| Jogász szak osztatlan (egységes) képzés nappali munkarend |
| Differenciált tantárgyak a 2019/2020-as tanév előtt kezdő hallgatók részére |
| Elméleti-történeti modul |
| 2023/2024-es tanév 2. (tavaszi) félév |
Jogi kultúrtörténet
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina egyetemi docens
Dr. Niklai Patrícia Dominika tanársegéd
Jogtörténeti Tanszék
Kedd, 14.40 – 16.10 / Óriás Nándor előadóterem 2.
| Kurzus kód | AJDENO0201 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Kurzusismertetés, módszertani bevezetés. A jogi kultúrtörténet fogalma, értelmezési lehetőségei, területei. Vizuális források. Az ikonográfia mint jogi kultúrtörténeti műfaj.
2. A jog és az igazság(osság) szimbólumai.
3. Iustitia, Iustitia-szobrok Magyarországon.
4. Az igazságszolgáltatás helyszínei, bírósági architektúra. A bírák ábrázolása.
5. A jogászok és ábrázolásuk.
6. Szent Ivó, a jogászok védőszentje.
7. Az alkotmányjog jelképei és képei: a hatalom és az állam jelképei.
8. Zászlók és lobogók.
9. Címerek, heraldikai bevezetés.
10. Állami ceremóniák, a koronázás szertartásrendje.
11. Bűn és bűnhődés: A büntetőjog szimbolikája és ikonográfiája.
12. A magánjog jelképei és képei.
13. Az alattvalók a jogi kultúrtörténetben (a közösségek szerepe a normák követésében és alakulásában).
14. Hallgatók által választott témák.
Félévközi ellenőrzés:
A félév végi perezentációra való készülésnek 6 részfeladata lesz (témaválasztás, annak szűkítése, szakirodalom felkutatása, rövid, majd bő vázlat készítése, diasor készítése), amelyeket a Teams „Feladatok” alatt külön-külön is ki fogok tűzni és ott is kell ezeket beküldeni.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: kiselőadás: Elmélyülve a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott (választott és egyeztetett) témakörében feltárni annak különböző (történeti, jogi és kulturális) aspektusait és megtartani ebből egy 10 perces prezentációt, kiselőadást (a tankönyv, az órán elhangzottak, az ajánlott irodalom alapján és az egyetemen tanult jogtörténeti ismereteknek is megfelelően, saját vázlatai és diasora segítségével).
Az osztályzat kialakításának módja:
Elérhető összesen 20 pont
Osztályozás:
17–20 pont = jeles (5)
13–16 pont = jó (4)
9–12 pont = közepes (3)
5–8 pont = elégséges (2)
0–4 pont = elégtelen (1)
| szempontok/pontozás | 1-2 pont | 3 pont | 4 pont | 5 pont |
| az előkészítő feladatok elvégzése (oktatói elbírálás) |
az előkészítő feladatok közül egyet vagy kettőt adott be határidőre | az előkészítő feladatok közül hármat adott be határidőre | az előkészítő feladatok közül legalább négyet beadott határidőre | az összes előkészítő feladatot beadta, és legalább ötöt határidőre |
| szakmai precizitás, jogtörténeti ismeretekkel való egyezés (tankönyv és a felhasznált, ajánlott szakirodalom alapján) (oktatói elbírálás) |
megállapításai, állításai, adatai zömében pontatlanok, több nem helytálló megállapítást, állítást, adatot tartalmaz | megállapításai, állításai, adatai nem egészen helytállóak, némileg pontatlanok | megállapításai, állításai, adatai javarészt helytállóak, pontosak | megállapításai, állításai, adatai teljesen helytállóak, pontosak |
| a téma történeti, jogi és kulturális aspektusainak feltárása (elmélyültség visszatükrözése) (oktatói elbírálás) |
a téma különböző aspektusait egyáltalán nem tárja fel, felületes marad | a téma különböző aspektusait részben feltárja, a témában való elmélyültsége így csak némileg érzékelhető | a téma különböző aspektusait javarészt feltárja, a témában való elmélyültsége javarészt érzékelhető | a téma különböző aspektusait egyértelműen feltárja, a témában való elmélyültsége nyilvánvalóan érzékelhető |
