Arbeit (Essay) über besprochenes Thema auf Deutsch.
 

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Studieren der Geschichte der Rechtsanwaltschaft und die Unterstützung des Verstehens und selbsttändige Bearbetens deutscher Fachtexte (Rechtsquellen und Fachliteratur).

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Die Geschichte der ungarischen Rechtspflege und des Prozessrechts (Zusammenfassung). in: Bónis György-Degré Alajos-Varga Endre: A magyar igazságszolgáltatási szervezet és perjog története, 2. bővített kiadás, Zalaegerszeg, 1996. 275-293. p.
Béli Gábor: Die ungarische Rechtsgeschichte seit den Anfängen bis zur Erscheinung der ersten sozialistischen Kodexe (Kurzlehrbuch) Janus Pannonius Universität Pécs, Rechtswissenschaftliche Fakultät
Korsósné Delacasse Krisztina: Die Veränderungen der Befähigungsanforderungen von Anwälten. in: A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtörténeti és Római Jogi Tanszékének Kiadványai 5. szám Pécs, 2000.
Erich Döhring: Geschichte der deutschen Rechtspflege seit 1500. Dunckler&Humblot, Berlin, 1953. III. Kapitel. Die Anwaltschaft. 111-177. p.
Adolf Weissler: Geschichte der Rechtsanwaltschaft. Leipzig, Verlag von C.E.M. Pfeffer, 1905.
Nach Besprechung weitere persönlich angegebene Literatur zum genauen Thema. 

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
kötelező
A távolmaradás pótlásának lehetosége: TVSZ szerint
Egyéni egyeztetés szerint
Megjegyzés: -



Jogi kultúrtörténet
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina adjunktus
Jogtörténeti Tanszék

Szerda, 14.40 – 16.10 / Holub József előadóterem

Kurzus kód AJSZNOA38
Munkarend Nappali
Tanóra Kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye -
Kredit 2
Óraszám 2/hét
Létszám 20

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Kurzusismertetés, módszertani és dokumentációs bevezetés. A jogi kultúrtörténet fogalma, értelmezési lehetőségei, területei. Vizuális források. 
2. Az ikonográfia mint jogi kultúrtörténeti műfaj. 
3. Az ikonográfia módszerei.
4. Az alkotmányjog jelképei és képei. 
5. A magánjog jelképei és képei.
6. A büntetőjog szimbolikája és ikonográfiája.
7. A processzusok képi világa.
8. A jogtörténeti architektúra. A jogi stílus történetének alapelemei, kérvénykultúra.
9. A háborúk és a társadalmi robbanások jelképrendszere.
10. Ünnepek a jogi kultúrtörténetben.
12. A népi jogélet szimbólumai és rítusai.
13. Jurátusok a jogi kultúrtörténetben. A kurzus értékelése. Dolgozat, kiselőadások. 
 

Félévközi ellenőrzés:
A félév végi perezentációra való készülésnek 6 részfeladata lesz (témaválasztás, annak szűkítése, szakirodalom felkutatása, rövid, majd bő vázlat készítése, diasor készítése), amelyeket a Teams „Feladatok” alatt külön-külön is ki fogok tűzni és ott is kell ezeket beküldeni.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: kiselőadás: Elmélyülve a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott (választott és egyeztetett) témakörében feltárni annak különböző (történeti, jogi és kulturális) aspektusait és megtartani ebből egy 10 perces prezentációt, kiselőadást (a tankönyv, az órán elhangzottak, az ajánlott irodalom alapján és az egyetemen tanult jogtörténeti ismereteknek is megfelelően, saját vázlatai és diasora segítségével).
Az osztályzat kialakításának módja:
Elérhető összesen 20 pont
Osztályozás:
17–20 pont = jeles (5)
13–16 pont = jó (4)
9–12 pont = közepes (3)
5–8 pont = elégséges (2)
0–4 pont = elégtelen (1)

