Elméleti-történeti modul differenciált tantárgyai

Jogász szak osztatlan (egységes) képzés levelező munkarend

Differenciált tantárgyak a 2019/2020-as tanév előtt kezdő hallgatók részére

Elméleti-történeti modul

2019/2020-as tanév 1. (őszi) félév

Összehasonlitó európai jogtörténet
Dr. Herger Csabáné egyetemi docens
Jogtörténeti Tanszék

Nem indul

Kurzus kód	*AJDENO0101*	*AJDELO0101*
Munkarend	Nappali	Levelező
Tanóra	Kontakt	Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	-	-
Kredit	3	3
Óraszám	2/hét	30/félév
Létszám	25	-

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Európa: birodalmak és régiók – komparáció.
2. Az európai közjog történeti forrásai és kiemelt intézményei.
3. Modernizáció, államrendszerek Európában.
4. Az államépítés alapelvei a polgári korszakban. Hatalmi elitek.
5. A klasszikus szabadságjogok összehasonlító vizsgálata.
6. A modern önkormányzatiság történeti előképei.
7. A tradicionális jogalkotók és jogforrások.
8. Modern kori kodifikáció-történet.
9. A modern jogrendszerek princípiumainak összehasonlító jogtörténeti vetülete.
10. A családjogtörténet európai irányvonalai.
11. Az európai büntetési elméletek fejlődéstörténete.
12. Büntetési rendszerek és büntetés végrehajtás az európai jogfejlődésben.
13. Háborúk és krízishelyzetek az európai joghistóriában.

