Elméleti-történeti modul differenciált tantárgyai

Jogász szak osztatlan (egységes) képzés levelező munkarend
Differenciált tantárgyak
Elméleti-történeti modul
2023/2024-es tanév 2. (tavaszi) félév

 Összehasonlitó európai jogtörténet
Dr. Herger Csabáné egyetemi tanár, tanszékvezető
Jogtörténeti Tanszék

Kurzus kód AJDELO0101
Munkarend Levelező
Tanóra Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye -
Kredit 3
Óraszám 30/félév
Létszám -

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Európa: birodalmak és régiók – komparáció.
2. Az európai közjog történeti forrásai és kiemelt intézményei.
3. Modernizáció, államrendszerek Európában.
4. Az államépítés alapelvei a polgári korszakban. Hatalmi elitek.
5. A klasszikus szabadságjogok összehasonlító vizsgálata.
6. A modern önkormányzatiság történeti előképei. 
7. A tradicionális jogalkotók és jogforrások.
8. Modern kori kodifikáció-történet.
9. A modern jogrendszerek princípiumainak összehasonlító jogtörténeti vetülete.
10. A családjogtörténet európai irányvonalai. 
11. Az európai büntetési elméletek fejlődéstörténete.
12. Büntetési rendszerek és büntetés végrehajtás az európai jogfejlődésben.
13. Háborúk és krízishelyzetek az európai joghistóriában.

Félévközi ellenőrzés: 1 írásbeli beszámoló a szemeszter felén.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: A félévközi beszámoló és a félév végi beszámoló eredménye alapján.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Az előadások anyagához kapcsolódva az egyetemes jogtörténet egyes területeinek összehasonlító elemzéssel történő elmélyítése.  
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Horváth Pál: Bevezetés az összehasonlító jogtörténet alapelemeibe, Budapest, 1979; Ruszoly József: Európa jogtörténete, Budapest, 1996; Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete, Budapest, 2005; Hamza Gábor: Jogösszehasonlítás és az antik jogrendszerek, Budapest, 1998; Kulcsár Kálmán: A modernizáció és a jog, Budapest, 1989; Herger Csabáné: A nővételtől az állami anyakönyvvezetőig. A magyar házassági köteléki jog és az európai modellek, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2006,Gernot Kocher: Grundzügen der Privatrechtsentwicklung und der Geschichte der Rechtswissenschaft in Österreich, Wien-Köln, 1989; Fritz Nietlispach: Grundlagen der Freiheitsrechte, Zürich, 1977; Ernst Rudolf Huber: Bedeutungswandel der Grundrechte, Archiv des öffentlichen Rechts 62, 1933; Robert Alexy: Theorie der Grundrechte, Frankfurt am Main, 1986; Robert von Keller: Freiheitsgarantien von Person und Eigentum im Mittelalter, Heidelberg, 1933; Heinrich Brunner: Luft macht frei, in: Anhandlungen zur Rechtsgeschichte, Weimar, 1931; Hans Kelsen: Vom Wesen und Wert der Demokratie, 1929; Kajtár István: Magyar városi önkormányzatok (1848-1918), Budapest, 1992, Kajtár István: A 19. századi modern magyar állam- és jogrendszer alapjai, Budapest-Pécs, 2003; Gopcsa László: Büntetőjogi elvek a legrégibb népeknél, Bp, 1891; Sik S.: A büntetőjog őskora, Bp, 1878; Heil Fausztin: Naturalizmus a büntetőjogban, Bp, 1884; Pinkler Gyula: A büntetőjog bölcselete, Bp, 1897; Cesare Beccaria: Bűntett és büntetés, Bp, 1887; Fayer László: Tanulmányok a büntetőjog és a bűnvádi eljárás köréből, Bp, 1895; Vámbéry Rusztem: Büntetőjog és etika. J.K. 1898, 98.1.; Vámbéry Rusztem: A bolgár büntetőcodex, J.K. 1898. 134.1.; Vámbéry Rusztem: Az olasz büntető törvény és a halálbüntetés, Jogi szemle, IV. 614; K. Binding: Grundniss des gemeinen deutschen Strafrechts, Leipzig, 1896; Buri: Abhandlungen aus dem Strafrecht, Stutgart, 1878; Buri: Beiträge zur Theorie des Strafrechts und zum Strafgesetzbuche, Leipzig, 1894; Cohn: Lehre von Verbrechen, Breslau, 1880; Friedrich-Barth-Demme: Grundbegriffe des Criminalrechts, Nürnberg, 1861; C. Stoos: Schweizerische Zeitschrift für Strafrecht, Basel,1896; Franz Liszt: Lehrbuch des deutschen Strafrechts, Berlin, 1897; Franz Liszt: Der italienische Strafgesetzentwurf, Freiburg, i.B. 1888; Franz Liszt: Die Strafgesetzgebung der Gegenwart,1894; Hertz: Das Unrecht und die allgemeinen Lehren des Strafrechts, Hamburg, 1880; Herbst: Handbuch des österreichischen Strafrechts, 1880; Blanche: Études pratiques sur le code pénal, 2. kiad, 1888-90; Chauveau-Hélie: Théorie du code pénal, 1887; Robin: Question pénitentiaire, Paris, 1873; J.H.A. Macdonald: A Practical Treatise on the Criminal Law of  Scotland, 1877; Jeremy Bentham: The rationale of punishments, Mews, Criminal Digest, 1884; Sellert Rüping: Studien und Quellenbuch zur deutschen Strafrechtspflege, Aalen, 1894; Friedrich Hartl: Wiener Kriminalgericht. Strafrechtspflege vom Zeitalter der Aufklerung bis zur österreichischen Revolution, Wien-Köln-Graz, 1973; Hajdu Lajos: A Habsburg birodalomban 1752-1769 között végrehajtott büntetőjogi kodifikáció jogtörténeti értékelése. In: Acta Fac. Pol-Jur. Univ. Sci. Budapest, 1963; W. N. Pöchl: Geschichte des Kirchenrechts, Wien-München, 1960; Kajtár István-Béli Gábor. Österreichisches Strafrecht in Ungarn: Die Praxis Criminalis von 1687, Zeitschrift für die Neuere  Rechtsgeschichte, Mainz-Wien, 1994; Hugo Grotius: A háború és a béke jogáról, Budapest, 1960; Hercegh Géza: A szarajevói merénylettől a potsdami konferenciáig, Budapest, 1999.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja:
e-mailen (herger.csabane@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: e-mailen (herger.csabane@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2024. május 03.
Megjegyzés:
A témaválasztást kérjük jelezni. A hallgató a kiválasztott témakört elsősorban a megadott irodalom alapján dolgozza ki. Az írásbeli dolgozat formai követelményei: 12 oldal, 1,5-es sorköz, 12-es betűnagyság, Times New Roman betűtípus. Mellékletek a kötelező oldalszámon felül értendők. A dolgozat végén a felhasznált irodalmat fel kell tüntetni.



