Elméleti alappanel differenciált tárgyai

Dr. Vörös Eszter adjunktus
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Szerda, 16.20 – 17.50 / Faluhelyi Ferenc előadóterem

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A jogrendszerek közös magja
2. A jogrendszerek tipizálására vonatkozó fő koncepciók I.
3. A jogrendszerek tipizálására vonatkozó fő koncepciók II.
4. A világ nagy jogrendszerei
5. A jogrendszerek csoportosítása, a jogi kultúrák különbözősége
6. A jogkörök I. (a romanista, a germanista és a skandináv jogkör)
7. A jogkörök II. (a common law jogcsalád jogkörei)
8. A jogkörök III: (a szocialista jogcsalád jogkörei)
9. A jogkörök IV. (a muzulmán jogkör)
10. A jogkörök V. (a hindu jogkör)
11. A jogkörök VI. (a tradicionális jogcsalád jogkörei)
12. A vegyes jogrendszerek

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: ötfokozatú

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A Jog- és Állambölcselet tantárgyhoz kapcsolódóan a világ jogrendszereinek részletes bemutatása, a jogászi műveltség elmélyítése globalizálódó világunkban. Átfogó és alapvető tudást biztosít a joghallgatóknak, amely nélkülözhetetlen a modern jogi gyakorlat szempontjából, a különböző jogrendszerek megismerése fejleszti a hallgatók kulturális érzékenységét. A kurzus betekintést enged a jogi gondolkodásmód és a jogrendszerek sokszínűségébe. A hallgatók megismerhetik a különböző jogrendszerek alapelveit és jellemző vonásait. A kurzus ösztönzi a hallgatókat a jogrendszerek összehasonlítására és a különböző jogi megoldások elemzésére, valamint elősegíti a hallgatók kutatási és elemzési készségeinek fejlesztését. A hallgatók megtanulnak jogi forrásokat használni, jogi érveléseket felépíteni és prezentációt készíteni. A kurzus alapkoncepciói az interaktivitás, a nyitott és befogadó légkör, valamint az egyéni szabadság biztosítása a hallgatók számára.
A foglalkozásokról való távolmaradás a TVSZ értelmében legfeljebb háromszor engedélyezett, a távolmaradás pótlására szintén a TVSZ-ben rögzítettek szerint van lehetőség. Az osztályzat kialakításának módja ötfokozatú, az értékelésbe az órai munka is beleszámít.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
René David: A jelenkor nagy jogrendszerei. KJK, Bp. 1977.
Prof. Dr. Visegrády Antal: Mozaikok a világ nagy jogrendszerei köréből, Miskolc: Bíbor Kiadó, 2021
Varga Csaba: Összehasonlító jogi kultúrák. Bp. 2000.
Visegrády Antal: Jogi kultúra, jogelmélet, joggyakorlat. Aula,Bp. 2003.
Visegrády Antal: Angolszász jog és politika. Bp/Pécs, 1999.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Előre egyeztetett szempontrendszer alapján, párokban, a csoport előtt záró prezentáció megtartása
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: A részvétel feltételei: együttműködés, interaktivitás, aktív közreműködés, nyitott kritikai- és problémamegoldó gondolkodás

Dr. Diósi Szabolcs tanársegéd
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Hétfő, 16.20 – 17.50 / 009.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A nemzetközi kapcsolatok átrendeződése. A globalizáció-vita főbb álláspontjai.
2. A globalizáció technológiai, pénzügyi és gazdasági szférái. IMF, Világbank, WTO.
3. A globalizáció kulturális szférája. A környezeti kockázatok globalizációja.
4. A globalizáció a politikában. A szuverén állam, a globális kormányzás, a regionalizmus.
5. A globalizáció jogi szférája. Nemzetközi büntetőbíráskodás, nemzetközi környezetvédelmi rezsim.
6. A globalizáció emberi jogi kihívásai. A „nyugat és a többiek”?
7. A gazdasági, szociális emberi jogok és a globális gazdaság dinamikái.
8. A „történelem vége” tézis és kritikái.
9. A „civilizációk összecsapása” tézis és kritikái.
10. A „tőkés társaságok világuralma” tézis és kritikái.
11. A nem-kormányzati szervek (NGO) szerepe, az érdekek és értékek globális megjelenítésének és védelmének új útjai.
12. Fejlesztési stratégiák, szabályozási dilemmák. A washingtoni konszenzustól az alapszükségletek fejlesztéspolitikájáig.
13. A globális problémák interpretációi a hazai és az európai politikában.

Félévközi ellenőrzés: egyéni referátumok
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Egész félévi teljesítmény alapján összesített ajánlat

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: 
Egy komplex, több tudományágat is érintő problémakör bemutatása. A kurzus igyekszik a hallgatóknak tájékozódási pontokat nyújtani egy gyorsan változó világban, melyben a biztonság, kockázat, felelősség, emberi jogok, politikai eszmék hagyományos megközelítései veszítenek érvényükből, és új értelmezések látszanak szükségesnek. A kurzus hasznos kiegészítést nyújthat a szakképzésben kötelező politikaelmélet, filozófia és jogi etika, bevezetés a nemzetközi kapcsolatok intézményeibe, nemzetközi jog, és európai közjog című tárgyakhoz.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Andrássy Gy. - Szabó G. (szerk.) Üzleti etika és közéleti etika. PTE KTK, Pécs 1999.
Badie – Smouts: A visszájára forduló világ. Aula, Bp., 1998.
Bayer J.- Lévai I.: Globalizációs trendek. Budapest MTA PTI 2003.
Beck, U: A kockázat társadalom. Századvég K. Bp.. 2003.
Boda Zs.: Globális ökopolitika. Helikon, Bp. 2004.
Csizmadia S.: Mondializáció és globalizáció. Számalk, Bp., 1998.
Fukuyama, F.: A történelem vége és az utolsó ember. Európa K., Bp. 1994.
George, S.: A WTO. Napvilág K. Bp. 2003.
Giddens, A.: Az elszabadult világ. Agóra, Bp. 2004.
Huntington, S.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa K. Bp. 1998.
Korten, D.C.: Tőkés társaságok világuralma. Kapu, Bp. 1995.
Sassen, S.: Elveszített kontroll? Helikon, Bp. 2000.
Schuman-Martin: A globalizáció csapdája. Perfekt, Bp. 1995.
Soros Gy.: A globális kapitalizmus válsága. Scolar Kiadó, Bp., 1999.
Stiglitz, J.: A globalizáció és visszásságai. Napvilág K., Bp. 2004.
Szabó G.: Globalizáció és emberi jogok. In.: Acta Humana , 2002, no.48. 
Szabó G.: A decentralizált világrend eszméje és a globális irányítás realitásai. In: Politikatudományi szemle 2004/3
Szabó G.: Szétszakadó világunk. A globalizáció emberi jogi kockázatai. Publikon Kiadó, Pécs, 2010.
Szabó G.: Modern politikai eszmék, ideológiák. Publikon Kiadó, Pécs, 2011.
Tarrósy I.: Kelet-Afrika a fejlődés útján. Publikon Kiadó, Pécs, 2011.
Worldwatch Institute: A világ helyzete 2006. Föld Napja Alapítvány 2007.
- továbbá: témakörönként változó szakirodalom

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Barcsi Tamás egyetemi docens, tanszékvezető
Dr. Monori Gábor adjunktus
Dr. Vörös Eszter adjunktus
Dr. Diósi Szabolcs tanársegéd
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Hétfő, 14.40 – 16.10 / 104.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Az emberi jogok generációi.
2. A kormányzatok felelőssége és kötelessége a második generációs gazdasági, szociális és kulturális jogok garantálásában.
3. A harmadik generációs kollektív és szolidaritási jogokkal kapcsolatos határokon átnyúló kihívások. A fentartható fejlődéshez, a békéhez és az egészséges környezethez való jogok biztosítása a globális környezeti, politikai és gazdasági válságok korszakában.
4. Negyedik generációs emberi jogok az infó- és biotechnológiai forradalmak küszöbén?
5. Autoriter rendszerek a 20 – 21. században és az azokhoz kapcsolódó legsúlyosabb emberi jogi visszaélések.
6. Az emberi jogok érvényesítésének elméleti kérdései. Az emberi jogok érvényesítésének nemzetközi, szupranacionális és nemzeti fórumai – Az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárása. Egyéni jogérvényesítés az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.
7. A tisztességes eljáráshoz való jog elméleti és gyakorlati kérdései, összehasonlítójogi implikációi.
8. Személyiségi jogok elméleti kérdései.
9. Személyiségi jogok gyakorlati kérdései jogeseteken keresztül.
10. Az abortusz-kérdés emberi jogi aspektusai.
11. Emberi jogi problémák az egészségügyi ellátás során, betegjogi kérdések.
12. Az emberi jogok témája a művészetben.
13. Konzultáció.

Félévközi ellenőrzés:
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
A hallgató órai munkájának folyamatos értékelése, valamint a házi dolgozat eredménye.

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A kurzus célja, hogy bemutassa az emberi jogokkal kapcsolatos legfontosabb elméleti kérdéseket, egyúttal a hallgatóknak felvázolja az emberi jogi dogmatika legfontosabb alapvető elveit.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Barcsi Tamás – Diósi Szabolcs – Mészáros Gábor – Monori Gábor (szerk.): Globális igazságosság, emberi jogok, jogászi etika. Szabó Gábor-emlékkötet. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2023.
Barcsi Tamás – Diósi Szabolcs (szerk.): A válság elméleti vonatkozásai. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2022.
Barcsi Tamás: Megjegyzések a „szívhang-rendelet” kapcsán az abortuszkérdés morális értelmezéséről. Fundamentum 2023/4
Fundamentum 2023/4 (Az abortusz-vitával foglalkozó szám.)
Grád András – Weller Mónika: A Strasbourgi Emberi Jogi Bíráskodás kézikönyve. HVGOrac, Budapest, 2011.
Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila: Emberi jogok. Osiris, Budapest, 2003. Halmai Gábor: Alkotmányjog – Emberi jogok – Globalizáció. L’Harmattan, Budapest, 2013. Halmai Gábor, Juhász Gábor, Majtényi Balázs, Salát Orsolya (szerk.): Nemzetközi emberi jogok. Budapest, ELTE TáTk, 2012.
Kádár András Kristóf – Karsai Dániel: Az emberi jogok európai bíróságának esetjoga a gyakorlat számára. Novissima Kiadó, Budapest, 2013.
Kis János: Vannak-e emberi jogaink? Stencil Kulturális Alapítvány, Budapest, 2003.
Kis János: Mi a liberalizmus? Kalligram, Pozsony, 2015.
Pogány Magdolna: A betegjogok szabályozása és gyakorlata. JATEPRess, Szeged, 2007.
Sajó András – Uitz Renáta: A szabadság alkotmánya – Bevezetés a jogi alkotmányosságba. HvgOrac, Budapest, 2019.
Takács Péter: Emberi jogok. In: Szabó Miklós (szerk.): Jogbölcseleti előadások. Prudentia Iuris, Miskolc, 1998.
Tóth Gábor Attila: A jogok törvénye – Értekezések az alkotmányos szabadságról. Gondolat, Budapest, 2014.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Jelenlét, folyamatos részvétel az órai diskurzusban. A választott témából házi dolgozat elkészítése.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: két hiányzás megengedett
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Diósi Szabolcs tanársegéd
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Szerda, 16.20 – 17.50 / 207.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A politikai eszmék születése és társadalmi funkcióik
2. Az emberkép változásai a politikai gondolkodásban
3. Természetjog, társadalmi szerződés elméletek
4. A klasszikus liberális elmélet létrejötte, a „berendezkedés” első kételyei
5. Alexis de Tocqueville, John Stuart Mill
6. Az eredeti konzervatív politikai gondolkodás értékei
7. Szocializmus/demokratikus szocializmus (Eduard Bernstein)
8. A kereszténydemokrata, keresztényszocialista pozíciók
9. Nemzet/nacionalizmus
10. Nemzetiszocializmus/fasizmus
11. Kommunista ideológia/kommunizmus
12. Totalitarizmus elmélet és kutatás
13. Politikai elit és elitelméletek
14. Politikai ökológia és környezetvédelem

Félévközi ellenőrzés:
Szemeszter közepén, egyeztetett időpontban az addigiak alapján zárthelyi dolgozat, a pótlása referátummal (írásbeli, v. szóbeli)
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Egész félévi teljesítmény alapján összesített ajánlat

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A politikai eszmék genezisének feltérképezése, mai funkcióik bemutatása a politikai érdek és értékképzésben. A kurzus célja még, hogy a politikai ideológiákra rakodott át-és félreértelmezéseket oldja

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- Szabó Gábor: Modern politikai eszmék, ideológiák. Egyetemi jegyzet. IDResearch Kft./Publikon Kiadó, Pécs 2011.
- Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris K. Budapest, 1998.
- Politisches Denken im 20. Jahrhundert. Ein Lesebuch. (Szerk.: Münkler, Herfried) Piper München Zürich, 1990.
- Meyer, Thomas: Was ist Politik? Leske+Budrich Opladen, 2000.
- Wörterbuch Staat und Politik. Bundeszentrale für politische Bildung Bonn, 1991.
-Mill, J. S.: A szabadságról. Századvég Kiadó Budapest 1994.
- Tocqueville, Alexis de: Az amerikai demokrácia. Európa K. Budapest, 1993.
- Burke, Edmund: Töprengések a francia forradalomról. Atlantisz (Medvetánc) Budapest, 1990.
- Franz J. Strauss: Kihívás és válasz
- Mannheim Károly: A konzervativizmus. Cserépfalvi Budapest, 1994.
- Scruton, Roger: Mi a konzervativizmus? Osiris Budapest 1995.
- Bernstein, Eduard: A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai. Kossuth K. Budapest, 1989.
- Marx-Engels: A kommunista párt kiáltványa 1847
- Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Tanulmány K. Pécs, 1995.
- Wehler, H.-U.: Nationalismus. Geschichte, Formen, Folgen. Verlag C.H. Beck München 2001.
- továbbá: témakörönként változó szakirodalom

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Monori Gábor adjunktus
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Szerda, 11.20 – 12.50 / 011.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A neoanalitikai jogtudomány. Herbert Hart
2. A neoanalitikai jogtudomány. Joseph Raz és Ronald Dworkin
3. A jogi moralizmus. Lon Fuller, Deryek Beyleveld és Roger Brownaword
4. A kritikai jogelmélet
5. Feminista jogtudomány
6. A feminizmus története
7. Családon belüli erőszak. Zaklatás
8. Prostitúció
9. Abortusz
10. Nők és politika
11. Munkahelyi diszkrimináció
12. Az esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unióban

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A szeminárium célja, hogy bemutassa a joghallgatók számára a modern jogbölcseleti irányzatok legérdekesebb területeit.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- H.L.A. Hart: A jog fogalma. Osiris Kiadó, Bp. 1995.
- Tamara K. Hervey és David O’Keeffe: Sex Equality Law in the European Union, 1996. Publ. By John Wiley & Sons
- Paras Diwan: Women and Legal Protection. 1994. Publ. By Deep & Deep Publ.
- Susan Estrich: Real Rape. 1987. Publ. By Harvard University Press
- Abrahams, G.: Morality and Law. London, 1971.
- Visegrády Antal: Jog- és Állambölcselet. Dialóg Campus Kiadó, Bp/Pécs,2002.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Mészáros Gábor adjunktus
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Szerda, 9.40 – 11.10 / 009.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Jogállamiság és joguralom? Fogalmi alapvetések
2. Dicey gondolatai a jog uralmáról
3. Robert von Mohl: Jogállam
4. A jogállamfogalom változásai a weimari korszakban: Carl Schmitt és Hermann Heller
5. Az egyéni szabadság biztosítékai: alkotmányosság és jogállamiság
6. A jogállamiság felbomlása: autokrácia és totalitarizmus
7. A jog uralma erkölcsi, politikai értelemben
8. A jog uralma, mint politikai eszmény
9. Jogi alkotmányosság és politikai alkotmányosság
10. A bírói mérlegelés szerepe a jogállamiság fenntartásában
11. A jogállamiság modern kihívásai: globális változások és válságok
12. Beszélgetés a jogállamiság aktuális kérdéseiről
13. Dolgozat
14. Konzultáció

Félévközi ellenőrzés:
Zárthelyi dolgozat a félév utolsó előtti óráján, pótlás lehetősége az utolsó alkalommal vagy egyedi megbeszélés függvényében.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
A hallgató órai munkájának folyamatos értékelése, valamint a zárthelyi dolgozat eredménye.

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A kurzus célja, hogy bemutassa a jogállamiság és az alkotmányosság legfontosabb elméleti kérdéseit, az ezzel összefüggő problémákat pedig megvitassák a hallgatók az oktatóval.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Takács Péter: Joguralom és jogállam, Jogfilozófiák, Budapest, 1995.
Sajó András – Uitz Renáta: A szabadság alkotmánya – Bevezetés a jogi alkotmányosságba, HvgOrac, Budapest, 2019.
Sajó András: Az önkorlátozó hatalom, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995.
Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila: Emberi jogok, Osiris, Budapest, 2003.
Halmai Gábor: Alkotmányjog – Emberi jogok – Globalizáció, L’Harmattan, Budapest, 2013.
Tóth Gábor Attila: A jogok törvénye – Értekezések az alkotmányos szabadságról, Gondolat, Budapest, 2014.
Mészáros Gábor: Alkotmányosság válságban? Különleges helyzetek és kezelésük modelljei az alkotmányos demokráciákban, Menedzser Praxis, Budapest, 2018.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Jelenlét, folyamatos részvétel az órai diskurzusban.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -

Dr. Mészáros Gábor adjunktus
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Szerda, 11.20 – 12.50 / 009.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Különleges helyzetek, a kivételes állapot fogalma, viszonya a "joghoz"
2. Uralhatja-e a jog a kivételes állapotot? - Dichotóm és monista modellek
3. A joguralom kérdése és a bírói kontroll szerepe békeidőben és kivételes állapotban
4. Határterületek: jogállamiság és terrorizmus
5. A "ketyegő bomba" szcenáriója – Hatékony-e a bírói kontroll azonnali szükség idején?
6. Németország válságban? A weimari köztársaságtól a nyugat-német terrorizmuson át a polgári légi jármű lelövésének alkotmányosságáig 
7. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság vonatkozó esetjoga 2001. szeptember 11. előtt
8. Paradigmaváltás az USA-ban 2001 után?
9. A bírói mérlegelés lehetőségei: a felfüggesztési modellek
10. A strasbourgi bíróság vonatkozó gyakorlata
11. Hazai viszonyok: alkotmánybírósági mérlegelés lehetőségei kivételes állapotban
12. Magyarország kihívásai a 21. században: látszat vagy valóság?
13. Zárthelyi dolgozat
14. Konzultáció

Félévközi ellenőrzés:
Zárthelyi dolgozat a félév utolsó előtti óráján, pótlás lehetősége az utolsó alkalommal vagy egyedi megbeszélés függvényében.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
A hallgató órai munkájának folyamatos értékelése, valamint a zárthelyi dolgozat eredménye.

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A kivételes állapot egyesek szerint a jog peremterülete. Mégis következményei tekintetében óriási jelentősége van, visszaélésszerű alkalmazása az alkotmányos demokrácia végét jelentheti. Éppen ezért a kivételes hatalom birtokosa számára is szükséges valamilyen kontroll-mechanizmus biztosítása kivételes állapotban, amelyet – akárcsak békeidőben – a bíróságok láthatnak el. A kurzus célja, hogy a hallgatók érvekkel alátámasztott vitáik során elsajátítsák a bírói mérlegeléssel kapcsolatos alapvető ismereteket, a jog ezen "peremterületével" összefüggésben.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Mészáros Gábor: Alkotmányosság válságban? Különleges helyzetek és kezelésük modelljei az alkotmányos demokráciákban, Menedzser Praxis, Budapest, 2018.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Jelenlét, folyamatos részvétel az órai diskurzusban.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -

Dr. Barcsi Tamás egyetemi docens, tanszékvezető
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Hétfő, 18.00 – 19.30 / Faluhelyi Ferenc előadóterem

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A méltóság jelentései. Az emberi méltóság fogalma. 
2. Az emberi méltóság antropológiai-etikai felfogásai. Cicero, a keresztény értelmezés, Dante, Pico della Mirandola. A méltóság kérdései Shakespeare-nél.  
3. Az emberi méltóság morálfilozófiai értelmezése. Kant. A diskurzusetika. A diskurzusetika egy lehetséges átalakítása és az emberi méltóság tiszteletének elve.
4. Az emberi méltóság a kortárs elismerés-elméletekben (Taylor, Honneth, Fraser).
5. Az emberi méltóság jogfilozófiai elméletei. Az emberi méltósághoz való jog értelmezése a különböző jogrendszerekben.
6. Az emberi méltóság fogalmának kritikái. Környezetetikai megfontolások. 
7. Az emberi méltóság tisztelete és a szegénység problémája.
8. Az emberi méltóság tisztelete és az életvégi döntések szabadságának erkölcsi és jogi kérdései (eutanázia, asszisztált öngyilkosság, living will).
9. Az emberi méltóságot tiszteletben tartó életvégi ellátás (hospice, méltóságterápia, életvégi logoterápia).
10. Az emberi méltóságról az új orvosi, biotechnológiai eljárások kapcsán I.
11. Az emberi méltóságról az új orvosi, biotechnológiai eljárások kapcsán II.
12. Hallgatói referátumok. 
13. Írásbeli beszámoló. 

Félévközi ellenőrzés:
Az utolsó órán dolgozat a szeminárium anyagából. A hallgató kiválthatja a dolgozatot a szeminárium anyagához kapcsolódó választott témából, az utolsó előtti órán megtartott referátummal. A feldolgozható témákat az órán beszéljük meg.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Az osztályzat kialakítása a hallgató órai aktivitása és a referátum vagy a dolgozat eredménye alapján történik.

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A jogászképzés során a hallgató gyakran találkozhat az emberi méltóság tisztelete, illetve az emberi méltósághoz való jog fogalmával. A kurzuson a hallgatók megismerhetik e fogalmak filozófiai, etikai, jogbölcseleti alapjait, de nem csak az elméleti aspektusokról lesz szó, számos felmerülő gyakorlati kérdést is megbeszélünk.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kötelező irodalom: 
Barcsi Tamás: Az emberi méltóság filozófiája (Typotex, Budapest, 2013) órán megadott fejezetei. 

Ajánlott irodalom: 
Adamik Tamás: Az emberi méltóság fogalma Cicerónál (PoLíSz, 2004 december-2005 január)
Balázs Zoltán: Emberi méltóság (Jogelméleti Szemle, 2005/4)
Barcsi Tamás: Human Dignity Problems in the Beginning of the 21st Century (Ethno- Kulturelle Begegnungen in Mittel- und Osteuropa, Hrsg. Erika Hammer, László Kupa, Verlag Dr. Kovač, Hamburg, 2008)
Cancik, Hubert: „Dignity of Man” and „Persona” in Stoic Anthropology: Some Remarks on Cicero, De Officiis I. 105-107 (In.: The Concept of Human Dignity in Human Rights Discourse, ed.: David Kretzmer, Eckart Klein, Kluwer Law Inernational, Hague, 2002)
Cicero, Marcus Tullius: A kötelességekről, Első könyv (In.: Cicero válogatott művei, válogatta és az idézett részt fordította: Havas László, Európa, Budapest, 1987)
Chochinov, Harvey Max: Méltóságterápia (fordította: Bíró Eszter, Oriold és társai, Bp., 2014)
Dante Alighieri: Vendégség (fordította: Csorba Győző és Szabó Mihály, In.: Dante Alighieri összes művei, szerkesztette: Kardos Tibor, Magyar Helikon, Budapest, 1965)
Frankl, Viktor E. (1997): Orvosi lélekgondozás (fordította: Jakabffy Imre és Jakabffy Éva. UR Kiadó, Bp.)
Habermas, Jürgen: A kommunikatív etika (fordította: Felkai Gábor, Új Mandátum, Budapest, 2001)
Heidegger, Martin: Levél a „humanizmusról” (fordította: Bacsó Béla, In.: Martin Heidegger: „…költőien lakozik az ember”- válogatott írások -,  T-Twins Kiadó/Pomeji, Bp-Szeged, 1994)
Honneth, Axel: Harc az elismerésért (fordította: Weiss János, Budapest, L’ Harmattan, 2013)
Kant, Immanuel: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése (fordította: Berényi Gábor, In.: I. Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése, A gyakorlati ész kritikája, Az erkölcsök metafizikája, Gondolat, Budapest, 1991) 
Kolnai, Aurel: Dignity (In.: Dignity, Character and Self-Respect, edited by Robin S. Dillon, Routledge, New York-London, 1995)
Lányi András és Jávor Benedek (szerk.): Környezet és etika. Szöveggyűjtemény. (L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2005)
Mirandola, Giovanni Pico della: Az ember méltóságáról (fordította: Kardos Tiborné, In: Reneszánsz etikai antológia, Gondolat, Budapest, 1984)
Rorty, Richard: Esetlegesség, irónia és szolidaritás (fordította: Boros János és Csordás Gábor, Jelenkor, Pécs, 1994)
Schiller, Friedrich: Kellemről és méltóságról (fordította: Székely Andorné, In: Schiller: Válogatott esztétikai írásai, válogatta: Vajda György Mihály, Magyar Helikon, Budapest, 1960)
Singer, Peter: Animal Liberation (Random House, New York, 1990)
Spinoza: Etika geometriai módon bizonyítva (fordította: Szemere Samu, Magyar Helikon, Budapest, 1968)
Weiss János: Az elismerés elmélete (Áron Kiadó, Bp., 2004)

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Referátumok, megbeszélés szerint.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: két hiányzás megengedett
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -