| Jogász szak osztatlan (egységes) képzés nappali munkarend |
| Differenciált tantárgyak a 2019/2020-as tanév előtt kezdő hallgatók részére |
| Közjogi modul |
| 2023/2024-es tanév 1. (őszi) félév |
Törvényhozástan
Dr. Tilk Péter egyetemi tanár, tanszékvezető
Dr. Petrétei József egyetemi tanár
Dr. Mogyorósi Sándor címzetes egyetemi docens, jegyző, óraadó
dr. Lutring Erika doktorandusz, óraadó
Alkotmányjogi Tanszék
2023.09.08. (péntek) 8.00 – 19.30 / Tanszék Z/107.
2023.09.09. (szombat) 8.00 – 17.50 / Tanszék Z/107.
| Kurzus kód | AJDKNO0101 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Tömbösített |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | AJKONO1901 Alkotmányjog 1. |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 10 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A jogalkotástan fogalma
2. A jogalkotás megjelenési formái
3. Magyarország jogforrásai
4. A jogszabályok hierarchiája, a jogszabályok érvényessége és hatályossága
5. A jogszabályok tartalmával kapcsolatos elvárások
6. A jogalkotási metodika, a belső jogalkotási eljárás
7. A jogalkotási taktika, a külső jogalkotási eljárás
8. A külső szisztematika - a jogszabály megjelölése, felépítése
9. A belső szisztematika - a jogszabály szövegezése
10. A jogszabályszerkesztés gyakorlata
11. A hatályosulás és dereguláció
12. Gyakorlati példák, hibás jogszabályok
13. Összegzés
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
Az alapjogok gyakorlata és védelme
Dr. Zeller Judit egyetemi docens
Alkotmányjogi Tanszék
Hétfő, 14.40 – 16.10 / Irk Albert előadóterem
| Kurzus kód | AJDKNO0501 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Tömbösített |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | AJKONO2001 Alkotmányjog 2. |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 12 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Az emberi élethez és méltósághoz való jog
A halálbüntetés, abortuszhatározatok és -ítéletek, az eutanázia, a rendőri lőfegyverhasználat, az egészségügyi önrendelkezéssel kapcsolatos határozatok (reprodukciós eljárások, dajkaanyaság, művi meddővé tétel, magzati diagnosztika – orvosi műhibák, kóros elmeállapot). Terrorizmus elleni harc, kínzás tilalma. Rabszolgaság és kényszermunka.
2. A gyermekek jogai
A vérségi származás kiderítése, a tartásdíj, a gyermek alapjog-gyakorlása az egyesülési jog tükrében, a Btk. természet elleni fajtalanság/természet elleni erőszakos fajtalanság tényállásait érintő határozat, a házasságból és a házasságon kívül született gyermekek jogállása.
3. A magánszférához való jog
A magánlakás sérthetetlenségéhez való jog terjedelme és korlátozása, a lakás és a hivatalos helyiség kérdésköre, a magánlakás sérthetetlensége és az állam büntető hatalma.
3/A. Az információs önrendelkezés
A személyes adatok védelmének alapelvei, a személyazonosító jelek, az érintett részjogosítványai. Az adatvédelmi biztos szerepe a jogérvényesítésben.
4. A házasság és a család intézménye
A rokoni kapcsolat elismerése, azonos neműek házastársi és élettársi kapcsolata, vérségi származás kiderítése, házasságkötés szabadsága fegyveres testületek tagjainál, házastársi lakáshasználat, szexualitással kapcsolatos kérdések, a transzszexuálisok jogi helyzete, idegenrendészeti vonatkozású döntések.
5. A szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog, valamint a mozgásszabadság, és a menedékjog
A habeas corpus-szal kapcsolatos határozatok és ítéletek. Az előzetes letartóztatás szabályai, törvénytelen fogvatartás, kényszergyógykezelés, a pszichiátriai betegek szabadságkorlátozása, a közlekedés szabadsága – a mozgásszabadság és a gyülekezései jog konkurenciája, külföldiek hazatérése, idegenrendészeti kérdések. Az adósságokért való szabadságelvonás tilalma. Kitiltás és kiutasítás.