Félévközi ellenőrzés: 1 írásbeli beszámoló a szemeszter felén.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: A félévközi beszámoló és a félév végi beszámoló eredménye alapján.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Az előadások anyagához kapcsolódva az egyetemes jogtörténet egyes területeinek összehasonlító elemzéssel történő elmélyítése.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Horváth Pál: Bevezetés az összehasonlító jogtörténet alapelemeibe, Budapest, 1979; Ruszoly József: Európa jogtörténete, Budapest, 1996; Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete, Budapest, 2005; Hamza Gábor: Jogösszehasonlítás és az antik jogrendszerek, Budapest, 1998; Kulcsár Kálmán: A modernizáció és a jog, Budapest, 1989; Herger Csabáné: A nővételtől az állami anyakönyvvezetőig. A magyar házassági köteléki jog és az európai modellek, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2006,Gernot Kocher: Grundzügen der Privatrechtsentwicklung und der Geschichte der Rechtswissenschaft in Österreich, Wien-Köln, 1989; Fritz Nietlispach: Grundlagen der Freiheitsrechte, Zürich, 1977; Ernst Rudolf Huber: Bedeutungswandel der Grundrechte, Archiv des öffentlichen Rechts 62, 1933; Robert Alexy: Theorie der Grundrechte, Frankfurt am Main, 1986; Robert von Keller: Freiheitsgarantien von Person und Eigentum im Mittelalter, Heidelberg, 1933; Heinrich Brunner: Luft macht frei, in: Anhandlungen zur Rechtsgeschichte, Weimar, 1931; Hans Kelsen: Vom Wesen und Wert der Demokratie, 1929; Kajtár István: Magyar városi önkormányzatok (1848-1918), Budapest, 1992, Kajtár István: A 19. századi modern magyar állam- és jogrendszer alapjai, Budapest-Pécs, 2003; Gopcsa László: Büntetőjogi elvek a legrégibb népeknél, Bp, 1891; Sik S.: A büntetőjog őskora, Bp, 1878; Heil Fausztin: Naturalizmus a büntetőjogban, Bp, 1884; Pinkler Gyula: A büntetőjog bölcselete, Bp, 1897; Cesare Beccaria: Bűntett és büntetés, Bp, 1887; Fayer László: Tanulmányok a büntetőjog és a bűnvádi eljárás köréből, Bp, 1895; Vámbéry Rusztem: Büntetőjog és etika. J.K. 1898, 98.1.; Vámbéry Rusztem: A bolgár büntetőcodex, J.K. 1898. 134.1.; Vámbéry Rusztem: Az olasz büntető törvény és a halálbüntetés, Jogi szemle, IV. 614; K. Binding: Grundniss des gemeinen deutschen Strafrechts, Leipzig, 1896; Buri: Abhandlungen aus dem Strafrecht, Stutgart, 1878; Buri: Beiträge zur Theorie des Strafrechts und zum Strafgesetzbuche, Leipzig, 1894; Cohn: Lehre von Verbrechen, Breslau, 1880; Friedrich-Barth-Demme: Grundbegriffe des Criminalrechts, Nürnberg, 1861; C. Stoos: Schweizerische Zeitschrift für Strafrecht, Basel,1896; Franz Liszt: Lehrbuch des deutschen Strafrechts, Berlin, 1897; Franz Liszt: Der italienische Strafgesetzentwurf, Freiburg, i.B. 1888; Franz Liszt: Die Strafgesetzgebung der Gegenwart,1894; Hertz: Das Unrecht und die allgemeinen Lehren des Strafrechts, Hamburg, 1880; Herbst: Handbuch des österreichischen Strafrechts, 1880; Blanche: Études pratiques sur le code pénal, 2. kiad, 1888-90; Chauveau-Hélie: Théorie du code pénal, 1887; Robin: Question pénitentiaire, Paris, 1873; J.H.A. Macdonald: A Practical Treatise on the Criminal Law of Scotland, 1877; Jeremy Bentham: The rationale of punishments, Mews, Criminal Digest, 1884; Sellert Rüping: Studien und Quellenbuch zur deutschen Strafrechtspflege, Aalen, 1894; Friedrich Hartl: Wiener Kriminalgericht. Strafrechtspflege vom Zeitalter der Aufklerung bis zur österreichischen Revolution, Wien-Köln-Graz, 1973; Hajdu Lajos: A Habsburg birodalomban 1752-1769 között végrehajtott büntetőjogi kodifikáció jogtörténeti értékelése. In: Acta Fac. Pol-Jur. Univ. Sci. Budapest, 1963; W. N. Pöchl: Geschichte des Kirchenrechts, Wien-München, 1960; Kajtár István-Béli Gábor. Österreichisches Strafrecht in Ungarn: Die Praxis Criminalis von 1687, Zeitschrift für die Neuere Rechtsgeschichte, Mainz-Wien, 1994; Hugo Grotius: A háború és a béke jogáról, Budapest, 1960; Hercegh Géza: A szarajevói merénylettől a potsdami konferenciáig, Budapest, 1999.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mailen (herger.csabane@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: e-mailen
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2019. december 07.
Megjegyzés:
A témaválasztást kérjük jelezni. A hallgató a kiválasztott témakört elsősorban a megadott irodalom alapján dolgozza ki. Az írásbeli dolgozat formai követelményei: 12 oldal, 1,5-es sorköz, 12-es betűnagyság, Times New Roman betűtípus. Mellékletek a kötelező oldalszámon felül értendők. A dolgozat végén a felhasznált irodalmat fel kell tüntetni.

Jogi kultúrtörténet
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina adjunktus
Jogtörténeti Tanszék

Szerda, 14.00 – 15.20 (+10 perc szünet) / Faluhelyi Ferenc előadóterem

Kurzus kód	*AJDENO0201*	*AJDELO0201*
Munkarend	Nappali	Levelező
Tanóra	Kontakt	Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	-	-
Kredit	3	3
Óraszám	2/hét	30/félév
Létszám	20	-