|
előadás minősége: élvezhetősége, érdekessége, 10 perces időkeret tartása |
az előadásnak nem vagy csak igen kevéssé sikerült a hallgatóság figyelmét lekötnie és/vagy az időkeretet is erősen elnagyoltan kezelte (5 perces vagy nagyobb eltérés) |
az előadás mérsékelten kötötte le a hallgatóság figyelmét, és/vagy az időkeretekkel rosszul bánt (3-4 perces eltérés) | az előadás a hallgatóságot nagyrészt lekötötte és az időkeretet nagyjából sikerült tartania (max. 2 perces eltérés megengedett) | az előadás a hallgatóságot kifejezetten lekötötte, élvezetes volt és az időkeretet tartotta (1 perc eltérés megengedett) |
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe, a hallgatók jogtörténeti ismereteinek továbbfejlesztése a kultúrtörténet segítségével, a jog "kulturális holdudvarának" bemutatása.
A hallgató a kurzus sikeres elvégeztével képes lesz
- megnevezni a jogi kultúrtörténet főbb területeit a tankönyv alapján,
- felsorolni a jog, a hatalom és az igazságszolgáltatás alapvető szimbólumait (a tankönyv és az órán elhangzottak alapján), képek segítségével,
- értelmezni a jogi kultúrtörténet szimbólumait az órán elhangzottak illetve a tankönyv alapján, saját jegyzetei és képek segítségével, társaival beszélgetve,
- elmélyülni a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott (választott és egyeztetett) témakörében, és ebből megtartani egy 10-15 perces prezentációt a tankönyv, az órán elhangzottak, az ajánlott irodalom alapján és az egyetemen tanult jogtörténeti ismereteknek is megfelelően, saját vázlatai és diasora segítségével
- (illetve, speciális esetben, elkészíteni egy 10.000-12.000 karakter hosszúságú önálló házi dolgozatot a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott és egyeztetett témakörében, a tankönyv és az ajánlott szakirodalom alapján (bizonytalan szerzőségű internetes források felhasználását mellőzve), a jogtörténeti ismeretek beépítésével.)
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- Kajtár István Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe és az ott megadott irodalom Bp.-Pécs, 2004.
- Mezey Barna szerk. Jogi kultúrák, processzusok, rituálék és szimbólumok p., 2006.
- Gernot Kocher: Zeichen und Symbol des Rechts Eine historische Ikonograpfie München, 1992.
És az ott megadott irodalom
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
Alkotmány– és jogtörténet forrásai és alapintézményei
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina egyetemi docens
Dr. László Balázs óraadó
Jogtörténeti Tanszék
Hétfő, 16.20 – 17.50 / 207.
| Kurzus kód | AJDENO0301 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Régi jog írott forrásai: dekrétumok, privilégiumok, statútumok, úri hatalmat gyakorlók rendszabásai általában.
2. A dekrétum fogalmának módosulásai: királyi dekrétum, a király és tanácsa által, a király és tanácsa, valamint más előkelők közreműködésével, a király és a nemesek egyeteme által alkotott dekrétumok, vagyis a király és a rendi országgyűlés által alkotott törvények. A bárók és főpapok, illetve a bárók, főpapok és a nemesség egyeteme által alkotott végzések. Dekrétumtípusok a szabályzott életviszonyok alapján.
3. A dekrétum és a privilégium elhatárolása, a privilégium mint önálló jogforrás. A dekrétum és a privilégium viszonya.
4. A statútumok, mint a különös jogállásúak életviszonyait szabályzó normák. A megyék és a városok statútum-alkotási jogának kifejlődése. A városi és megyei statútumok partikularizmusa.
5. Egyéb rendszabások.
6. Oklevélformulák, formuláskönyvek.
7. A szokásjog.
8. Szokásjogi gyűjtemények. A Hármakönyv. A Négyeskönyv. A Praxis Criminalis és más gyűjtemények.
9. A szokásjog valamint a formulák által közvetített írott jog és annak a szokásjog, illetve a praxis által bekövetkező módosulása, valamint az írott jog egyes elemeinek állandósulása és továbbélése.
10. Idegenjogi hatások. Az idegenjog elemeinek beépülése a magyar jogforrásokba és praxisba.
11. A Corpus Juris Hungarici. A Corpus Juris Hungarici joggyakorlatra gyakorolt hatása.
12. Forráselemzés és forrásértelmezés. Az alapintézményi elemek a forrásokban.
13. Az alapintézmények ismérveinek források alapján történő kimutatása.
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Az órai munka és a dolgozat alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A magyar történeti források megismertetése, és a források alapján kimutatható jogintézmények lényegének kimutatása a régi magyar jog tanulmányozásához.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Béli Gábor: Árpád-kori törvényeink 2000/1-2. In: Jura. Pécs, 2000
Béli Gábor: A megye hatóságának és tisztjeinek működése a XIV. század első felében az Ars Notaria formulái alapján. In: Jogtörténeti tanulmányok VIII. Pécs, 2005
Béli Gábor: Degré Alajos és a Régi gyámsági jog. In: Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága. Zalaegerszeg, 2006
Béli Gábor: Vármegyei statutumalkotás a XVI-XVIII. században. In: Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből XVIII. Pécs, 1987
Béli Gábor: Zala vármegye Deák Ferenc által megfogalmazott észrevételei a jogügyi munkálatról. In: „Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai. (Szerk.: Molnár András). Zalaegerszeg, 2000
Béli Gábor - Kajtár István: Az osztrák (- német) büntetőjogszabályok hatása a magyar jogban a 18. Században (a Praxis Criminalis) In: Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből XIX. Pécs, 1988
Bónis György: Bevezetés. In: Franciscus Döry, Georgius Bónis, Vera Bácskai: Decreta regni Hungariae. Gesetze und Verordnungen Ungars 1301-1457. Budapest, 1976
Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708. Budapest, 1962
Bónis György: Középkori jogunk elemei. Budapest, MCMLXXII
Bónis György: Törvény és szokás a Hármaskönyvben. In: Acta Jur. Univ. Kolozsvár 2: Werbőczy István., Kolozsvár, 1941
Csóka J. Lajos: Az első magyar törvénykönyv keletkezéstörténete. In: Jogtörténeti Tanulmányok III. Budapest, 1974
Fraknói Vilmos: Werbőczy István életrajza. Budapest, 1899
Gerics József: Árpád-kori jogintézmények és terminológia törvényhozásunk egyik keltezetlen emlékében. In: Századok. Budapest, 1969
Grosschmidt Béni: Magánjogi előadások. Jogszabálytan. Budapest, 1905
Illés József: Bevezetés a magyar jogtörténetbe. Budapest,, 1930
R. Kiss István: III. Endre király 1298/99. évi törvénye. In: Emlékkönyv Fejérpataky László [...] évfordulója ünnepére. Budapest, 1917
Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. Budapest, 1930
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: A 10-12 oldalas dolgozat elkészítéséhez a szempontokat a tárgy hirdetője egy rövid összefoglalóval együtt megadja, és megjelöli a házi dolgozat szigorúan követendő formai ismérveit is.
Római jogi jogesetek
Dr. Priol Kinga tanársegéd
Római Jogi Tanszék
Kedd, 16.20 – 17.50 / 009.
| Kurzus kód | AJDENO0501 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A római jogi jogesetmegoldás módszertanába való bevezetés.
2. Jogesetmegoldás a személyek joga köréből
3. Jogesetmegoldás a családjog köréből
4. Jogesetmegoldás a dologi jog köréből I. (Birtok és birtokvédelem)
5. Jogesetmegoldás a dologi jog köréből II. (Tulajdon és tulajdonszerzés)
6. Jogesetmegoldás a dologi jog köréből III. (Tulajdonvédelem)
7. Jogesetmegoldás a dologi jog köréből IV. (Tulajdonközösség és idegen dologbeli jogok)
8. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből I. (A kötelem általában, szerződésszegés, késedelem)
9. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből II. (A szerződések általában, szerződéskötés, érvénytelenség)
10. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből III. (Reálkontraktusok)
11. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből IV. (Konszenzuál-kontraktusok)
12. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből V. (Jogalap nélküli gazdagodás és deliktuális jog)
13. Jogesetmegoldás az öröklési jog köréből
Félévközi ellenőrzés: Írásbeli beszámoló.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Órai munka és az írásbeli beszámoló alapján.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A római jogi jogesetmegoldás módszertanába való bevezetés. Jogesetmegoldás a római család- és vagyonjog (dologi-kötelmi-öröklési jog) köréből.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Brósz Róbert: Római jogi gyakorlatok, Budapest 1988.
Brósz Róbert-Diósdi György: Jogesetgyűjtemény a római jog forrásaiból, Budapest 1971.
Jakab Éva: Forum Romanum, Szeged 2002.
Jusztinger János: Római jogi példatár 1, Pécs 2017.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
A világ nagy jogrendszerei
Dr. Vörös Eszter adjunktus
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék
Szerda, 16.20 – 17.50 / Faluhelyi Ferenc előadóterem
| Kurzus kód | AJDENO0801 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 40 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A jogrendszerek csoportosítása. A jogi kultúrák különbözősége
2. a romanista jogkör
3. A germán jogkör
4. A skandináv jogkör
5. A szocialista jogkör
6. Az angol jog
7. Az USA joga
8. A muzulmán jog
9. India joga
10. A kínai jog
11. A japán jog
12. Az afrikai jogok
13. A vegyes jogrendszerek
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Kiselőadás tartása alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A Jogi alaptan és a Jog- és Állambölcselet tárgyhoz kapcsolódóan a világ jogcsaládjainak részletes bemutatása, a jogászi műveltség elmélyítése globalizálódó világunkban.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
René David: A jelenkor nagy jogrendszerei. KJK, Bp. 1977.
Varga Csaba: Összehasonlító jogi kultúrák. Bp. 2000.
Visegrády Antal: Jogi kultúra, jogelmélet, joggyakorlat. Aula,Bp. 2003.
Visegrády Antal: Angolszász jog és politika. Bp/Pécs, 1999.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Kiselőadás előre egyeztetett témakörből
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
Napjaink vezető jogbölcseleti irányzatai
/neoanalitikai jogelmélet, feminista jogtudomány, jogi moralizmus/
Dr. Monori Gábor adjunktus
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék
Szerda, 9.40 – 11.10 / Irk Albert előadóterem
| Kurzus kód | AJDENO1001 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | AJKONO1601 Jogi alaptan |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A neoanalitikai jogtudomány. Herbert Hart
2. A neoanalitikai jogtudomány. Joseph Raz és Ronald Dworkin
3. A jogi moralizmus. Lon Fuller, Deryek Beyleveld és Roger Brownaword
4. A kritikai jogelmélet
5. Feminista jogtudomány
6. A feminizmus története
7. Családon belüli erőszak. Zaklatás
8. Prostitúció
9. Abortusz
10. Nők és politika
11. Munkahelyi diszkrimináció
12. Az esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unióban
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A szeminárium célja, hogy bemutassa a joghallgatók számára a modern jogbölcseleti irányzatok legérdekesebb területeit.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- H.L.A. Hart: A jog fogalma. Osiris Kiadó, Bp. 1995.
- Tamara K. Hervey és David O’Keeffe: Sex Equality Law in the European Union, 1996. Publ. By John Wiley & Sons
- Paras Diwan: Women and Legal Protection. 1994. Publ. By Deep & Deep Publ.
- Susan Estrich: Real Rape. 1987. Publ. By Harvard University Press
- Abrahams, G.: Morality and Law. London, 1971.
- Visegrády Antal: Jog- és Állambölcselet. Dialóg Campus Kiadó, Bp/Pécs,2002.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
19-20. századi politikai eszmék
Dr. Diósi Szabolcs tanársegéd
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék
Szerda, 16.20 – 17.50 / 207.
| Kurzus kód | AJDENO1301 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A politikai eszmék születése és társadalmi funkcióik
2. Az emberkép változásai a politikai gondolkodásban
3. Természetjog, társadalmi szerződés elméletek
4. A klasszikus liberális elmélet létrejötte, a „berendezkedés” első kételyei
5. Alexis de Tocqueville, John Stuart Mill
6. Az eredeti konzervatív politikai gondolkodás értékei
7. Szocializmus/demokratikus szocializmus (Eduard Bernstein)
8. A kereszténydemokrata, keresztényszocialista pozíciók
9. Nemzet/nacionalizmus
10. Nemzetiszocializmus/fasizmus
11. Kommunista ideológia/kommunizmus
12. Totalitarizmus elmélet és kutatás
13. Politikai elit és elitelméletek
14. Politikai ökológia és környezetvédelem
Félévközi ellenőrzés: Szemeszter közepén, egyeztetett időpontban az addigiak alapján zárthelyi dolgozat, a pótlása referátummal (írásbeli, v. szóbeli)
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Egész félévi teljesítmény alapján összesített ajánlat
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A politikai eszmék genezisének feltérképezése, mai funkcióik bemutatása a politikai érdek és értékképzésben. A kurzus célja még, hogy a politikai ideológiákra rakodott át-és félreértelmezéseket oldja
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- Szabó Gábor: Modern politikai eszmék, ideológiák. Egyetemi jegyzet. IDResearch Kft./Publikon Kiadó, Pécs 2011.
- Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris K. Budapest, 1998.
- Politisches Denken im 20. Jahrhundert. Ein Lesebuch. (Szerk.: Münkler, Herfried) Piper München Zürich, 1990.
- Meyer, Thomas: Was ist Politik? Leske+Budrich Opladen, 2000.
- Wörterbuch Staat und Politik. Bundeszentrale für politische Bildung Bonn, 1991.
-Mill, J. S.: A szabadságról. Századvég Kiadó Budapest 1994.
- Tocqueville, Alexis de: Az amerikai demokrácia. Európa K. Budapest, 1993.
- Burke, Edmund: Töprengések a francia forradalomról. Atlantisz (Medvetánc) Budapest, 1990.
- Franz J. Strauss: Kihívás és válasz
- Mannheim Károly: A konzervativizmus. Cserépfalvi Budapest, 1994.
- Scruton, Roger: Mi a konzervativizmus? Osiris Budapest 1995.
- Bernstein, Eduard: A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai. Kossuth K. Budapest, 1989.
- Marx-Engels: A kommunista párt kiáltványa 1847
- Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Tanulmány K. Pécs, 1995.
- Wehler, H.-U.: Nationalismus. Geschichte, Formen, Folgen. Verlag C.H. Beck München 2001.
- továbbá: témakörönként változó szakirodalom
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
Globalizáció, nemzetközi kapcsolatok, fejlődés
Dr. Diósi Szabolcs tanársegéd
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék
Szerda, 11.20 – 12.50 / 009.
| Kurzus kód | AJDENO1501 |
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A nemzetközi kapcsolatok átrendeződése. A globalizáció-vita főbb álláspontjai.
2. A globalizáció technológiai, pénzügyi és gazdasági szférái. IMF, Világbank, WTO.
3. A globalizáció kulturális szférája. A környezeti kockázatok globalizációja.
4. A globalizáció a politikában. A szuverén állam, a globális kormányzás, a regionalizmus.
5. A globalizáció jogi szférája. Nemzetközi büntetőbíráskodás, nemzetközi környezetvédelmi rezsim.
6. A globalizáció emberi jogi kihívásai. A „nyugat és a többiek”?
7. A gazdasági, szociális emberi jogok és a globális gazdaság dinamikái.
8. A „történelem vége” tézis és kritikái.
9. A „civilizációk összecsapása” tézis és kritikái.
10. A „tőkés társaságok világuralma” tézis és kritikái.
11. A nem-kormányzati szervek (NGO) szerepe, az érdekek és értékek globális megjelenítésének és védelmének új útjai.
12. Fejlesztési stratégiák, szabályozási dilemmák. A washingtoni konszenzustól az alapszükségletek fejlesztéspolitikájáig.
13. A globális problémák interpretációi a hazai és az európai politikában.
Félévközi ellenőrzés: egyéni referátumok
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Egész félévi teljesítmény alapján összesített ajánlat
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Egy komplex, több tudományágat is érintő problémakör bemutatása. A kurzus igyekszik a hallgatóknak tájékozódási pontokat nyújtani egy gyorsan változó világban, melyben a biztonság, kockázat, felelősség, emberi jogok, politikai eszmék hagyományos megközelítései veszítenek érvényükből, és új értelmezések látszanak szükségesnek. A kurzus hasznos kiegészítést nyújthat a szakképzésben kötelező politikaelmélet, filozófia és jogi etika, bevezetés a nemzetközi kapcsolatok intézményeibe, nemzetközi jog, és európai közjog című tárgyakhoz.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Andrássy Gy. - Szabó G. (szerk.) Üzleti etika és közéleti etika. PTE KTK, Pécs 1999.
Badie – Smouts: A visszájára forduló világ. Aula, Bp., 1998.
Bayer J.- Lévai I.: Globalizációs trendek. Budapest MTA PTI 2003.
Beck, U: A kockázat társadalom. Századvég K. Bp.. 2003.
Boda Zs.: Globális ökopolitika. Helikon, Bp. 2004.
Csizmadia S.: Mondializáció és globalizáció. Számalk, Bp., 1998.
Fukuyama, F.: A történelem vége és az utolsó ember. Európa K., Bp. 1994.
George, S.: A WTO. Napvilág K. Bp. 2003.
Giddens, A.: Az elszabadult világ. Agóra, Bp. 2004.
Huntington, S.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa K. Bp. 1998.
Korten, D.C.: Tőkés társaságok világuralma. Kapu, Bp. 1995.
Sassen, S.: Elveszített kontroll? Helikon, Bp. 2000.
Schuman-Martin: A globalizáció csapdája. Perfekt, Bp. 1995.
Soros Gy.: A globális kapitalizmus válsága. Scolar Kiadó, Bp., 1999.
Stiglitz, J.: A globalizáció és visszásságai. Napvilág K., Bp. 2004.
Szabó G.: Globalizáció és emberi jogok. In.: Acta Humana , 2002, no.48.
Szabó G.: A decentralizált világrend eszméje és a globális irányítás realitásai. In: Politikatudományi szemle 2004/3
Szabó G.: Szétszakadó világunk. A globalizáció emberi jogi kockázatai. Publikon Kiadó, Pécs, 2010.
Szabó G.: Modern politikai eszmék, ideológiák. Publikon Kiadó, Pécs, 2011.
Tarrósy I.: Kelet-Afrika a fejlődés útján. Publikon Kiadó, Pécs, 2011.
Worldwatch Institute: A világ helyzete 2006. Föld Napja Alapítvány 2007.
- továbbá: témakörönként változó szakirodalom
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