6. Az egyenlőséghez való jog és a diszkrimináció tilalma
A negatív és a pozitív diszkrimináció alkotmányos mércéi, a közvetlen és a közvetett diszkrimináció, az azonos körbe tartozás problematikája, a diszkrimináció tilalmának horizontális hatása. A diszkrimináció tilalma mint járulékos alapjog. Az esélyegyenlőség biztosításának lehetőségei. A diszkrimináció tilalmának különös esetei (nemek közötti diszkrimináció, az egyenlő munkáért egyenlő bér kérdése, etnikai kérdések, a bíróság előtti egyenlőség).
6/A. Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai
A kisebbségek országgyűlési képviselete, a kisebbségi önkormányzatok képviselőinek választása. A kisebbségi identitáshoz való jog és az információs önrendelkezési jog összefüggései.
7. Eljárási (igazságszolgáltatási) alapjogok
Az eljárás indításához való jog, a bíróság törvényes létrehozása, a nyilvánosság, az ártatlanság vélelme, a „fegyverek egyenlősége”, az anyanyelv használata a tárgyalás folyamán, az ésszerű idő alatti elbírálás.
8. Kommunikációs jogok (a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság, és az információszabadság)
A közösség elleni izgatás és a gyűlöletbeszéd, hatóság vagy hivatalos személy megsértése, az önkényuralmi, valamint a nemzeti jelképek használatára vonatkozó döntések. A vélemény típusai és korlátozásuk. Az üzleti élet és a reklámtevékenység. A sajtótermék közlésének felfüggesztése, a tömegtájékoztatási monopóliumok tilalma, a médiakuratóriumok összetétele. Az információszabadság mint a demokrácia ismérve (a népképviseleti szervek és a közigazgatás ellenőrizhetősége).
9. A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága, az egyházak
A vallásszabadság tartalmi elemei, az állam világnézeti semlegessége, az egyházak jogi helyzete, az egyházi iskolák fenntartása, oktatáshoz való jog és vallásszabadság. Az egyházi intézményeknél dolgozók jogainak bírósági érvényesítése. A büntetés-végrehajtási intézmények és a vallásszabadság. A hittérítés kérdésköre.
10. Az egyesülési és a gyülekezési jog, valamit a petíciós jog
Gyermekek egyesülési joga, a negatív egyesülési szabadság (kötelező szervezeti tagság), a köztestületek, kamarák és az egyesülési jog kapcsolata, az érdekképviseleti célú szervezetek, az egyesülési jog politikai jellege – a pártok alapítása és működése. A gyülekezési jog aktuális kérdései (spontán gyűlések, a rendőri fellépés szabályai, az oszlatás, a népképviseleti szervek zavartalan működése). A petíciós jog feltételekhez kötése és a petíció elbírálásának szabályai.
11. A piacgazdaság és versenyszabadság
Az Alkotmány gazdaságpolitikai semlegessége, a piacgazdaság modelljei és az Alkotmány, a piacgazdaság mint tény és program, a piacgazdaság és a versenyszabadság kategóriájának viszonya.
11/A. A tulajdonhoz való jog és a szerződési szabadság
A tulajdoni formák egyenrangúsága és egyenlő védelme, a rendszerváltás és hatása a tulajdoni berendezkedésre, az önkormányzati tulajdon sajátosságai, a kárpótlás rendszere, a tulajdon szociális kötöttsége, a kisajátítás alkotmányos követelményei. A birtoklás, a rendelkezés és a használat joga.
12. A foglalkozás szabadsága és a kapcsolódó alapjogok
A foglalkozás szabadsága és a piacgazdaság összefüggései. A foglalkozás szabad megválasztásának objektív és szubjektív korlátai. Összefüggések az egyesülési joggal, a gazdasági-szociális érdekek érvényesítése. A vállalkozás szabadság mint a foglalkozás szabadságának sajátos aspektusa. A foglalkozás szabadságának negatív oldala, a kényszermunka tilalma. A közhivatal viselésének feltételrendszere. Az elítéltek joggyakorlásának lehetőségei. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Összefüggések a diszkrimináció tilalmával. Sztrájkjog.
12/A. A szociális biztonsághoz és az egészséghez való jog
Az emberi méltóság mint a szociális biztonsághoz való jog lényeges tartalma, az egészségügyi ellátáshoz való jog mint az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége. A szociális biztonsághoz való jog, az egészséghez való jog és a tulajdohoz való jog kapcsolata. Az állam gazdasági teherbíró képessége és a jogok alanyi jogi jellege. Az egészséges környezethez való jog mint harmadik generációs alapjog.
13.Kulturális jogok (az oktatási alapjogok, a tudomány és a művészet szabadsága)
Az állami iskolák semlegessége, a világnézetileg elkötelezett iskolák és az állam iskola-fenntartási kötelezettsége, a tandíj kérdésköre, a képességekhez mért oktatáshoz való jog, büntetettség és oktatáshoz való jog. A tudományos kutatások szabadsága (különös tekintettel a levéltárakra), a művészet szabadságának mint a véleményszabadság sajátos aspektusnak tágabb keretei. A művészeti alkotások megismerhetősége.
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga kiselőadás formájában
Az osztályzat kialakításának módja: Házi dolgozat készítése, előadása, jogeset megoldása
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tantárgy oktatásának rendeltetése az alapjogok védelmi rendszerének és esetjogának bemutatása. A tárgy tematikája két nagy részre osztható: elsőként az alapjogvédelmi intézményrendszer sarkalatos pontjainak áttekintésére kerül sor, majd az egyes alapjogokhoz kapcsolódóan a védelmet megvalósító intézmények gyakorlatának ismertetése következik. A tantárgy ezzel hozzájárul a jogászképzésben egyre inkább megvalósítani kívánt gyakorlatorientált szemlélet kialakításához, valamint esetközpontú kiegészítést nyújt az Alkotmányjog III. tantárgy kereteit túllépő alapjogokkal összefüggő kérdésekhez.
I. Az első rész az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztosok, valamint a nemzetközi alapjogi bíráskodást végző bírói fórumok működésének részletes elemzését nyújtja, különös tekintettel a felsorolt szervekhez való fordulás feltételeire és lehetőségeire, valamint a szervek eljárására.
II. A második rész a Magyar Köztársaság Alkotmányában és nemzetközi szerződésekben deklarált, illetve az ezekből levezett alapjogokkal kapcsolatos esetjogra fókuszál. Tekintettel a magyar rendes bíróságok alapjogi bíráskodásának visszafogott jellegére, a bírósági gyakorlat ismertetésére csak abban az esetben kerül sor, amennyiben az kifejezetten egyes alapjogok érvényesítését szolgálja. A második rész részletesen, az alapjogi dogmatikának megfelelő sorrendben végighalad az egyes emberi és állampolgári jogok elemzésén. Ennek megfelelően a tananyag a következő témakörökre tagozódik.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kötelező irodalom
1. Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea – Kocsis Miklós – Zeller Judit: Válogatott alapjogi esetek I-II. (e-book, elérhető: www.kozjogpecs.hu)
Ajánlott irodalom
1. Ádám Antal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás. Osiris Kiadó, Budapest 1998
2. Ádám Antal: Az Alkotmánybíróság szerepe az emberi jogok védelmében. Acta Humana 1999. Nr. 15-16.
3. Vincent Berger: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata. HVG-Orac, Budapest 1999
4. Drinóczi Tímea: Gazdasági alkotmány és gazdasági alapjogok. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2007
5. Gönczöl Katalin – Kóthy Judit: Ombudsman 1995-2001. Helikon Kiadó, Budapest 2002
6. Grád András: A strasbourgi emberi jogi bíráskodás kézikönyve. Strasbourg Bt., Budapest 2005
7. Halmai Gábor (szerk.): A megtalált Alkotmány? A magyar alapjogi bíráskodás első kilenc éve. INDOK, Budapest 2000
8. Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila: Emberi jogok. Osiris Kiadó, Budapest 2003
9. Halmai Gábor: Alkotmánybírósági esetjog. INDOK, Budapest 2004
10.Holló András – Balogh Zsolt: Az értelmezett Alkotmány. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest 2000
11. Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság hatásköre és működése. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Pécs, 2005
Chronowski - Zeller: Alapjog védelem az EU-ban. In: Összehasónlító alkotmányjog (szerk: Legény Krisztián) KJK Kerszöv, Budapest, 2006
További források
1. Beszámoló az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről. Budapest, Országgyűlési Biztosok Hivatala
2. Beszámoló a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről. Budapest, Országgyűlési Biztosok Hivatala, 1997-
3. Európai emberi jogi döntvénytár. Budapest, Emberi Jogok Magyar Ligája, Osiris, 1997
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
Az egyén jogi helyzete az Európai Unióban
Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet egyetemi tanár
Dr. Török Tamás PhD hallgató, óraadó
Nemzetközi- és Európajogi Tanszék
2023.10.20. (péntek) 8.00 – 17.50 / Z007.
2023.10.21. (szombat) 8.00 – 17.50 / Z007.
| Kurzus kód | AJDKNO1301 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Tömbösített |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | AJKONO1901 Alkotmányjog 1 |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 24/félév |
| Létszám | 15 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Az egyén jogi helyzete az általános nemzetközi jogban
2. Az egyén és jogi helyzetének változása Európában
3. Az Európa Tanács szerepe az ember jogainak felértékelődésében
4. Az európai gazdasági integráció útja egy politkai entitás kialakulása felé – az egyén szerepe
5. Az egyén státusának szabályozása az Európai Közösség eredeti alapító szerződéseiben – személyek gazdasági célú szabad mozgásának szabályai
6. Az Európai Bíróság szerepvállalása az emberi jogok/alapjogok közösségi szintű védelmében – a kezdeti elutasítástól a bírói aktivizmusig
7. Az emberi jogok/közösségi alapjogok „átvándorlása” az íratlan közösségi jogból az írott közösségi jogba: Európai Unióról szóló Szerződés 6. cikk, csatlakozás kérdése az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, az Európai Unió Alapjogi Chartája, Szerződés Európai Alkotmányról II. Rész.
8. Az egyén jogi helyzetét szabályozó normák kritikai értékelése
9. Az Európai Bíróság szerepe az emberi jogok/közösségi alapjogok és a gazdasági célú személymozgás szabadsága összhangjának megteremtése terén
10. Az uniós polgárság intézményének fejlődése, jogi szabályozása
11. Az Európai Bíróság szerepének változása az uniós polgárság intézményének megítélésében
12. Az egyenlő bánásmód elve és a diszkrimináció tilalom a közösségi jogban
13. Az egyén perképessége a közösségi joggal összefüggő viták során a nemzeti bíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága valamint az Európai Bíróság előtt.
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Félévközi munka valamint órai egyéni prezentáció együttes értékelése alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Az európai gazdasági integráció ötven éves fejlődést megért joga, az egyéb európai székhelyű nemzetközi szervezetek joga mára már néhány ponton átjárhatóvá vált, esetenként egymásra tekintettel működik. A nemzetközi szervezetek közötti legszélesebb „átjárási” lehetőséget, néha éppen az egymásra hivatkozási kényszert az egyénre vonatkozó szabályozások és a széles körű bírói gyakorlat nyújtja. Az egyént, az embert mindegyik jogrendszer ma már védeni rendeli – a belső jog mellett a nemzetközi jog és, kisebb késéssel, a közösségi jog, az Európai Unió joga is. Az egyes szabályozások mégis mintha elbeszélnének egymás mellett, és a hatékonyság is hagy kívánnivalót.
A kurzus célja, hogy az egyén helyzetét szabályozó jogintézmények mögött meghúzódó jelenségeket bemutassa, azok elemzésével érthetővé, kezelhetővé tegye érvényesítésük lehetőségeit.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- Szalayné Sándor Erzsébet: Az egyén jogi helyzete az Európai Unióban (kézirat), Pécs 2007 (Meet Street-en keresztül hozzáférhető a kurzusra jelentkező hallgatók által), várhatóan 2008-ban könyvalakban megjelenik
- Szerződésgyűjtemény (lista a Meet Street-ben)
- Jogesetgyűjtemény (lista a Meet Street-ben)
- Egyéb tanulmányok (aktualizált lista a Meet Street-ben)
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Csoportos illetve egyéni prezentáció elkészítése és órai bemutatása
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A szerződésgyűjtemény mindig kéznél legyen.