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Kurzusismertetés, módszertani és dokumentációs bevezetés. A jogi kultúrtörténet fogalma, értelmezési lehetőségei, területei. Vizuális források.
2. Az ikonográfia mint jogi kultúrtörténeti műfaj.
3. Az ikonográfia módszerei.
4. Az alkotmányjog jelképei és képei.
5. A magánjog jelképei és képei.
6. A büntetőjog szimbolikája és ikonográfiája.
7. A processzusok képi világa.
8. A jogtörténeti architektúra. A jogi stílus történetének alapelemei, kérvénykultúra.
9. A háborúk és a társadalmi robbanások jelképrendszere.
10. Ünnepek a jogi kultúrtörténetben.
11. A jogtörténet kitüntetéseinek szimbolikája.
12. A népi jogélet szimbólumai és rítusai.
13. Jurátusok a jogi kultúrtörténetben. A kurzus értékelése. Dolgozat, kiselőadások.

Félévközi ellenőrzés:
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A hallgatók egyetemes jogtörténeti ismereteinek továbbfejlesztése a jogi kultúrtörténet területén.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- Kajtár István Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe és az ott megadott irodalom Bp.-Pécs, 2004.
- Mezey Barna szerk. Jogi kultúrák, processzusok, rituálék és szimbólumok p., 2006.
- Gernot Kocher: Zeichen und Symbol des Rechts Eine historische Ikonograpfie München, 1992.
És az ott megadott irodalom
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mailen (delacasse.krisztina@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: e-mailen (delacasse.krisztina@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2019. december 07.
Megjegyzés: -

Alkotmány– és jogtörténet forrásai és alapintézményei
Dr. Béli Gábor egyetemi docens, tanszékvezető
Jogtörténeti Tanszék

Kedd, 11.00 – 12.20 (+10 perc szünet) / 207.

Kurzus kód	*AJDENO0301*	*AJDELO0301*
Munkarend	Nappali	Levelező
Tanóra	Kontakt	Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	-	-
Kredit	3	3
Óraszám	2/hét	30/félév
Létszám	20	-

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Régi jog írott forrásai: dekrétumok, privilégiumok, statútumok, úri hatalmat gyakorlók rendszabásai általában.
2. A dekrétum fogalmának módosulásai: királyi dekrétum, a király és tanácsa által, a király és tanácsa, valamint más előkelők közreműködésével, a király és a nemesek egyeteme által alkotott dekrétumok, vagyis a király és a rendi országgyűlés által alkotott törvények. A bárók és főpapok, illetve a bárók, főpapok és a nemesség egyeteme által alkotott végzések. Dekrétumtípusok a szabályzott életviszonyok alapján.
3. A dekrétum és a privilégium elhatárolása, a privilégium mint önálló jogforrás. A dekrétum és a privilégium viszonya.
4. A statútumok, mint a különös jogállásúak életviszonyait szabályzó normák. A megyék és a városok statútum-alkotási jogának kifejlődése. A városi és megyei statútumok partikularizmusa.
5. Egyéb rendszabások.
6. Oklevélformulák, formuláskönyvek.
7. A szokásjog.
8. Szokásjogi gyűjtemények. A Hármakönyv. A Négyeskönyv. A Praxis Criminalis és más gyűjtemények.
9. A szokásjog valamint a formulák által közvetített írott jog és annak a szokásjog, illetve a praxis által bekövetkező módosulása, valamint az írott jog egyes elemeinek állandósulása és továbbélése.
10. Idegenjogi hatások. Az idegenjog elemeinek beépülése a magyar jogforrásokba és praxisba.
11. A Corpus Juris Hungarici. A Corpus Juris Hungarici joggyakorlatra gyakorolt hatása.
12. Forráselemzés és forrásértelmezés. Az alapintézményi elemek a forrásokban.
13. Az alapintézmények ismérveinek források alapján történő kimutatása.

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Az órai munka és a dolgozat alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A magyar történeti források megismertetése, és a források alapján kimutatható jogintézmények lényegének kimutatása a régi magyar jog tanulmányozásához.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Béli Gábor: Árpád-kori törvényeink 2000/1-2. In: Jura. Pécs, 2000
Béli Gábor: A megye hatóságának és tisztjeinek működése a XIV. század első felében az Ars Notaria formulái alapján. In: Jogtörténeti tanulmányok VIII. Pécs, 2005
Béli Gábor: Degré Alajos és a Régi gyámsági jog. In: Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága. Zalaegerszeg, 2006
Béli Gábor: Vármegyei statutumalkotás a XVI-XVIII. században. In: Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből XVIII. Pécs, 1987
Béli Gábor: Zala vármegye Deák Ferenc által megfogalmazott észrevételei a jogügyi munkálatról. In: „Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai. (Szerk.: Molnár András). Zalaegerszeg, 2000
Béli Gábor - Kajtár István: Az osztrák (- német) büntetőjogszabályok hatása a magyar jogban a 18. Században (a Praxis Criminalis) In: Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből XIX. Pécs, 1988
Bónis György: Bevezetés. In: Franciscus Döry, Georgius Bónis, Vera Bácskai: Decreta regni Hungariae. Gesetze und Verordnungen Ungars 1301-1457. Budapest, 1976
Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708. Budapest, 1962
Bónis György: Középkori jogunk elemei. Budapest, MCMLXXII
Bónis György: Törvény és szokás a Hármaskönyvben. In: Acta Jur. Univ. Kolozsvár 2: Werbőczy István., Kolozsvár, 1941
Csóka J. Lajos: Az első magyar törvénykönyv keletkezéstörténete. In: Jogtörténeti Tanulmányok III. Budapest, 1974
Fraknói Vilmos: Werbőczy István életrajza. Budapest, 1899
Gerics József: Árpád-kori jogintézmények és terminológia törvényhozásunk egyik keltezetlen emlékében. In: Századok. Budapest, 1969
Grosschmidt Béni: Magánjogi előadások. Jogszabálytan. Budapest, 1905
Illés József: Bevezetés a magyar jogtörténetbe. Budapest,, 1930
R. Kiss István: III. Endre király 1298/99. évi törvénye. In: Emlékkönyv Fejérpataky László [...] évfordulója ünnepére. Budapest, 1917
Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. Budapest, 1930
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mailen (beli.gabor@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: e-mailen
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2019. december 07.
Megjegyzés: A 10-12 oldalas dolgozat elkészítéséhez a szempontokat a tárgy hirdetője egy rövid összefoglalóval együtt megadja, és megjelöli a házi dolgozat szigorúan követendő formai ismérveit is.

A tradicionális jogtörténet alapvonásai és a jogtörténet-tudomány
Dr. Béli Gábor egyetemi docens, tanszékvezető
Jogtörténeti Tanszék

Nem indul

Kurzus kód	*AJDENO0401*	*AJDELO0401*
Munkarend	Nappali	Levelező
Tanóra	Kontakt	Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	AJKONO0801 Magyar alkotmány és jogtörténet 1.	-
Kredit	3	3
Óraszám	2/hét	30/félév
Létszám	40	-

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A tradicionális magyar magánjog alappillérei: az ősiség, az adományrendszer és az úrbériség.
2. Az ősiség lényege, dologi és öröklési jogi intézményi sajátosságai.
3. Az ősiségből fakadó dologi jogi kötöttségek hatása a kötelmi (szerződési szokásjogra).
4. A királyi jog és a királyi adományrendszer. Az ősiség és a királyi jog kettős kötöttségkénti érvényesülése.
5. A szentkorona „birtoktana”
6. Az úrbériség lényege.
7. A régi magyar magánjog három alappillére az 1848 előtti jogi irodalomban.
8. A romantikus jogtörténetírás nagyjainak értelmezései. Az oknyomozó jogtörténetírás magánjogi alapintézményekre vonatkozó megállapításai és értékelései.
10. A régi büntetőjog sajátosságai és alapvető intézményei a korabeli és a modern jogi irodalom álláspontjaira tekintettel.
11. A régi perjog intézményi sajátosságai a korabeli és a modern jogi irodalom álláspontjaira tekintettel.
12. A régi jogi írók és iskolateremtő szerepük (Werbőczy, Kithonich, Huszty, Bodó, Felischhacker, Kelemen, Grúsz, Czövek, Szelemenics, Vuchetich, Frank).
13. A régi írók munkássága mint a tradicionális jog sajátos forrása a modern jogtörténeti irodalomban.