 Jogi kultúrtörténet
Dr. Niklai Patrícia Dominika tanársegéd
Jogtörténeti Tanszék

Kurzus kód AJDELO0201
Munkarend Levelező
Tanóra Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye -
Kredit 3
Óraszám 30/félév
Létszám 20

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Kurzusismertetés, módszertani és dokumentációs bevezetés. A jogi kultúrtörténet fogalma, értelmezési lehetőségei, területei. Vizuális források. 
2. Az ikonográfia mint jogi kultúrtörténeti műfaj. 
3. Az ikonográfia módszerei.
4. Az alkotmányjog jelképei és képei. 
5. A magánjog jelképei és képei.
6. A büntetőjog szimbolikája és ikonográfiája.
7. A processzusok képi világa.
8. A jogtörténeti architektúra. A jogi stílus történetének alapelemei, kérvénykultúra.
9. A háborúk és a társadalmi robbanások jelképrendszere.
10. Ünnepek a jogi kultúrtörténetben.
11. A jogtörténet kitüntetéseinek szimbolikája. 
12. A népi jogélet szimbólumai és rítusai.
13. Jurátusok a jogi kultúrtörténetben. 

Félévközi ellenőrzés:
Figyelem! A kurzuson való részvétellel a Hallgatók elfogadják, hogy előírt dolgozatuk a Turnitin.com oldal szöveghasonlósági vizsgálatának vethető alá plágiumkimutatás céljából. Valamennyi beadott munka forrásdokumentumként kizárólag a dolgozatokban előforduló plágiumok kiszűrése céljából kerül a Turnitin.com referencia-adatbázisába. A Turnitin.com szolgáltatás a Turnitin.com oldalon közzétett „Használati irányelvek” hatálya alá tartozik.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
A tárgyat teljesíteni egy 10-12 ezer karakter terjedelmű önálló dolgozattal lehet egy választott és egyeztetett témából. A dolgozatot word formátumban kérem beküldeni (doc, docx).
 
 A választott témához először tanulmányozzák át Kajtár István Jogi kultúrtörténet című, az irodalomjegyzékben szereplő könyvét, majd abból válasszanak ki egy szűkebb témát, akár annak egy részletét. Ezt követően mindenkinek ahhoz fogok (az alább megadottakon felüli) további szakirodalmat javasolni, amelyekből el kell készíteni az írásművet. A választott témák közlését legkésőbb a dolgozatok benyújtási határidejét megelőző 30. napig kérem.
 
 A dolgozatok értékelésénél figyelembe veszem:
- a szakirodalmi feldolgozás teljességét és minőségét,
- az előírás szerinti (ld. https://ajk.pte.hu/sites/ajk.pte.hu/files/2019-10/dolgozatok-tartalmi-es-formai-kovetelmenyei.pdf) hivatkozást,
- azt, hogy a hallgató megfelelően és helyesen építi-e be a jogtörténeti ismereteket a munkába,
- az előírt terjedelemnek való megfelelést,
- továbbá a pontos, szabatos megfogalmazást, a szakkifejezések megfelelő használatát.

A tárgy teljesítéséhez nem fogadom el az internetes források alapján készített és előre nem egyzetetett témájú dolgozatokat, hanem csak azokat, amelyek valóban az egyénileg megjelölt szakirodalmat dolgozzák fel. Szintén nem fogadom el és nem értékelem a 12.000 karaktert meghaladó hosszúságú dolgozatokat.

Elégtelen érdemjegyet kap, akinek a beadott dolgozata plágiumot valósít meg.

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe, a hallgatók jogtörténeti ismereteinek továbbfejlesztése a kultúrtörténet segítségével, a jog "kulturális holdudvarának" bemutatása.

A hallgató a kurzus sikeres elvégeztével képes lesz
- megnevezni a jogi kultúrtörténet főbb területeit a tankönyv alapján,
- elkészíteni egy 10.000-12.000 karakter hosszúságú önálló házi dolgozatot a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott és egyeztetett témakörében, a tankönyv és az ajánlott szakirodalom alapján (bizonytalan szerzőségű internetes források felhasználását   mellőzve), a jogtörténeti ismeretek beépítésével.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kötelező irodalom: 
Kajtár István: Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe, Dialóg Campus, Budapest – Pécs, 2004,
valamint a személyre szólóan a választott témához megadott szakirodalom

Ajánlott irodalom:
- Bódiné Beliznai Kinga: A bíbor méltóság, a sárga árulás – Szimbólumok és rituálék a jogtörténetben, Balassi Kiadó, 2014
- Gernot Kocher: Szimbólumok és jelek a jogban. Történeti ikonográfia; Pécs, 2008
- Mezey Barna (szerk.): Jogi kultúrák, processzusok, rituálék és szimbólumok, Budapest, 2006.

A kapcsolattartás formája, módja: e-mail: niklai.dominika@ajk.pte.hu
A dolgozat(ok) leadásának módja: e-mail: niklai.dominika@ajk.pte.hu
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2024. május 03.
Megjegyzés: -



Alkotmány– és jogtörténet forrásai és alapintézményei
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina egyetemi docens
Dr. László Balázs óraadó

Jogtörténeti Tanszék

Kurzus kód AJDELO0301
Munkarend Levelező
Tanóra Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye -
Kredit 3
Óraszám 30/félév
Létszám -

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Régi jog írott forrásai: dekrétumok, privilégiumok, statútumok, úri hatalmat gyakorlók rendszabásai általában.  
2. A dekrétum fogalmának módosulásai: királyi dekrétum, a király és tanácsa által, a király és tanácsa, valamint más előkelők közreműködésével, a király és a nemesek egyeteme által alkotott dekrétumok, vagyis a király és a rendi országgyűlés által alkotott törvények. A bárók és főpapok, illetve a bárók, főpapok és a nemesség egyeteme által alkotott végzések. Dekrétumtípusok a szabályzott életviszonyok alapján.
3. A dekrétum és a privilégium elhatárolása, a privilégium mint önálló jogforrás. A dekrétum és a privilégium viszonya.
4. A statútumok, mint a különös jogállásúak életviszonyait szabályzó normák. A megyék és a városok statútum-alkotási jogának kifejlődése. A városi és megyei statútumok partikularizmusa.
5. Egyéb rendszabások.
6. Oklevélformulák, formuláskönyvek.
7. A szokásjog.
8. Szokásjogi gyűjtemények. A Hármakönyv. A Négyeskönyv. A Praxis Criminalis és más gyűjtemények.
9. A szokásjog valamint a formulák által közvetített írott jog és annak a szokásjog, illetve a praxis által bekövetkező módosulása, valamint az írott jog egyes elemeinek állandósulása és továbbélése.  
10. Idegenjogi hatások. Az idegenjog elemeinek beépülése a magyar jogforrásokba és praxisba.
11. A Corpus Juris Hungarici. A Corpus Juris Hungarici joggyakorlatra gyakorolt hatása.
12. Forráselemzés és forrásértelmezés. Az alapintézményi elemek a forrásokban.
13. Az alapintézmények ismérveinek források alapján történő kimutatása.

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Az órai munka és a dolgozat alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A magyar történeti források megismertetése, és a források alapján kimutatható jogintézmények lényegének kimutatása a régi magyar jog tanulmányozásához.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Béli Gábor: Árpád-kori törvényeink 2000/1-2. In: Jura. Pécs, 2000
Béli Gábor: A megye hatóságának és tisztjeinek működése a XIV. század első felében az Ars Notaria formulái alapján. In: Jogtörténeti tanulmányok VIII. Pécs, 2005
Béli Gábor: Degré Alajos és a Régi gyámsági jog. In: Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága. Zalaegerszeg, 2006
Béli Gábor: Vármegyei statutumalkotás a XVI-XVIII. században. In: Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből XVIII. Pécs, 1987
Béli Gábor: Zala vármegye Deák Ferenc által megfogalmazott észrevételei a jogügyi munkálatról. In: „Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai. (Szerk.: Molnár András). Zalaegerszeg, 2000
Béli Gábor - Kajtár István: Az osztrák (- német) büntetőjogszabályok hatása a magyar jogban a 18. Században (a Praxis Criminalis) In: Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből XIX. Pécs, 1988
Bónis György: Bevezetés. In: Franciscus Döry, Georgius Bónis, Vera Bácskai: Decreta regni Hungariae. Gesetze und Verordnungen Ungars 1301-1457. Budapest, 1976
Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708. Budapest, 1962
Bónis György: Középkori jogunk elemei. Budapest, MCMLXXII
Bónis György: Törvény és szokás a Hármaskönyvben. In: Acta Jur. Univ. Kolozsvár 2: Werbőczy István., Kolozsvár, 1941
Csóka J. Lajos: Az első magyar törvénykönyv keletkezéstörténete. In: Jogtörténeti Tanulmányok III. Budapest, 1974
Fraknói Vilmos: Werbőczy István életrajza. Budapest, 1899
Gerics József: Árpád-kori jogintézmények és terminológia törvényhozásunk egyik keltezetlen emlékében. In: Századok. Budapest, 1969
Grosschmidt Béni: Magánjogi előadások. Jogszabálytan. Budapest, 1905
Illés József: Bevezetés a magyar jogtörténetbe. Budapest,, 1930
R. Kiss István: III. Endre király 1298/99. évi törvénye. In: Emlékkönyv Fejérpataky László [...] évfordulója ünnepére. Budapest, 1917
Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. Budapest, 1930
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: Teams, illetve e-mail: delacasse.krisztina@ajk.pte.hu
A dolgozat(ok) leadásának módja: Teams feladatbeküldés
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2024. május 03.
Megjegyzés: A 10-12 oldalas dolgozat elkészítéséhez a szempontokat a tárgy hirdetője egy rövid összefoglalóval együtt megadja, és megjelöli a házi dolgozat szigorúan követendő formai ismérveit is.



Római jogi jogesetek
Dr. Priol Kinga tanársegéd
Római Jogi Tanszék

Kurzus kód AJDELO0501
Munkarend Levelező
Tanóra Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye -
Kredit 3
Óraszám 30/félév
Létszám -

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A római jogi jogesetmegoldás módszertanába való bevezetés.
2. Jogesetmegoldás a személyek joga köréből
3. Jogesetmegoldás a családjog köréből
4. Jogesetmegoldás a dologi jog köréből I. (Birtok és birtokvédelem)
5. Jogesetmegoldás a dologi jog köréből II. (Tulajdon és tulajdonszerzés)
6. Jogesetmegoldás a dologi jog köréből III. (Tulajdonvédelem)
7. Jogesetmegoldás a dologi jog köréből IV. (Tulajdonközösség és idegen dologbeli jogok)
8. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből I. (A kötelem általában, szerződésszegés, késedelem)
9. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből II. (A szerződések általában, szerződéskötés, érvénytelenség)
10. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből III. (Reálkontraktusok)
11. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből IV. (Konszenzuál-kontraktusok)
12. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből V. (Jogalap nélküli gazdagodás és deliktuális jog)
13. Jogesetmegoldás az öröklési jog köréből

Félévközi ellenőrzés: Írásbeli beszámoló.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Órai munka és az írásbeli beszámoló alapján.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A római jogi jogesetmegoldás módszertanába való bevezetés. Jogesetmegoldás a római család- és vagyonjog (dologi-kötelmi-öröklési jog) köréből.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Brósz Róbert: Római jogi gyakorlatok, Budapest 1988.
Brósz Róbert-Diósdi György: Jogesetgyűjtemény a római jog forrásaiból, Budapest 1971.
Jakab Éva: Forum Romanum, Szeged 2002.
Jusztinger János: Római jogi példatár 1, Pécs 2017.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: személyesen, telefonon, e-mailen
A dolgozat(ok) leadásának módja: személyesen (a tanszéken), postán (a tanszék, oktató címére), e-mailen
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2024. május 03.
Megjegyzés: -



Római közjog
Dr. Jusztinger János, adjunktus, tanszékvezető
Római Jogi Tanszék

Kurzus kód AJDELO0601
Munkarend Levelező
Tanóra Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye -
Kredit 3
Óraszám 30/félév
Létszám -

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Fogalmi alapvetés (ius publicum – ius privatum)
2. A jogászi gondolkodás a közjog és magánjog metszetében
3. A római királyság államszervezete
4. A római köztársaság kialakulása
5. SPQR – állam és jog a római köztársaságban
6. Magisztrátusok
7. A principátus közjoga
8. A dominátus közjoga
9. Az újjászervezett birodalom: a kora bizánci állam igazgatásának alapvonásai
10. Jogalkotás Rómában I.
11. Jogalkotás Rómában II.
12. Jogi személyek a ius publicum területén
13. A római (köz)igazgatási eljárás

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Zlinszky János: Ius publicum. Római közjog, Budapest 1994.
Zlinszky János: Állam és jog az ősi Rómában, Budapest 1996.
Pókecz Kovács Attila: A királyság és a köztársaság közjogi intézményei Rómában, Budapest – Pécs 2015.
Pókecz Kovács Attila: A principátus közjoga, Budapest – Pécs 2016.
Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története, Budapest 2003.
Csoknya Tünde Éva – Jusztinger János: A római jog alapfogalmai, Budapest – Pécs 2018. 2. kiadás.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetosége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: személyesen, telefonon, e-mailen
A dolgozat(ok) leadásának módja: személyesen (a tanszéken), postán (a tanszék, oktató címére), e-mailen
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2024. május 03.
Megjegyzés: -



A magánjogi dogmatika római jogi alapjai
Dr. Csoknya Tünde Éva adjunktus
Római Jogi Tanszék

Kurzus kód AJDELO0701
Munkarend Levelező
Tanóra Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye -
Kredit 3
Óraszám 30/félév
Létszám -

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A (jog)dogmatikai gondolkodás története
2. A jog különböző szemléletű megközelítései
3. A jogászi gondolkodás alapvető módszerei
4. A jogi norma
5. Jogdogmatikai műveletek
6. Az ember mint jogalany, jogképesség – cselekvőképesség
7. Jogcselekmény – jogügylet – joghatás, érvényesség és hatályosság, semmisség és megtámadhatóság
8. Jogalany – joghelyzet – alanyi jog, abszolút és relatív szerkezetű jogviszonyok, abszolút és relatív alanyi jogok
9. A birtok és a tulajdonjog alapjai
10. Idegen dologbeli jogok – korlátolt dologi jogok
11. A kötelem és a szerződések általában
12. Az egyes szerződések római jogi alapjai I.
13. Az egyes szerződések római jogi alapjai II.

Félévközi ellenőrzés:
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Benedek Ferenc – Pókecz Kovács Attila: Római magánjog, Budapest – Pécs 2018. 6. kiadás.
Bessenyő András: Római magánjog. A római magánjog az európai jogi gondolkodás történetében, Pécs – Budapest 2003. 3. kiadás.
Csoknya Tünde Éva – Jusztinger János: A római jog alapfogalmai, Budapest – Pécs 2018. 2. kiadás.
Jusztinger János – Pókecz Kovács Attila: Tanulmányok az új Ptk. egyes szerződéseinek római jogi alapjairól, Budapest – Pécs 2017.
Földi András: Az új Polgári Törvénykönyv és a római jogi tradíció, in: Ad geographiam historico-iuridicam ope iuris Romani colendam: Studia in honorem Gábor Hamza (szerk. Földi András – Sándor István – Siklósi Iván), Budapest 2015, 175-188. o.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetosége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: személyesen, telefonon, e-mailen
A dolgozat(ok) leadásának módja: személyesen (a tanszéken), postán (a tanszék, oktató címére), e-mailen
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2024. május 03.
Megjegyzés: -



 A világ nagy jogrendszerei
Dr. Vörös Eszter adjunktus
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Kurzus kód AJDELO0801
Munkarend Levelező
Tanóra Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye -
Kredit 3
Óraszám 30/félév
Létszám -

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A jogrendszerek csoportosítása. A jogi kultúrák különbözősége
2. a romanista jogkör
3. A germán jogkör
4. A skandináv jogkör
5. A szocialista jogkör
6. Az angol jog
7. Az USA joga
8. A muzulmán jog
9. India joga
10. A kínai jog
11. A japán jog
12. Az afrikai jogok
13. A vegyes jogrendszerek

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Kiselőadás tartása alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A Jogi alaptan és a Jog- és Állambölcselet tárgyhoz kapcsolódóan a világ jogcsaládjainak részletes bemutatása, a jogászi műveltség elmélyítése globalizálódó világunkban.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
René David: A jelenkor nagy jogrendszerei. KJK, Bp. 1977.
Varga Csaba: Összehasonlító jogi kultúrák. Bp. 2000.
Visegrády Antal: Jogi kultúra, jogelmélet, joggyakorlat. Aula,Bp. 2003.
Visegrády Antal: Angolszász jog és politika. Bp/Pécs, 1999.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Kiselőadás előre egyeztetett témakörből
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: telefonon: 72/501-599/ 3236,3237 mellék,
e-mailen (spengler.veronika@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: személyesen (a tanszéken), postán (a tanszék, oktató címére), e-mailen (spengler.veronika@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2024. május 03.
Megjegyzés:
Levelezős hallgatóknak: A szeminárium teljesítéshez a következő munkából kell készíteni egy 10 oldalas dolgozatot, internetes frissítéssel:
Rendé David: A jelenkor nagy jogrendszerei. Budapest, 1977.



Az Európai Unió jog- és állambölcseleti problémái
Dr. Visegrády Antal professor emeritus
Dr. Vörös Eszter adjunktus

Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Kurzus kód AJDELO0901
Munkarend Levelező
Tanóra Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye AJKOLO1601
Jogi alaptan
Kredit 3
Óraszám 30/félév
Létszám -

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Az EU mint különleges nemzetközi szervezet
2. Jogi kultúrák az EU-ban
3. Az EU jogforrási rendszere
4. Európai jogpolitika és az Európajog hatékonysága.
5. Az uniós jogrendszerek közeledése
6. Az Európai Parlament és Bíróság politikai legitimációja
7. A demokratikus deficit kérdése
8. Érdekérvényesítés az EU-ban
9. Az EU alkotmánya
10. Az EU jövője
11. Jogharmonizáció
12. Szuverenitás kérdése az EU-ban
13. Frissen csatlakozott Közép-Keleteurópai országok problémái

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A szeminárium lehetővé teszi, hogy a hallgatók jog- és állambölcseleti ismereteiket az európai uniós dimenzióval bővítsék, hogy megismerkedjenek az e körben felmerülő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekkel.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Szalayné Sándor Erzsébet: Az EU közjogi alapjai. Bp/Pécs,2003,
Kecskés László: EU jog és jogharmonizáció. Bp. 2003,
Visegrády Antal: Jogi kultúra, jogelmélet, joggyakorlat. Bp/Pécs,2000.
Paczolay Péter: Az alkotmányelmélet fejlődése és az európai kihívás.Bp. 2003
Takács Péter /szerk./: Államtan. Bp. 2003.
Szűcs-Kende: Európai közjog és politika. Bp. 2006.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: telefonon: 72/501-599/ 3236,3237 mellék,
e-mailen (spengler.veronika@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: személyesen (a tanszéken), postán (a tanszék, oktató címére), e-mailen (spengler.veronika@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2024. május 03.
Megjegyzés:
Levelezős hallgatóknak: A szeminárium teljesítéséhez az EU valamely aktuális, jog- és állambölcseleti vonatkozású témáját kell 10 oldalban feldolgozni (pl. EU parlamenti választások, migránsprobléma, klímaváltozás, nemzeti szuverenitás kontra EU stb.)



Napjaink vezető jogbölcseleti irányzatai
/neoanalitikai jogelmélet, feminista jogtudomány, jogi moralizmus/

Dr. Monori Gábor adjunktus
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Kurzus kód AJDELO1001
Munkarend Levelező
Tanóra Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye AJKOLO1601
Jogi alaptan
Kredit 3
Óraszám 30/félév
Létszám -

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A neoanalitikai jogtudomány. Herbert Hart
2. A neoanalitikai jogtudomány. Joseph Raz és Ronald Dworkin
3. A jogi moralizmus. Lon Fuller, Deryek Beyleveld és Roger Brownaword
4. A kritikai jogelmélet
5. Feminista jogtudomány
6. A feminizmus története
7. Családon belüli erőszak. Zaklatás
8. Prostitúció
9. Abortusz
10. Nők és politika
11. Munkahelyi diszkrimináció
12. Az esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unióban

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A szeminárium célja, hogy bemutassa a joghallgatók számára a modern jogbölcseleti irányzatok legérdekesebb területeit.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- H.L.A. Hart: A jog fogalma. Osiris Kiadó, Bp. 1995.
- Tamara K. Hervey és David O’Keeffe: Sex Equality Law in the European Union, 1996. Publ. By John Wiley & Sons
- Paras Diwan: Women and Legal Protection. 1994. Publ. By Deep & Deep Publ.
- Susan Estrich: Real Rape. 1987. Publ. By Harvard University Press
- Abrahams, G.: Morality and Law. London, 1971.
- Visegrády Antal: Jog- és Állambölcselet. Dialóg Campus Kiadó, Bp/Pécs,2002.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mailen (monori.gabor@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja:  postán (a tanszék, oktató címére)
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2024. május 03.
Megjegyzés: A félév elején konzultáció keretében kerül sor egy-egy klasszikus tematikában szereplő témakör kiválasztására. A hallgatóknak ezt követően az a feladatuk, hogy a kiadott témakört a megadott határidőre házi dolgozat formájában feldolgozzák.



Politikai filozófia, emberi jogok, kisebbségek
Dr. Andrássy György professor emeritus
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Kurzus kód AJDELO1101
Munkarend Levelező
Tanóra Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye -
Kredit 3
Óraszám 30/félév
Létszám -

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A politikai filozófia hagyományos kérdései és mai problémái
2. Az emberi jogok és a jó kormányzat eszméje
3. Emberi jogok és elismert emberi jogok, morális és legális emberi jogok
4. Az emberi jogok igazolásának és a jogok katalógusának problémái
5. Állam és nemzet, nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek
9. Emberi jogok és kisebbségi jogok, egyéni jogok és kollektív jogok
10. Nemzetközi kisebbségvédelem a két világháború között
11. Nemzetközi kisebbségvédelem az emberi jogok nemzetközi jogában
12. A migráció és az emberi jogok; a történelmi és a bevándorló kisebbségek jogai
13. Bevándorlás, emberi jogok, a világ nyelvi-kulturális és vallási sokfélesége

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
a dolgozatok értékelése
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tantárgy azzal kíván hozzájárulni a szakképzés céljainak megvalósításához, hogy a jó kormányzat és a helyes jog igen gazdag irodalmából kiemel néhány fontos irányzatot, illetőleg tárgykört, s ezek elemzése során végigkalauzolja a hallgatókat azon az úton, amely a filozófiai alapoktól a tételes jogon át a gyakorlati alkalmazásig (és visszafelé) vezet.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- D. Hume: Tanulmányok az erkölcs alapelveiről. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk.): A skót felvilágosodás. Osiris Kiadó, Budapest, 1996.
- E. Burke: Töprengések a francia forradalomról. Atlantisz Kiadó, Budapest, 1990. 147-153. o.
- I. Kant: Az emberiség történetének egyetemes eszméje világpolgári szemszögből. In: Kant: Történetfilozófiai írások. Ictus, Budapest, 1997. 41-59. o.
- G. Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960.
- J. S. Mill: A szabadságról. In: Mill: A szabadságról. Haszonelvűség. Magyar Helikon, Budapest, 1980.
- K. Marx: A zsidókérdéshez. In: Marx – Engels Összes Művei. Kossuth, Budapest, 1957. I. kötet 349-377. o.
- K. Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai MEM 46/ I.-II.
- Leo Strauss és Joseph Cropsey (szerk.): A politikai filozófia története. I-II. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1994.
- J. Feinberg: Társadalomfilozófia. Osiris, Budapest, 1999.
- A. MacIntyre: Az erény nyomában. Osiris Kiadó Budapest, 1999. 92-113. o.
- M. Oakeshott: Politikai racionalizmus. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2001. 123-151. o.
- Halmay Gábor – Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok. Osiris Kiadó. Budapest, 2003.
- Eötvös József: A 19. század uralkodó eszméinek befolyása az államra. Révay Testvérek Irodalmi Intézet, Budapest, 1902.
- Fábián Gyula – Ötvös patrícia: Kisebbségi jog. KOMP-PRESS, Kolozsvár 2003.
- Kovács Péter: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Osiris Kiadó, Budapest, 1996.
- Buza László: A kisebbségek jogi helyzete. MTA Budapest, 1930.
- Andrássy György: Nyelvi jogok. Pécs, 1998.
- Andrássy György: Nyelvszabadság: Egy elismerésre váró emberi jog. Jogtudományi Közlöny 2009/11. 445-456. o.
- Andrássy György: A hivatalos nyelvek száma és az emberi jogok (Amiről még nem esett szó a szlovák államnyelv-törvényről folyó vitában) Jogtudományi Közlöny, 2010/9.
- Andrássy György: Nyelvszabadság: Egy egyetemes elismerésre váró egyetemes emberi jog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2013.
- A magyar nyelv jogállása, a kultúraszabadság és egyes emberi jogok területhez kötöttsége JURA 2016/1.
- Andrássy György: A kultúra és az európai integráció. JURA, 2005/2 29-39. o.
- Andrássy György: Marx és az emberi jogok. Társadalmi Szemle, 1989. 102-108. o.
- Andrássy György: Végső elemek Marx életművében. Magyar Filozófiai Szemle, 1988/5-6. 483-509.o.
- Andrássy György: A politikai hivatás erkölcsi tartalmáról. In: Tanulmányok az 1956. évi forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. Pécs, 2006. 9-34. o.
- A BBC műsorkészítési irányelvei
- Magyar és idegen nyelvű tanulmányok (azoknak, akik ilyen irodalomból kívánnak előadni)
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
a dolgozat elkészítése és megfelelő formában határidőre történő benyújtása
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mailen: andrassy.gyorgy@ajk.pte.hu
A dolgozat(ok) leadásának módja: e-mailen: andrassy.gyorgy@ajk.pte.hu
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2024. május 03.
Megjegyzés:
1. Dolgozat a tantárgyi tematika valamely témájáról vagy egy ilyen téma valamely részkérdéséről készíthető.
2. A dolgozatnak fel kell használnia és lábjegyzetekben pontosan meg kell hivatkoznia a megadott irodalom vonatkozó részét. Pl. Andrássy György: Nyelvi jogok. Pécs, 1998. 48. o. vagy A. MacIntyre: Az erény nyomában. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 102. o.
3. A dolgozat elkészítéséhez a fenti irodalomjegyzéken kívül más művek is felhasználhatók pontos és konkrét hivatkozásokkal. (Ebből értelemszerűen következik, hogy a fenti irodalomjegyzékben szereplő műveket vagy azok egy részét pedig fel kell használni és meg kell hivatkozni ilyen módon.)
4. A dolgozatnak két fő részből kell állnia. Az első részben (mely további részekre tagolódhat) a szerzőnek össze kell foglalnia a választott irodalom gondolatait (idézetekkel alátámasztva és az idézetek helyét pontosan megjelölve). A második részben a szerzőnek ki kell fejtenie és meg kell indokolnia saját álláspontját (nem feltétlenül minden érintett kérdésről).
5. A dolgozat terjedelme: minimum 8000, maximum 12000 n (azaz betűhely) szóközökkel együtt, melyből legalább 1200, legfeljebb 2500 n (azaz betűhely) a saját véleményt tartalmazó második rész.
6. A tantárgyi tematika 3. pontját témául választó hallgatóknak feltétlenül fel kell használniuk Burke, MacIntyre és Feinberg vagy Marx, MacIntyre és Feinberg gondolatait a megadott irodalomból.



19-20. századi politikai eszmék
Dr. Diósi Szabolcs tanársegéd
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Kurzus kód AJDELO1301
Munkarend Levelező
Tanóra Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye -
Kredit 3
Óraszám 30/félév
Létszám -

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A politikai eszmék születése és társadalmi funkcióik
2. Az emberkép változásai a politikai gondolkodásban
3. Természetjog, társadalmi szerződés elméletek
4. A klasszikus liberális elmélet létrejötte, a „berendezkedés” első kételyei
5. Alexis de Tocqueville, John Stuart Mill
6. Az eredeti konzervatív politikai gondolkodás értékei
7. Szocializmus/demokratikus szocializmus (Eduard Bernstein)
8. A kereszténydemokrata, keresztényszocialista pozíciók
9. Nemzet/nacionalizmus
10. Nemzetiszocializmus/fasizmus
11. Kommunista ideológia/kommunizmus
12. Totalitarizmus elmélet és kutatás
13. Politikai elit és elitelméletek
14. Politikai ökológia és környezetvédelem

Félévközi ellenőrzés: Szemeszter közepén, egyeztetett időpontban az addigiak alapján zárthelyi dolgozat, a pótlása referátummal (írásbeli, v. szóbeli)
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Egész félévi teljesítmény alapján összesített ajánlat
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A politikai eszmék genezisének feltérképezése, mai funkcióik bemutatása a politikai érdek és értékképzésben. A kurzus célja még, hogy a politikai ideológiákra rakodott át-és félreértelmezéseket oldja
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- Szabó Gábor: Modern politikai eszmék, ideológiák. Egyetemi jegyzet. IDResearch Kft./Publikon Kiadó, Pécs 2011.
- Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris K. Budapest, 1998.
- Politisches Denken im 20. Jahrhundert. Ein Lesebuch. (Szerk.: Münkler, Herfried) Piper München Zürich, 1990.
- Meyer, Thomas: Was ist Politik? Leske+Budrich Opladen, 2000.
- Wörterbuch Staat und Politik. Bundeszentrale für politische Bildung Bonn, 1991.
-Mill, J. S.: A szabadságról. Századvég Kiadó Budapest 1994.
- Tocqueville, Alexis de: Az amerikai demokrácia. Európa K. Budapest, 1993.
- Burke, Edmund: Töprengések a francia forradalomról. Atlantisz (Medvetánc) Budapest, 1990.
- Franz J. Strauss: Kihívás és válasz
- Mannheim Károly: A konzervativizmus. Cserépfalvi Budapest, 1994.
- Scruton, Roger: Mi a konzervativizmus? Osiris Budapest 1995.
- Bernstein, Eduard: A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai. Kossuth K. Budapest, 1989.
- Marx-Engels: A kommunista párt kiáltványa 1847
- Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Tanulmány K. Pécs, 1995.
- Wehler, H.-U.: Nationalismus. Geschichte, Formen, Folgen. Verlag C.H. Beck München 2001.
- továbbá: témakörönként változó szakirodalom
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mailen (diosi.szabolcs@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: postán (a tanszék, oktató címére)
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2024. május 03.
Megjegyzés: -



Globalizáció, nemzetközi kapcsolatok, fejlődés
Dr. Diósi Szabolcs tanársegéd
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Kurzus kód AJDELO1501
Munkarend Levelező
Tanóra Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye -
Kredit 3
Óraszám 30/félév
Létszám -

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A nemzetközi kapcsolatok átrendeződése. A globalizáció-vita főbb álláspontjai.
2. A globalizáció technológiai, pénzügyi és gazdasági szférái. IMF, Világbank, WTO.
3. A globalizáció kulturális szférája. A környezeti kockázatok globalizációja.
4. A globalizáció a politikában. A szuverén állam, a globális kormányzás, a regionalizmus.
5. A globalizáció jogi szférája. Nemzetközi büntetőbíráskodás, nemzetközi környezetvédelmi rezsim.
6. A globalizáció emberi jogi kihívásai. A „nyugat és a többiek”?
7. A gazdasági, szociális emberi jogok és a globális gazdaság dinamikái.
8. A „történelem vége” tézis és kritikái.
9. A „civilizációk összecsapása” tézis és kritikái.
10. A „tőkés társaságok világuralma” tézis és kritikái.
11. A nem-kormányzati szervek (NGO) szerepe, az érdekek és értékek globális megjelenítésének és védelmének új útjai.
12. Fejlesztési stratégiák, szabályozási dilemmák. A washingtoni konszenzustól az alapszükségletek fejlesztéspolitikájáig.
13. A globális problémák interpretációi a hazai és az európai politikában.
Félévközi ellenőrzés: egyéni referátumok
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Egész félévi teljesítmény alapján összesített ajánlat
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Egy komplex, több tudományágat is érintő problémakör bemutatása. A kurzus igyekszik a hallgatóknak tájékozódási pontokat nyújtani egy gyorsan változó világban, melyben a biztonság, kockázat, felelősség, emberi jogok, politikai eszmék hagyományos megközelítései veszítenek érvényükből, és új értelmezések látszanak szükségesnek. A kurzus hasznos kiegészítést nyújthat a szakképzésben kötelező politikaelmélet, filozófia és jogi etika, bevezetés a nemzetközi kapcsolatok intézményeibe, nemzetközi jog, és európai közjog című tárgyakhoz.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Andrássy Gy. - Szabó G. (szerk.) Üzleti etika és közéleti etika. PTE KTK, Pécs 1999.
Badie – Smouts: A visszájára forduló világ. Aula, Bp., 1998.
Bayer J.- Lévai I.: Globalizációs trendek. Budapest MTA PTI 2003.
Beck, U: A kockázat társadalom. Századvég K. Bp.. 2003.
Boda Zs.: Globális ökopolitika. Helikon, Bp. 2004.
Csizmadia S.: Mondializáció és globalizáció. Számalk, Bp., 1998.
Fukuyama, F.: A történelem vége és az utolsó ember. Európa K., Bp. 1994.
George, S.: A WTO. Napvilág K. Bp. 2003.
Giddens, A.: Az elszabadult világ. Agóra, Bp. 2004.
Huntington, S.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa K. Bp. 1998.
Korten, D.C.: Tőkés társaságok világuralma. Kapu, Bp. 1995.
Sassen, S.: Elveszített kontroll? Helikon, Bp. 2000.
Schuman-Martin: A globalizáció csapdája. Perfekt, Bp. 1995.
Soros Gy.: A globális kapitalizmus válsága. Scolar Kiadó, Bp., 1999.
Stiglitz, J.: A globalizáció és visszásságai. Napvilág K., Bp. 2004.
Szabó G.: Globalizáció és emberi jogok. In.: Acta Humana , 2002, no.48. 
Szabó G.: A decentralizált világrend eszméje és a globális irányítás realitásai. In: Politikatudományi szemle 2004/3
Szabó G.: Szétszakadó világunk. A globalizáció emberi jogi kockázatai. Publikon Kiadó, Pécs, 2010.
Szabó G.: Modern politikai eszmék, ideológiák. Publikon Kiadó, Pécs, 2011.
Tarrósy I.: Kelet-Afrika a fejlődés útján. Publikon Kiadó, Pécs, 2011.
Worldwatch Institute: A világ helyzete 2006. Föld Napja Alapítvány 2007.
- továbbá: témakörönként változó szakirodalom
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kötelező irodalom mellé a fenti ajánlott irodalomból kell kettő tetszőegesen választott fejezetét feldolgozni, min. 8 oldalon.
A kötelező irodalom:
Szabó Gábor: Szétszakadó világunk. A globalizáció emberi jogi kockázatai. Publikon Kiadó, Pécs, 2010. II., III:, vagy IV. fejezet.
A kapcsolattartás formája, módja: e-mailen (diosi.szabolcs@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: csak postai úton, ajánlottan (tanszék, oktató címe)
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2024. május 03.

Megjegyzés: -