szempontok/pontozás 1-2 pont 3 pont 4 pont 5 pont
az előkészítő feladatok elvégzése
(oktatói elbírálás)
az előkészítő feladatok közül egyet vagy kettőt adott be határidőre az előkészítő feladatok közül hármat adott be határidőre az előkészítő feladatok közül legalább négyet beadott határidőre az összes előkészítő feladatot beadta, és legalább ötöt határidőre
szakmai precizitás, jogtörténeti ismeretekkel való egyezés (tankönyv és a felhasznált, ajánlott szakirodalom alapján)
(oktatói elbírálás)
megállapításai, állításai, adatai zömében pontatlanok, több nem helytálló megállapítást, állítást, adatot tartalmaz  megállapításai, állításai, adatai nem egészen helytállóak, némileg pontatlanok megállapításai, állításai, adatai javarészt helytállóak, pontosak megállapításai, állításai, adatai teljesen helytállóak, pontosak
a téma történeti, jogi és kulturális aspektusainak feltárása (elmélyültség visszatükrözése)
(oktatói elbírálás)
a téma különböző aspektusait egyáltalán nem tárja fel, felületes marad a téma különböző aspektusait részben feltárja, a témában való elmélyültsége így csak némileg érzékelhető a téma különböző aspektusait javarészt feltárja, a témában való elmélyültsége javarészt érzékelhető a téma különböző aspektusait egyértelműen feltárja, a témában való elmélyültsége nyilvánvalóan érzékelhető

előadás minősége: élvezhetősége, érdekessége, 10 perces időkeret tartása
(hallgatótársak és oktató közösen bírálja el) 

az előadásnak nem vagy csak igen kevéssé sikerült a hallgatóság figyelmét lekötnie és/vagy az időkeretet is erősen elnagyoltan kezelte 
(5 perces vagy nagyobb eltérés)
az előadás mérsékelten kötötte le a hallgatóság figyelmét, és/vagy az időkeretekkel rosszul bánt (3-4 perces eltérés) az előadás a hallgatóságot nagyrészt lekötötte és az időkeretet nagyjából sikerült tartania (max. 2 perces eltérés megengedett) az előadás a hallgatóságot kifejezetten lekötötte, élvezetes volt és az időkeretet tartotta (1 perc eltérés megengedett)

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe, a hallgatók jogtörténeti ismereteinek továbbfejlesztése a kultúrtörténet segítségével, a jog "kulturális holdudvarának" bemutatása.
A hallgató a kurzus sikeres elvégeztével képes lesz

- megnevezni a jogi kultúrtörténet főbb területeit a tankönyv alapján,
- felsorolni a jog, a hatalom és az igazságszolgáltatás alapvető szimbólumait (a tankönyv és az órán elhangzottak alapján), képek segítségével,
- értelmezni a jogi kultúrtörténet szimbólumait az órán elhangzottak illetve a tankönyv alapján, saját jegyzetei és képek segítségével, társaival beszélgetve,  
- elmélyülni a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott (választott és egyeztetett) témakörében, és ebből megtartani egy 10-15 perces prezentációt a tankönyv, az órán elhangzottak, az ajánlott irodalom alapján és az egyetemen tanult jogtörténeti ismereteknek is megfelelően, saját vázlatai és diasora segítségével
- (illetve, speciális esetben, elkészíteni egy 10.000-12.000 karakter hosszúságú önálló házi dolgozatot a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott és egyeztetett témakörében, a tankönyv és az ajánlott szakirodalom alapján (bizonytalan szerzőségű internetes   források felhasználását mellőzve), a jogtörténeti ismeretek beépítésével.) 

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
-Kajtár István Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe, Budapest-Pécs, 2004
-Gernot Kocher: Szimbólumok és jelek a jogban. Történeti ikonográfia, Pécs, 2008
-Bódiné Beliznai Kinga: A bíbor méltóság, a sárga árulás - Szimbólumok és rituálék a jogtörténetben, Budapest, 2015

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -



„Jogi esetek” Jókai regényeiben
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina adjunktus
Jogtörténeti Tanszék

Hétfő, 18.00 – 19.30 / 103.

Kurzus kód AJSZNOA62
Munkarend Nappali
Tanóra Kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye -
Kredit 2
Óraszám 2/hét
Létszám 20

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: német

Tantárgyi tematika:
Jókai Mór egyes regényeiben fellelhető „jogi esetek”, jogintézmények feldolgozása és jogtörténeti megvilágítása. A hallgatóktól elvárt az alább megjelölt sorra kerülő Jókai regények, illetve azok meghatározott részeinek elolvasása (újraolvasása), jogi-jogtörténeti szempontból, a vonatkozó „jogesetek” megjelölése, mivel ez elengedhetetlen feltétele a közös feldolgozásnak. 
Közös feldolgozásra szánt regények (a feldolgozás üteme és sorrendje a csoporttal az első órán megbeszéltek alapján változhat):
1-3. óra:  A régi jó táblabírák
- megyei bíráskodás, vármegyei tisztek és feladataik, táblabírák,
- egyéb közjogi vonatkozások, 
- szerződések (haszonbérlet, zálogkölcsön, adásvétel),
- bűncselekmények (különösen: nagyobb hatalmaskodás).