Római jogi jogesetek
Dr. Priol Kinga tanársegéd
Római Jogi Tanszék

Kedd, 15.30 – 16.50 (+10 perc szünet) / 207.

Kurzus kód	*AJDENO0501*	*AJDELO0501*
Munkarend	Nappali	Levelező
Tanóra	Kontakt	Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	-	-
Kredit	3	3
Óraszám	2/hét	30/félév
Létszám	20	-

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A római jogi jogesetmegoldás módszertanába való bevezetés.
2. Jogesetmegoldás a személyek joga köréből
3. Jogesetmegoldás a családjog köréből
4. Jogesetmegoldás a dologi jog köréből I. (Birtok és birtokvédelem)
5. Jogesetmegoldás a dologi jog köréből II. (Tulajdon és tulajdonszerzés)
6. Jogesetmegoldás a dologi jog köréből III. (Tulajdonvédelem)
7. Jogesetmegoldás a dologi jog köréből IV. (Tulajdonközösség és idegen dologbeli jogok)
8. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből I. (A kötelem általában, szerződésszegés, késedelem)
9. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből II. (A szerződések általában, szerződéskötés, érvénytelenség)
10. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből III. (Reálkontraktusok)
11. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből IV. (Konszenzuál-kontraktusok)
12. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből V. (Jogalap nélküli gazdagodás és deliktuális jog)
13. Jogesetmegoldás az öröklési jog köréből

Félévközi ellenőrzés: Írásbeli beszámoló.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Órai munka és az írásbeli beszámoló alapján.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A római jogi jogesetmegoldás módszertanába való bevezetés. Jogesetmegoldás a római család- és vagyonjog (dologi-kötelmi-öröklési jog) köréből.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Brósz Róbert: Római jogi gyakorlatok, Budapest 1988.
Brósz Róbert-Diósdi György: Jogesetgyűjtemény a római jog forrásaiból, Budapest 1971.
Jakab Éva: Forum Romanum, Szeged 2002.
Jusztinger János: Római jogi példatár 1, Pécs 2017.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: személyesen, telefonon, e-mailen
A dolgozat(ok) leadásának módja: személyesen (a tanszéken), postán (a tanszék, oktató címére), e-mailen
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2019. december 07.
Megjegyzés: -

Római közjog
Dr. Jusztinger János, adjunktus, tanszékvezető
Római Jogi Tanszék

Hétfő, 14.00– 15.20 (+10 perc szünet) / Molnár Kálmán előadóterem

Kurzus kód	*AJDENO0601*	*AJDELO0601*
Munkarend	Nappali	Levelező
Tanóra	Kontakt	Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	-	-
Kredit	3	3
Óraszám	2/hét	30/félév
Létszám	20	-

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Fogalmi alapvetés (ius publicum – ius privatum)
2. A jogászi gondolkodás a közjog és magánjog metszetében
3. A római királyság államszervezete
4. A római köztársaság kialakulása
5. SPQR – állam és jog a római köztársaságban
6. Magisztrátusok
7. A principátus közjoga
8. A dominátus közjoga
9. Az újjászervezett birodalom: a kora bizánci állam igazgatásának alapvonásai
10. Jogalkotás Rómában I.
11. Jogalkotás Rómában II.
12. Jogi személyek a ius publicum területén
13. A római (köz)igazgatási eljárás