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés:
Jogesetek illetve egyéb segédanyagok a Meet Street-ben állnak majd rendelkezésre
A természetes személyek adózási problémái
Dr. Szilovics Csaba egyetemi tanár, tanszékvezető
Pénzügyi Jogi és Gazdasági Jogi Tanszék
Hétfő, 14.40 – 16.10 / Tanszék
| Kurzus kód | AJDKNO1501 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | AJKONO2701 Pénzügyi jog 1. |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Az adó rendszer kialakulása
2. Modern adórendszerek
3. Az adózás igazságossága
4. A fogyasztás adóztatása
5. Vagyonadó
6. Az adócsalás problémája
7. Jogkövetési problémák Magyarországon
8. Korrupció
9. Az államháztartás működési problémái
10. A magyar személyi jövedelemadó rendszerének jellegzetességei
11. Az ingatlanértékesítés problémái
12. A közbeszerzés és az adózás összefüggései
13. Az adókedvezmények rendszere
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Írásbeli dolgozat alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Az adójogi ismeretek elmélyítése, a természetes személyek adóztatására vonatkozó részletszabályok ismertetése.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Szilovics Csaba: Csalás és jogkövetés az adójogban (Gondolat, Budapest 2003
Szilovics Csaba: Adózási ismeretek és adózói vélemények Magyarországon (2002-2007)
Az új adójog magyarázata 2009 (szerk.: Dr. Hadi László, HVG-ORAC, Budapest 2009)
Gordon Tullock: Public Goods, Redistribution and Rent Seeking (Edward Elgar Publishing, Inc. 2005)
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
Közigazgatási bíráskodás
Dr. Fábián Adrián egyetemi tanár, dékán
Dr. Rózsás Eszter egyetemi docens, tanszékvezető
Dr. Stankovics Petra adjunktus
Közigazgatási Jogi Tanszék
Csütörtök, 9.40 – 11.10 / 011.
| Kurzus kód | AJDKNO2601 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | AJKONO2301 Közigazgatási jog 1. |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A közigazgatási bíráskodás kialakulása, különböző modelljei (angol, francia, német)
2. A közigazgatási bíráskodás története Magyarországon
3. Az önálló közigazgatási perrendtartás megalkotásának indokai
4. A Kp. általános rendelkezései (a tv. hatálya, a közigazgatási jogvita)
5. A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok
6. A hatáskör és az illetékesség szabályai, felek a perben
7. Az elsőfokú eljárás megindítása (kereset, azonnali jogvédelem, perelőkészítés)
8. Egyezség, közvetítés, tárgyalás, bizonyítás
9. Az elsőfokú bíróság határozatai
10. A fellebbezés
11. Rendkívüli perorvoslatok
12. Különös közigazgatási perek
13. Kúriai joggyakorlat
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli beszámoló
Az osztályzat kialakításának módja:
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
A közigazgatási perrendtartás magyarázata. (Szerk.: Petrik) HVG-ORAC Budapest 2018.
Boér Elek: Közigazgatási bíráskodás. Dialóg Campus, Budapest 2017.
Ivancsics Imre – Fábián Adrián: Hatósági jogalkalmazás a közigazgatásban. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2018.
Kommentár a közigazgatási perrendtartáshoz. (Szerk.: Barabás-Rozsnyai-Kovács), Wolters Kluwer Hungary, Budapest 2018
Patyi András: Közigazgatási bíráskodásunk alapjai. Logod, Budapest 2002.
Szamel Lajos: Az államigazgatás törvényességének jogi biztosítékai. KJK, Budapest 1957.
Toldi Ferenc: A közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata. Akadémiai Kiadó, Budapest 1988.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetosége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
Fejezetek az elektronikus közigazgatásból
Dr. Szőke Gergely László adjunktus, tanszékvezető
Dr. Hohmann Balázs adjunktus
Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszék
Hétfő, 9.40 – 11.10 / 011.
| Kurzus kód | AJDKNO2701 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | AJKONO2301 Közigazgatási jog 1. |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Az elektronikus kormányzat és elektronikus közigazgatás fogalma
2. Az e-közigazgatás kialakulása és szintjei
3. A nyílt kormányzás és a nyílt adatok (Open Data) megközelítés
4. Állami adatvagyon-politika, és az adathasznosításában rejlő lehetőségek
5. Az átláthatóság és az adatokhoz való hozzáférés szabályozása
6. Az állampolgárok bevonódásának újszerű lehetőségei
7. Adatvédelmi kihívások és megoldások
8. Az elektronikus ügyintézés alapvető követelményei és szabályai
9. A Szabályozott és a Központi Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások
10. Mesterséges intelligencia a közigazgatásban
11. Személyazonosítás és dokumentumhitelesítés
12. Elektronikus közigazgatási szolgáltatások a gyakorlatban I.
13. Elektronikus közigazgatási szolgáltatások a gyakorlatban II.
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege:szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetosége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