4-6. óra:  Szegény gazdagok
- büntetőjogi vonatkozások (tettesség-részeség, bűnsegély, büntethetőséget kizáró okok, a büntető eljárás szabályai; pénzhamisítás, nemesfém-monopólium megsértése, váltóhamisítás.)
- végrendelet és érvényessége,
- házasság.

7-9. óra: Az elátkozott család
- vallásgyakorlás kérdései,
- büntetőjogi kérdések, bizonyos bűncselekmények.

10-11. óra: A kőszívű ember fiai
- közjogi vetületek (megyegyűlés, főispáni méltóság, 1848/49 alkotmányjogi változásai, vésztörvényszékek),
- gyámság-gondnokság szabályai,
- eddig még elő nem forduló magán-illetve büntetőjogi kérdések.

12-13. óra: Névtelen vár
- insurrectio;
- szerződési jog egyes kérdései, bevezetés, beiktatás.

Utolsó órák: Választott regények és prezentációk bemutatása

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
A hallgatók a kurzus végén egy általuk választott és a félév során közösen fel nem dolgozott regényről készített prezentációban illetve házi dolgozatban fejtik ki az abból kiemelt eseteket, melynek elvárt módszerével a szemeszter során ismerkedhetnek meg az egyes Jókai művek közös feldolgozása alkalmával. 
A jeles érdemjegy megszerzéséhez szükséges a választott mű elolvasása, az abban ábrázolt jogintézmény(ek) felismerése és elhelyezése mind korban, mind pedig a jogrendben/jogágban, valamint a konkrét intézmény behatóbb (jogtörténeti) elemzése, bemutatása is. (Egy a XVIII. században játszódó regényben történt bűncselekményt tehát ne a hatályos Btk. alapján értékeljen.)

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Jogtörténeti ismeretek elmélyítése, illetve jogi szemléletmód erősítése a regényekben előforduló jogintézmények felismerésén és jogtörténeti elemzésén keresztül.
A hallgató a kurzus sikeres elvégeztével képes lesz a regényekben felismerni a jogilag releváns eseményeket, magatartásokat, szakkifejezéseket, és azokat mint Jókai által rögzített "jogi eseteket" korban is elhelyezve a magyar jogtörténetből tanult ismeretek alapján, a korabeli jogi szabályozásnak megfelelően értékelni.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Korsósné Delacasse Krisztina: "El lévén készülve ügyének levátájára"-jogi esetek Jókai A kőszívű ember fiai c. regényében (In: Pro Scientia Aranyérmesek X. jubileumi konferenciája, PSAT, Budapest, 2011)
 ​Korsósné Delacasse Krisztina: Jog és irodalom határán: A magyar jogi szaknyelv és az irodalmi nyelv kapcsolata a 19. században – Jókai nyomán (in: Jogtörténeti Szemle 2017/3. 49-54.)
https://majt.elte.hu/media/e7/82/eccac34c7462b9bff50104f08b2d8e3c23d8f35f31cfdb4541eb9c649483/MAJT_Jogtorteneti_Szemle_201703.pdf
Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. (Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2000)
Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet (Osiris Kiadó, Budapest, 2003)
Fábri Anna: Jókai-Magyarország. A modernizálódó 19. századi magyar társadalom képe Jókai Mór regényeiben. (Skíz Könyv- és Lapkiadó, Budapest, 1991),
JÓKAI-SZÓTÁR. 1-2. köt. (Készítették: Balázs Géza, P. Eőry Vilma, Kiss Gábor, J. Soltész Katalin,. T. Somogyi Magda) Budapest, Unikornis Kiadó, 1994.,
valamint Jókai Mór regényei 

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Egy házi dolgozat elkészítése és előadása: valamely regény elemzése.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetosége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -