| Jogász szak osztatlan (egységes) képzés nappali munkarend |
| Differenciált tantárgyak a 2019/2020-as tanév előtt kezdő hallgatók részére |
| Közjogi modul |
| 2022/2023-as tanév 1. (őszi) félév |
Törvényhozástan
Dr. Tilk Péter egyetemi docens, tanszékvezető
Dr. Petrétei József egyetemi tanár
Dr. Mogyorósi Sándor óraadó, jegyző (Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata)
Alkotmányjogi Tanszék
2022.09.30. (péntek) 8.00 – 19.30 / Tanszék Z/107.
2022.10.01. (szombat) 8.00 – 17.50 / Tanszék Z/107.
| Kurzus kód | AJDKNO0101 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Tömbösített |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | AJKONO1901 Alkotmányjog 1. |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 0 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A jogalkotástan fogalma tárgykörben meghatározásra kerül a jogalkotás, a jogalkotástan, amely fogalma tágabb és szűkebb értelemben fogható fel, illetve ismertetésre kerülnek a jogalkotástan főbb részterületei. A jogalkotástan tárgya és feladata után a jogalkotástan komplexitása és interdiszciplináris jellege kerül bemutatásra, amit a jogalkotástan metodikája, annak célja, illetve a jogalkotástan által alkalmazott módszerek jellemzése követ. Az előadásban indokolt kitérni továbbá a jogalkotástan jelentősége, illetve helyzete, valamint tantárgyi jellegére.
2. A normatani alapok között bemutatásra kerül a jogi norma fogalma, működése és tartalmi elemei, vagyis a jogi norma címzettjének és alanyának, illetve szerkezeti elemeinek (hipotézis (feltétel), diszpozíció (rendelkezés), jogkövetkezmény) megfogalmazása. A normatartalom tárgyalása után a normák felosztása kerül ismertetésre. Az értékelési szempont a jogi norma érvényességi ereje, ami alapján meg kell említeni a kényszerítő jogot (ius cogens) és a megengedő jogot (ius dispositivum), a szigorú jogot (ius strictum), a mérlegelést biztosító jogot és méltányos jogot (ius aequum). A normatani ismeretek lezárásaként szükséges rámutatni arra is, hogy miért indokoltak a normatani ismeretek a jogalkotásban.
3. A jogalkotás tárgykörében mindenekelőtt meg kell határozni a fogalmát, illetve megjelenési formáit. A fogalom meghatározás esetében indokolt kitérni a jogalkotás mint hatalomgyakorlás és a jogalkotás mint sajátos tevékenységfajta bemutatására.
4. A jogalkotás megjelenési formák közül szükséges kiemelni egyrészt a jogalkotást mint szervezeti tevékenységet, vagyis a törvényalkotást, a végrehajtó hatalom rendeletalkotását és a közjogi autonóm szervek rendeletalkotását. Másrészt említést kell tenni a jogalkotásról mint eljárási folyamatról. Érinteni kell továbbá a jogalkotási felhatalmazás és a jogalkotási hatáskör átruházhatóságának kérdésének problémakörét. A jogalkotást meghatározó és befolyásoló tényezők közül az előadásokon meghatározásra kerül a politika, az érdekbefolyásolás, illetve az alkotmányi szabályozás, a döntéshozatal, a nyilvánosság és a végrehajtás szerep.
5. A jogszabályok fogalma ismertetése után a Magyar Köztársaság jogszabályait kell bemutatni, vagyis ismertetésre kerülnek a törvénnyel, a kormányrendelettel, a Kormány tagjainak rendeletével, a helyi önkormányzatok rendeleteivel, illetve a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével kapcsolatos elméleti s gyakorlati ismeretek. A jogforrási rendszer másik nagy csoportja is bemutatásra kerül. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei közül meg kell említeni a határozatot, az utasítást, a jegybanki rendelkezést, a statisztikai közleményt, a jogi iránymutatásokat.
6. A jogszabályok hierarchiájának pozitív és negatív értelemben felfogott meghatározását követi a jogszabályi hierarchia értelmezése a belső jog, a nemzetközi jog és a közösségi jog viszonyában. A jogszabályi hierarchiával összefüggésben szükséges említést tenni a jogelvekről (lex specialis elve, lex posterior elve) is. A jogszabályok érvényessége és hatályossága (területi hatály, személyi hatály, szervi hatály, tárgyi hatály, időbeli hatály) értékelése után szó esik a jogszabály időbeli hatályának és alkalmazhatóságának összefüggéseiről, valamint az érvényesség és hatályosság viszonyáról. A jogszabályok csoportosítása témakörében számos lehetőség bemutatásra kerül: a jogszabályok elfogadási módjuk szerinti, alkalmazási jellegük szerinti, tartalmuk szerinti felosztása, az alkalmazott kodifikációs módszer szerinti csoportosítás, az alkalmazott szabályozási mód szerinti és a hatály szempontjából történő felosztás. A jogszabályok tartalma tárgykörből érinteni indokolt a jogszabályok tartalmára vonatkozó követelményeket, jogszabályok tartalma és a jogállamiság követelményeinek összefüggését, az igazságosság érvényesülésének biztosítását, a jogbiztonság, illetve az arányosság és célszerűség követelményét, az alkotmánybíráskodást, a bíráskodást (igazságszolgáltatás). A témát a jogszabályok konkrét tartalmának ismertetése zárja.
7. A jogalkotási metodika, a belső jogalkotási eljárás témakörében mindenekelőtt meghatározásra kerül a jogszabály keletkezésének belső és külső eljárási folyamata. A belső jogalkotási eljárás és egyes fázisait (a jogalkotási probléma felismerése és definiálása, a kiindulási helyzet elemzése, az okok elemzése, az alternatív lehetőségek kidolgozása, a döntés és ennek megalapozása, az eredmény ellenőrzése) követi a belső jogalkotási eljárás jelentőségének igazolása.
8. A jogalkotási taktika jelenti a külső jogalkotási eljárást, amely témakörben ismertetésre kerül a törvényhozási eljárás, vagyis a törvénykezdeményezés, annak fogalma, alanyai, tartalma, tárgya, címzettje. A parlamenti eljárást megelőző szakaszt (törvénytervezet kidolgozása, törvénytervezet véleményezése, kormányülésre történő előterjesztés és a tervezetről való döntés, a nem Kormány által kezdeményezett, illetve elkészített törvénytervezetek véleményezése) követi a törvényhozás parlamenti szakasza (a törvényjavaslat benyújtása, tárgyalása, a törvényjavaslat tárgyalásának menete, a bizottságok szerepe a törvényjavaslat tárgyalásában, az érdekszervezetek közreműködésének lehetősége a törvényjavaslat tárgyalásában, a képviselőcsoportok (pártfrakciók) szerepe a törvényjavaslat tárgyalásában, a parlamenti képviselők szerepe a törvényjavaslat tárgyalásában, a határozathozatal). Az eljárás az elfogadott törvény Országgyűlés elnöke által történő aláírásával és a köztársasági elnöknek történő megküldésével (promulgáció és publikáció) zárul. A rendeletalkotással összefüggésben ismertetésre kerül a Kormány rendeletalkotása, vagyis a rendeletalkotás előkészítő eljárása, rendelettervezet kidolgozása és véleményezése, az előterjesztés, a Kormány döntéshozatala. Bemutatásra kerül továbbá a miniszteri rendeletalkotás, illetve az önkormányzati rendeletalkotás.
9. A külső szisztematika területén az előadások a jogalkotási technika fogalmával és céljával, illetve a jogi szabályozás szisztematikájának meghatározásával kezdődnek. Példákon keresztül kerül bemutatásra a jogszabály megjelölése, sorszáma, a kihirdetés időpontja, a jogalkotó megnevezése, nevének rövidítése, a jogszabály fajtája (megnevezése), a jogszabály címe (a tárgyra utaló szövegrész), az Európai Közösségek jogszabályainak megjelölése, a jogszabályok rövid – cím nélküli – megjelölése, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközei megjelölése. Ezt követi a jogszabály részeinek (preambulum, jogszabály bevezető része, általános rendelkezések, részletes (tételes) rendelkezések, alapvető elvek (célok), az alkalmazási terület, az anyagi jogi rendelkezések, hivatkozások, eljárási szabályok, jogkövetkezmények megfogalmazása, záró rendelkezések, a hatályba léptetés időpontja, az esetleges visszaható hatály megszövegezése, az átmeneti rendelkezések, a hatályon kívül helyezésre és a módosításra vonatkozó rendelkezések, a végrehajtási felhatalmazás, a jogharmonizációs záradék, a jogszabály melléklete, az indokolás, a nemzetközi szerződéseket kihirdető jogszabályok bemutatása). E rész a jogszabályok módosításának és egységes szerkezetbe foglalásának ismertetésével fejeződik be.
10. A belső szisztematika területén a jogszabály szövegezésével foglalkozik a tárgy. Ismertetésre kerül a jogi szaknyelv, a köznapi nyelv és a jogi nyelv kapcsolata, a jogi szaknyelv jellemzői, szókincse és stílusa. A tartalmi szisztematikán belül a jogszabályelemzéskor figyelemmel kell lenni, így a hallgatók számára megfogalmazásra kerülnek az alábbi kritériumok: érthetőség, egyszerűség, gazdaságosság, közvetlenség , a nyelv közérthetősége, a precizitás, az írásjelek, a világosság, a definíciók alkalmazása, az érthetőség részletezése, vagyis a jogszabály szövegezésének sajátossága, az óvatos alkalmazás kívánalma, a bonyolult tárgykörök szabályozása. Érinteni kell továbbá a kifejező erőre, az adekvátságra, a terjedelemre vonatkozó követelményt, a konzekvens megjelenítést, a jelek és rövidítések használata, illetve az idő, illetve a számok megjelenítését. A sort az előadásban a jogtételek tartalmuk szerinti megfogalmazása követi. Az előadásban a jogszabályszerkesztés egyéb szempontjai között szerepelnek a koherencia, a hatásvizsgálat, az alkotmánybírósági és a jogalkalmazói gyakorlat ismerete, a több alternatíva követelménye, a joghézag elkerülésének elve, a deregulációs szempontok. Említést kell tenni a jogalkotás során fellelhető tipikus hibákról is.
11. A jogszabályszerkesztés gyakorlatáról szóló előadás foglalkozik a jogszabályszerkesztő fogalmával, a jogszabályszerkesztővel szemben támasztott követelményekkel, jogszabályszerkesztői munkával, annak folyamatával (megértés és az elemzés, a tervezés, az összeállítás, a tüzetes vizsgálat, a jogszabályszerkesztői munka ciklikus jellege).
12. A hatályosulás és dereguláció témakörében tartott előadás feladata a hatályosulás fogalmi körének megállapítása, illetve elhatárolása a hatékonyságtól, valamint jogszabályok hatályosulásának és a jogalkalmazás szerepének, illetve a hatályosulás és a dereguláció összefüggésének megvilágítása. E terület szorosan összefügg a jogi túlszabályozással, ezért annak lehetséges okait, káros hatásait és a megoldási alternatíváit is be kell mutatni. Ezt követi a dereguláció fogalmának megközelítési lehetőségei, a dereguláció kialakulása és technikájának elterjedése. Ismertetésre kerülnek a deregulációs törekvések okai az Európai Unióban.
13. A jogi dereguláció témakörében a tárgy anyagát képezi a jogi dereguláció fogalmának, jogi dereguláció központi kérdéseinek, aspektusainak (mennyiségi és minőségi dereguláció) bemutatása, a dereguláció technikai értelemben való definiálása, a hatékony jogalkotás jelentőségének és jogalkotástani feltételeinek meghatározása. Ezek: a megalkotandó joganyag hatékony előkészítése, a megfelelő időpont követelménye, az optimális alternatíva elve, a jogrendszer harmóniájának követelménye, a tartalmi megfelelőség követelménye, a hatályra vonatkozó követelmény, a költség-haszon elemzés és a kontrolleljárás szükségességének az elve. Mivel a témával szorosan összefügg, ezért említést kell tenni a következménybecslésről és annak fajtáiról (előzetes, kísérő és visszatekintő) is, illetve annak eszközeitől, a jogalkotási garanciákról, a meglévő joganyag felülvizsgálatáról, a hatásanalízisről, a professzionalitásról és a joganyag megfelelő rendezéséről.
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: órai munka és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Írásbeli vizsga alapján.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tantárgy feladatául tűzi ki egyrészt a jogalkotás elméleti és gyakorlati oldalának bemutatását. Ennek megfelelően a szemeszter első felében ismertetésre kerül a jogalkotástan és a jogalkotás meghatározása, az előbbi tárgyának és módszereinek, valamint az utóbbi termékének, a jogszabálynak, illetve a jogalkotástani szempontból feldolgozott normatannak, illetve a dereguláció fogalmának és típusainak a bemutatása. A félév második részében az ún. gyakorlati ismeretek közvetítése történik a belső és a külső jogalkotási eljárást bemutatásával. A jellemzően gyakorlatorientáltnak szánt órák a jogszabály szerkesztésének praktikus oldalával foglalkoznak, amihez a külső és a belső szisztematikai szabályainak bemutatása szükséges. A hallgatók így megismerkedhetnek a jogszabályok megfelelő külső felépítésével, illetve a jogszabályok szerkesztésekor, megalkotásakor általánosan elkövetett hibákkal vagy hiányosságokkal, illetve a helyes nyelvi megfogalmazással. E gyakorlati ismereteket egészíti ki a jogszabályszerkesztőről kapcsolatos tudnivalók (elvárások és követelmények) bemutatása, illetve a jogszabályszerkesztői munka menetének vázolása.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Drinóczi Tímea – Petrétei József: Jogalkotástan. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs 2004
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
Az alapjogok gyakorlata és védelme
Dr. Zeller Judit adjunktus
Alkotmányjogi Tanszék
Hétfő, 14.40 – 16.10 / Tanszék Z107.
| Kurzus kód | AJDKNO0501 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Tömbösített |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | AJKONO2001 Alkotmányjog 2. |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 12 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Az emberi élethez és méltósághoz való jog
A halálbüntetés, abortuszhatározatok és -ítéletek, az eutanázia, a rendőri lőfegyverhasználat, az egészségügyi önrendelkezéssel kapcsolatos határozatok (reprodukciós eljárások, dajkaanyaság, művi meddővé tétel, magzati diagnosztika – orvosi műhibák, kóros elmeállapot). Terrorizmus elleni harc, kínzás tilalma. Rabszolgaság és kényszermunka.
2. A gyermekek jogai
A vérségi származás kiderítése, a tartásdíj, a gyermek alapjog-gyakorlása az egyesülési jog tükrében, a Btk. természet elleni fajtalanság/természet elleni erőszakos fajtalanság tényállásait érintő határozat, a házasságból és a házasságon kívül született gyermekek jogállása.
3. A magánszférához való jog
A magánlakás sérthetetlenségéhez való jog terjedelme és korlátozása, a lakás és a hivatalos helyiség kérdésköre, a magánlakás sérthetetlensége és az állam büntető hatalma.
3/A. Az információs önrendelkezés
A személyes adatok védelmének alapelvei, a személyazonosító jelek, az érintett részjogosítványai. Az adatvédelmi biztos szerepe a jogérvényesítésben.
4. A házasság és a család intézménye
A rokoni kapcsolat elismerése, azonos neműek házastársi és élettársi kapcsolata, vérségi származás kiderítése, házasságkötés szabadsága fegyveres testületek tagjainál, házastársi lakáshasználat, szexualitással kapcsolatos kérdések, a transzszexuálisok jogi helyzete, idegenrendészeti vonatkozású döntések.
5. A szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog, valamint a mozgásszabadság, és a menedékjog
A habeas corpus-szal kapcsolatos határozatok és ítéletek. Az előzetes letartóztatás szabályai, törvénytelen fogvatartás, kényszergyógykezelés, a pszichiátriai betegek szabadságkorlátozása, a közlekedés szabadsága – a mozgásszabadság és a gyülekezései jog konkurenciája, külföldiek hazatérése, idegenrendészeti kérdések. Az adósságokért való szabadságelvonás tilalma. Kitiltás és kiutasítás.
6. Az egyenlőséghez való jog és a diszkrimináció tilalma
A negatív és a pozitív diszkrimináció alkotmányos mércéi, a közvetlen és a közvetett diszkrimináció, az azonos körbe tartozás problematikája, a diszkrimináció tilalmának horizontális hatása. A diszkrimináció tilalma mint járulékos alapjog. Az esélyegyenlőség biztosításának lehetőségei. A diszkrimináció tilalmának különös esetei (nemek közötti diszkrimináció, az egyenlő munkáért egyenlő bér kérdése, etnikai kérdések, a bíróság előtti egyenlőség).
6/A. Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai
A kisebbségek országgyűlési képviselete, a kisebbségi önkormányzatok képviselőinek választása. A kisebbségi identitáshoz való jog és az információs önrendelkezési jog összefüggései.
7. Eljárási (igazságszolgáltatási) alapjogok
Az eljárás indításához való jog, a bíróság törvényes létrehozása, a nyilvánosság, az ártatlanság vélelme, a „fegyverek egyenlősége”, az anyanyelv használata a tárgyalás folyamán, az ésszerű idő alatti elbírálás.
8. Kommunikációs jogok (a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság, és az információszabadság)
A közösség elleni izgatás és a gyűlöletbeszéd, hatóság vagy hivatalos személy megsértése, az önkényuralmi, valamint a nemzeti jelképek használatára vonatkozó döntések. A vélemény típusai és korlátozásuk. Az üzleti élet és a reklámtevékenység. A sajtótermék közlésének felfüggesztése, a tömegtájékoztatási monopóliumok tilalma, a médiakuratóriumok összetétele. Az információszabadság mint a demokrácia ismérve (a népképviseleti szervek és a közigazgatás ellenőrizhetősége).
9. A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága, az egyházak
A vallásszabadság tartalmi elemei, az állam világnézeti semlegessége, az egyházak jogi helyzete, az egyházi iskolák fenntartása, oktatáshoz való jog és vallásszabadság. Az egyházi intézményeknél dolgozók jogainak bírósági érvényesítése. A büntetés-végrehajtási intézmények és a vallásszabadság. A hittérítés kérdésköre.
10. Az egyesülési és a gyülekezési jog, valamit a petíciós jog
Gyermekek egyesülési joga, a negatív egyesülési szabadság (kötelező szervezeti tagság), a köztestületek, kamarák és az egyesülési jog kapcsolata, az érdekképviseleti célú szervezetek, az egyesülési jog politikai jellege – a pártok alapítása és működése. A gyülekezési jog aktuális kérdései (spontán gyűlések, a rendőri fellépés szabályai, az oszlatás, a népképviseleti szervek zavartalan működése). A petíciós jog feltételekhez kötése és a petíció elbírálásának szabályai.
11. A piacgazdaság és versenyszabadság
Az Alkotmány gazdaságpolitikai semlegessége, a piacgazdaság modelljei és az Alkotmány, a piacgazdaság mint tény és program, a piacgazdaság és a versenyszabadság kategóriájának viszonya.
11/A. A tulajdonhoz való jog és a szerződési szabadság
A tulajdoni formák egyenrangúsága és egyenlő védelme, a rendszerváltás és hatása a tulajdoni berendezkedésre, az önkormányzati tulajdon sajátosságai, a kárpótlás rendszere, a tulajdon szociális kötöttsége, a kisajátítás alkotmányos követelményei. A birtoklás, a rendelkezés és a használat joga.
12. A foglalkozás szabadsága és a kapcsolódó alapjogok
A foglalkozás szabadsága és a piacgazdaság összefüggései. A foglalkozás szabad megválasztásának objektív és szubjektív korlátai. Összefüggések az egyesülési joggal, a gazdasági-szociális érdekek érvényesítése. A vállalkozás szabadság mint a foglalkozás szabadságának sajátos aspektusa. A foglalkozás szabadságának negatív oldala, a kényszermunka tilalma. A közhivatal viselésének feltételrendszere. Az elítéltek joggyakorlásának lehetőségei. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Összefüggések a diszkrimináció tilalmával. Sztrájkjog.
12/A. A szociális biztonsághoz és az egészséghez való jog
Az emberi méltóság mint a szociális biztonsághoz való jog lényeges tartalma, az egészségügyi ellátáshoz való jog mint az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége. A szociális biztonsághoz való jog, az egészséghez való jog és a tulajdohoz való jog kapcsolata. Az állam gazdasági teherbíró képessége és a jogok alanyi jogi jellege. Az egészséges környezethez való jog mint harmadik generációs alapjog.
13.Kulturális jogok (az oktatási alapjogok, a tudomány és a művészet szabadsága)
Az állami iskolák semlegessége, a világnézetileg elkötelezett iskolák és az állam iskola-fenntartási kötelezettsége, a tandíj kérdésköre, a képességekhez mért oktatáshoz való jog, büntetettség és oktatáshoz való jog. A tudományos kutatások szabadsága (különös tekintettel a levéltárakra), a művészet szabadságának mint a véleményszabadság sajátos aspektusnak tágabb keretei. A művészeti alkotások megismerhetősége.
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga kiselőadás formájában
Az osztályzat kialakításának módja: Házi dolgozat készítése, előadása, jogeset megoldása
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tantárgy oktatásának rendeltetése az alapjogok védelmi rendszerének és esetjogának bemutatása. A tárgy tematikája két nagy részre osztható: elsőként az alapjogvédelmi intézményrendszer sarkalatos pontjainak áttekintésére kerül sor, majd az egyes alapjogokhoz kapcsolódóan a védelmet megvalósító intézmények gyakorlatának ismertetése következik. A tantárgy ezzel hozzájárul a jogászképzésben egyre inkább megvalósítani kívánt gyakorlatorientált szemlélet kialakításához, valamint esetközpontú kiegészítést nyújt az Alkotmányjog III. tantárgy kereteit túllépő alapjogokkal összefüggő kérdésekhez.
I. Az első rész az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztosok, valamint a nemzetközi alapjogi bíráskodást végző bírói fórumok működésének részletes elemzését nyújtja, különös tekintettel a felsorolt szervekhez való fordulás feltételeire és lehetőségeire, valamint a szervek eljárására.
II. A második rész a Magyar Köztársaság Alkotmányában és nemzetközi szerződésekben deklarált, illetve az ezekből levezett alapjogokkal kapcsolatos esetjogra fókuszál. Tekintettel a magyar rendes bíróságok alapjogi bíráskodásának visszafogott jellegére, a bírósági gyakorlat ismertetésére csak abban az esetben kerül sor, amennyiben az kifejezetten egyes alapjogok érvényesítését szolgálja. A második rész részletesen, az alapjogi dogmatikának megfelelő sorrendben végighalad az egyes emberi és állampolgári jogok elemzésén. Ennek megfelelően a tananyag a következő témakörökre tagozódik.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kötelező irodalom
1. Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea – Kocsis Miklós – Zeller Judit: Válogatott alapjogi esetek I-II. (e-book, elérhető: www.kozjogpecs.hu)
Ajánlott irodalom
1. Ádám Antal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás. Osiris Kiadó, Budapest 1998
2. Ádám Antal: Az Alkotmánybíróság szerepe az emberi jogok védelmében. Acta Humana 1999. Nr. 15-16.
3. Vincent Berger: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata. HVG-Orac, Budapest 1999
4. Drinóczi Tímea: Gazdasági alkotmány és gazdasági alapjogok. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2007
5. Gönczöl Katalin – Kóthy Judit: Ombudsman 1995-2001. Helikon Kiadó, Budapest 2002
6. Grád András: A strasbourgi emberi jogi bíráskodás kézikönyve. Strasbourg Bt., Budapest 2005
7. Halmai Gábor (szerk.): A megtalált Alkotmány? A magyar alapjogi bíráskodás első kilenc éve. INDOK, Budapest 2000
8. Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila: Emberi jogok. Osiris Kiadó, Budapest 2003
9. Halmai Gábor: Alkotmánybírósági esetjog. INDOK, Budapest 2004
10.Holló András – Balogh Zsolt: Az értelmezett Alkotmány. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest 2000
11. Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság hatásköre és működése. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Pécs, 2005
Chronowski - Zeller: Alapjog védelem az EU-ban. In: Összehasónlító alkotmányjog (szerk: Legény Krisztián) KJK Kerszöv, Budapest, 2006
További források
1. Beszámoló az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről. Budapest, Országgyűlési Biztosok Hivatala
2. Beszámoló a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről. Budapest, Országgyűlési Biztosok Hivatala, 1997-
3. Európai emberi jogi döntvénytár. Budapest, Emberi Jogok Magyar Ligája, Osiris, 1997
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
Környezeti jog és politika
Dr. Pánovics Attila adjunktus
Nemzetközi- és Európajogi Tanszék
Szerda, 14.40 – 16.10 / Faluhelyi Ferenc előadóterem
| Kurzus kód | AJDKNO1401 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 40 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Alapfogalmak: környezetvédelem-természetvédelem, környezeti elemek, környezeti problémák.
2. A jog szerepe a környezet megóvásában, a környezetjogi szabályozás problémái.
3. A környezetjog kialakulása, a környezetvédelem szabályozásának története.
4. A környezeti politika fajtái, a környezetjogi szabályozás módszerei.
5. Környezetjogi alapelvek (fenntartható fejlődés, megelőzés, elővigyázatosság, szennyező fizet elve).
6. Globális környezeti kormányzás, az Európai Unió és Magyarország szerepe és helyzete.
7. Az egészséges környezethez való jog, mint harmadik generációs emberi jog.
8. Környezeti igazgatás, hatósági szervezetrendszer.
9. Előzetes vizsgálat, környezeti hatásvizsgálat és IPPC.
10. Gazdasági ösztönzők, ökocímke, menedzsment eszközök, EMAS.
11. Környezetjogi felelősség, felelősség a környezetben okozott károkért.
12. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának szabályozása, emisszió-kereskedelem.
13. Területfejlesztés és környezetvédelem, a környezetvédelmi fejlesztéseket segítő európai uniós támogatások, KEOP.
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
A szóbeli beszámoló alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A kurzus célja a fiatal, de rendkívül dinamikusan fejlődő szabályozási terület alapjainak bemutatása. Ezen belül a hazai, közösségi és nemzetközi jogi szabályozás közötti összefüggések elemzése, áttekintést adva a környezet védelme érdekében rendelkezésre álló jogi eszközökről és lehetőségekről. A kurzus különös figyelmet szentel az Európai Unió környezeti politikájával és jogával kapcsolatos aktualitásoknak, valamint Magyarország helyzetének és lehetőségeinek a globális problémák megoldása terén.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Bándi Gyula: Környezetjog (ötödik, átdolgozott kiadás), Osiris Kiadó, Budapest, 2006.
Horváth Zsuzsanna (et al.): Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása (harmadik, átdolgozott kiadás), CompLEX Kiadó, Budapest, 2004.
Fodor László, Integratív környezetjog az Európai Unióban és Magyarországon, Bíbor kiadó, Miskolc, 2000.
Fodor László (szerk.):Környezetjog, Lícium Art Könyvkiadó- és Kereskedelmi Kft., Debrecen, 2006.
Tombácz Endre (et al.): Előzetes vizsgálat – hatásvizsgálat – IPPC, CompLEX Kiadó, Budapest, 2007.
Faragó Tibor: Magyarország részvétele a nemzetközi környezetvédelmi együttműködésekben, Műhelytanulmányok Magyarország Környezeti Jövőképéről, az Országos Környezetvédelmi Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézete kiadványa, 2002
Masenkó-Mavi Viktor: Környezetvédelem és emberi jogok az 1990-es években, In: Állam- és Jogtudomány, XLV. évfolyam, 2004.
Rakonczai János: Globális környezeti problémák, Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2003.
Simai Mihály: Zöldebb lesz-e a világ?, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001.
Környezetügy 2004 (Tanulmányok Láng István tiszteletére), Országos Környezetvédelmi Tanács, Friedrich Ebert Alapítvány, 2004.
Bulla Miklós – Tamás Pál (szerk..): Magyarország környezeti jövőképe, Országos Környezetvédelmi Tanács, MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest, 2003.
Kerekes Sándor – Kiss Károly: Környezetpolitikánk az EU-elvárások hálójában, Környezetgazdák Kiskönyvtára, Agroinform Kiadóház, Budapest, 2001.
Fazekas István, Az Európai Unió környezetvédelmi politikája és a magyar integráció, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002.
Feladatok a XXI. századra. Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia dokumentumai, Föld Napja Alapítvány, Budapest, 1993.
The European Environment – State and outlook 2005, European Environmental Agency, Copenhagen, 2005.
Marc Pallemaerts & Albena Azmanova (eds.): The European Union and Sustainable Development: Internal and External Dimensions, VUBPRESS Brussels University Press, 2006.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
A természetes személyek adózási problémái
Dr. Szilovics Csaba egyetemi tanár, tanszékvezető
Pénzügyi Jogi és Gazdasági Jogi Tanszék
Szerda, 13.00 – 14.30 / Tanszék
| Kurzus kód | AJDKNO1501 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | AJKONO2701 Pénzügyi jog 1. |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Az adó rendszer kialakulása
2. Modern adórendszerek
3. Az adózás igazságossága
4. A fogyasztás adóztatása
5. Vagyonadó
6. Az adócsalás problémája
7. Jogkövetési problémák Magyarországon
8. Korrupció
9. Az államháztartás működési problémái
10. A magyar személyi jövedelemadó rendszerének jellegzetességei
11. Az ingatlanértékesítés problémái
12. A közbeszerzés és az adózás összefüggései
13. Az adókedvezmények rendszere
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Írásbeli dolgozat alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Az adójogi ismeretek elmélyítése, a természetes személyek adóztatására vonatkozó részletszabályok ismertetése.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Szilovics Csaba: Csalás és jogkövetés az adójogban (Gondolat, Budapest 2003
Szilovics Csaba: Adózási ismeretek és adózói vélemények Magyarországon (2002-2007)
Az új adójog magyarázata 2009 (szerk.: Dr. Hadi László, HVG-ORAC, Budapest 2009)
Gordon Tullock: Public Goods, Redistribution and Rent Seeking (Edward Elgar Publishing, Inc. 2005)
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
Az Európai Unió jogának végrehajtása a tagállamokban
Dr. Horváth Zsuzsanna címzetes egyetemi tanár
Dr. Pánovics Attila adjunktus
Nemzetközi- és Európajogi Tanszék
Hétfő, 16.20 – 17.50 / Holub József előadóterem
| Kurzus kód | AJDKNO1601 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | AJKONO5901 Európai Közjog 1. |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 40 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Az EU jogának szupranacionális jellege, forrásai, az uniós jog és a nemzeti jog közötti kapcsolat, az uniós jog, mint a nemzeti jogrend része.
2. Az uniós jog tagállamokban való érvényesülését vezérlő alapelvek, gyakorlati alkalmazásuk és hatásuk a nemzeti jogalkotásra és a nemzeti bíróságok funkciójára.
3. Az Unióval szembeni lojalitás alapelvének jelentése és következményei, a tagállamok kötelezettsége az uniós jog hatékony alkalmazásának biztosítására, e kötelezettség tartalmi elemei.
4. A szubszidiaritás alapelvének hatása a hatáskörök megosztására, az uniós jogalkotásra és az uniós politikák tagállamok általi végrehajtására.
5. A lojalitás és a szubszidiaritás alapelvével kapcsolatos jogesetek elemzése.
6. Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés rendelkezései a hatáskörök megosztásáról, a jogalkotási hatáskörökről és a végrehajtásról. A jogforrási rendszer új elemei.
7. Az uniós jog (és politikák) végrehajtása: a Tagállamok és az Unió intézményei között megosztott végrehajtási funkciók. A Tanács és a Bizottság korlátozott szerepe az uniós politikák és jog végrehajtásában. A Bizottság speciális végrehajtó hatalma különböző politikai területeken.
8. A tagállamok, mint az Unió érdekében cselekvő, az Unió kormányzatának “végrehajtó ága”. Az uniós jog végrehajtása a tagállamok által tekintettel az uniós jog különböző forrásaira, az uniós jognak a nemzeti jogrendbe való beillesztésével, alkalmazásával és érvényesítésével szemben támasztott követelmények.
9. Az uniós jog tagállamok általi végrehajtása elmulasztásának esetei és annak következményei, az uniós jog tagállamokkal szembeni érvényesítésének szükségessége, a kikényszerítés eszközei.
10. A végrehajtási kötelezettségek elmulasztásával kapcsolatos jogesetek elemzése. A jogbiztonság és az egyének jogainak védelme az Európai Bíróság ítéleteiben.
11. A Bizottság szerepe, mint az „uniós jog őre”, hatásköre a tagállamokkal szembeni, kötelezettségszegés miatti eljárás megindítására, az uniós jog hatékony végrehajtását biztosító hatáskörének korlátjai. A tagállami végrehajtás felügyelete kontra tagállami együttműködés a végrehajtás előmozdításában.
12. A nemzeti bíróságok szerepe az uniós jog érvényesítésében, és ennek eszközei. A magánszemélyek perindítási joga a tagállamok uniós kötelezettségei teljesítésének kikényszerítése érdekében a nemzeti bíróságok előtt, utóbbiak kötelezettsége a magánszemélyek uniós jogainak védelmére.
13. Az uniós jog megsértéséért való állami felelősség elve.
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
létszámtól függően kiselőadás, házi dolgozat, írásbeli vagy szóbeli beszámoló.
Az osztályzat kialakításának módja: A kiselőadás, házi dolgozat, az írásbeli illetve a szóbeli beszámoló alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A kurzus célja az EU nemzetközi és nemzeti jogrendszerektől eltérő jogrendje szupranacionális sajátosságainak, a tagállamok jogrendszeréhez való viszonyának, a végrehajtás megosztott funkciójának bemutatása. A kurzus célozza az uniós jog tagállamok általi végrehajtása mibenlétének, módjának, a tagállamok végrehajtással kapcsolatos kötelezettségeinek, a mulasztás következményeinek bemutatását. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a Bizottságnak a végrehajtás előmozdításával kapcsolatos feladataival, a rendelkezésre álló eszközökkel, a Bizottság, mint az „uniós jog őre” funkciójának ellátásával. A kurzus bepillantást nyújt továbbá az egyének jogvédelme eszközeinek a nemzetközi jogrendben megszokottól eltérő specialitásaiba is. A kurzus segítséget kíván nyújtani a vonatkozó úniós dokumentumok, szabályozás és az Európai Bíróság jogeseteinek feldolgozásához.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (a Lisszaboni Szerződés módosító rendelkezéseivel egységes szerkezetben : HL C 83./1. o., 2010. március 30.)
- Várnay Ernő- Papp Mónika: Az Európai Unió Joga , KJK-Kerszöv, Budapest 2005. (A Lisszaboni Szerződés módosításaival átdolgozott kiadás várható megjelenése 2010 IV. negyedévben.)
- Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban, HVGORAC, Budapest, 2010
- Horváth Zoltán – Ódor Bálint, Az Európai Unió szerződéses reformja. Az Unió Lisszabon után, Hvg-Orac kiadó, Budapest, 2008
- Horváth Zoltán – Ódor Bálint, Az Európai Unió szerződéses reformja – Az Unió Lisszabon után, HVG-Orac, Budapest, 2008
- Kende Tamás (szerk) Európai Közjog és politika, Complex, Budapest, 2006.
- Alberto J. Gil Ibanez: A közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása, OSIRIS, Budapest, 2000.
- Gátos György, Király Miklós, Tóth Tihamér (szerk.) Válogatott ítéletek az Európai Bíróság esetjogából, KJK-KERSZÖV, Budapest, 2001., valamint a „válogatott ítéletek” sorozat tematikus kötetei.
- Bizottság, Közlemény A szubszidiaritásról és az arányosságról, COM (2009) 504, Brüsszel, 25.9.2009,
- Bizottság, Közlemény, az EK-Szerződés 228. cikkének alkalmazásáról, SEC (2005) 1658.
- A tantárgy témaköreihez és a hallgatók által választott témákhoz kapcsolódó, esetenként meghatározandó tanulmányok, cikkek, Európai Közösségi Dokumentumok, jogszabályok és az Európai Bíróság vonatkozó esetjoga.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A hallgató egy, az oktatóval közösen kiválasztott témát önállóan dolgoz fel, amelyet vagy kiselőadás formájában előad, vagy a félév folyamán írásban benyújt. A téma feldolgozása külön meghatározott szakirodalom, az Európai Dokumentációs Központban gyűjtött anyagok, jogszabályok és az Európai Bíróság esetjogának tanulmányozásán alapul
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint.
4 foglalkozás elmulasztása esetén a hallgató külön meghatározott módon számol be. Ennek elmulasztása, vagy ennél több hiányzás esetén a félév nem ismerhető el.
Megjegyzés: -
Az államhatalom feletti kontroll sajátosságai
Dr. Tilk Péter egyetemi docens, tanszékvezető
Dr. Varga Zoltán bíró (Győri Törvényszék), óraadó
Dr. Sipos Balázs bíró (Pécsi Törvényszék), óraadó
Alkotmányjogi Tanszék
2022.10.07. (péntek) 8.00 – 19.30 / Pécsi Törvényszék
2022.10.08. (szombat) 8.00 – 17.50 / Pécsi Törvényszék
| Kurzus kód | AJDKNO2301 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Tömbösített |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | AJKONO2001 Alkotmányjog 2. |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 0 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Az állami szuverenitás keretei és korlátai
2. Az államhatalom feletti kontroll eszközei
3. Az ombudsman mint a független kontroll intézménye
4. Az alapvető jogok biztosa mint az Országgyűlés funkcionális szerve
5. Az alapvető jogok biztosának szerepe a közigazgatás kontrolljában
6. Az alapvető jogok biztosának szerepe az alapvető jogok érvényesülésének elősegítése során
7. A bíróságokra vonatkozó alapvető szabályozás
8. A bíróságok és más állami szervek (pl. AB) viszonya
9. Egyes alapvető jogok és alaptörvényi elvek a bírósági gyakorlatban
10. Az államhatalom kontrollja a közigazgatási bíráskodás által
11. A közigazgatási bíráskodás helyzete, problémái, jövője
12. Gyakorlati példák, esetek, vita
13. Értékelés
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Órai aktivitás alapján.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A kurzus feladata az államhatalom működése feletti kontroll (ombudsman, bíróságok) sajátosságainak megismerése
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
órai részvétel és aktivitás
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés:
Közigazgatási bíráskodás
Dr. Fábián Adrián egyetemi tanár, dékán
Dr. Rózsás Eszter egyetemi docens
Dr. Pál Emese adjunktus
Közigazgatási Jogi Tanszék
Csütörtök, 11.20 – 12.50 / 104.
| Kurzus kód | AJDKNO2601 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | AJKONO2301 Közigazgatási jog 1. |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A közigazgatási bíráskodás kialakulása, különböző modelljei (angol, francia, német)
2. A közigazgatási bíráskodás története Magyarországon
3. Az önálló közigazgatási perrendtartás megalkotásának indokai
4. A Kp. általános rendelkezései (a tv. hatálya, a közigazgatási jogvita)
5. A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok
6. A hatáskör és az illetékesség szabályai, felek a perben
7. Az elsőfokú eljárás megindítása (kereset, azonnali jogvédelem, perelőkészítés)
8. Egyezség, közvetítés, tárgyalás, bizonyítás
9. Az elsőfokú bíróság határozatai
10. A fellebbezés
11. Rendkívüli perorvoslatok
12. Különös közigazgatási perek
13. Kúriai joggyakorlat
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli beszámoló
Az osztályzat kialakításának módja:
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
A közigazgatási perrendtartás magyarázata. (Szerk.: Petrik) HVG-ORAC Budapest 2018.
Boér Elek: Közigazgatási bíráskodás. Dialóg Campus, Budapest 2017.
Ivancsics Imre – Fábián Adrián: Hatósági jogalkalmazás a közigazgatásban. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2018.
Kommentár a közigazgatási perrendtartáshoz. (Szerk.: Barabás-Rozsnyai-Kovács), Wolters Kluwer Hungary, Budapest 2018
Patyi András: Közigazgatási bíráskodásunk alapjai. Logod, Budapest 2002.
Szamel Lajos: Az államigazgatás törvényességének jogi biztosítékai. KJK, Budapest 1957.
Toldi Ferenc: A közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata. Akadémiai Kiadó, Budapest 1988.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetosége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