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Zlinszky János: Ius publicum. Római közjog, Budapest 1994.
Zlinszky János: Állam és jog az ősi Rómában, Budapest 1996.
Pókecz Kovács Attila: A királyság és a köztársaság közjogi intézményei Rómában, Budapest – Pécs 2015.
Pókecz Kovács Attila: A principátus közjoga, Budapest – Pécs 2016.
Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története, Budapest 2003.
Csoknya Tünde Éva – Jusztinger János: A római jog alapfogalmai, Budapest – Pécs 2018. 2. kiadás.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetosége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: személyesen, telefonon, e-mailen
A dolgozat(ok) leadásának módja: személyesen (a tanszéken), postán (a tanszék, oktató címére), e-mailen
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2019. december 07.
Megjegyzés: -

A magánjogi dogmatika római jogi alapjai
Dr. Csoknya Tünde Éva tanársegéd
Római Jogi Tanszék

Kedd, 9.30 – 10.50(+10 perc szünet) / 207.

Kurzus kód	*AJDENO0701*	*AJDELO0701*
Munkarend	Nappali	Levelező
Tanóra	Kontakt	Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	-	-
Kredit	3	3
Óraszám	2/hét	30/félév
Létszám	20	-

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A (jog)dogmatikai gondolkodás története
2. A jog különböző szemléletű megközelítései
3. A jogászi gondolkodás alapvető módszerei
4. A jogi norma
5. Jogdogmatikai műveletek
6. Az ember mint jogalany, jogképesség – cselekvőképesség
7. Jogcselekmény – jogügylet – joghatás, érvényesség és hatályosság, semmisség és megtámadhatóság
8. Jogalany – joghelyzet – alanyi jog, abszolút és relatív szerkezetű jogviszonyok, abszolút és relatív alanyi jogok
9. A birtok és a tulajdonjog alapjai
10. Idegen dologbeli jogok – korlátolt dologi jogok
11. A kötelem és a szerződések általában
12. Az egyes szerződések római jogi alapjai I.
13. Az egyes szerződések római jogi alapjai II.

Félévközi ellenőrzés:

Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Benedek Ferenc – Pókecz Kovács Attila: Római magánjog, Budapest – Pécs 2018. 6. kiadás.
Bessenyő András: Római magánjog. A római magánjog az európai jogi gondolkodás történetében, Pécs – Budapest 2003. 3. kiadás.
Csoknya Tünde Éva – Jusztinger János: A római jog alapfogalmai, Budapest – Pécs 2018. 2. kiadás.
Jusztinger János – Pókecz Kovács Attila: Tanulmányok az új Ptk. egyes szerződéseinek római jogi alapjairól, Budapest – Pécs 2017.
Földi András: Az új Polgári Törvénykönyv és a római jogi tradíció, in: Ad geographiam historico-iuridicam ope iuris Romani colendam: Studia in honorem Gábor Hamza (szerk. Földi András – Sándor István – Siklósi Iván), Budapest 2015, 175-188. o.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetosége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: személyesen, telefonon, e-mailen
A dolgozat(ok) leadásának módja: személyesen (a tanszéken), postán (a tanszék, oktató címére), e-mailen
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2019. december 07.
Megjegyzés: -

A világ nagy jogrendszerei
Dr. Visegrády Antal egyetemi tanár
Dr. Vörös Eszter tanársegéd
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Hétfő, 15.30 – 16.50 (+10 perc szünet) / Faluhelyi Ferenc előadóterem

Kurzus kód	*AJDENO0801*	*AJDELO0801*
Munkarend	Nappali	Levelező
Tanóra	Kontakt	Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	-	-
Kredit	3	3
Óraszám	2/hét	30/félév
Létszám	40	-

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A jogrendszerek csoportosítása. A jogi kultúrák különbözősége
2. a romanista jogkör
3. A germán jogkör
4. A skandináv jogkör
5. A szocialista jogkör
6. Az angol jog
7. Az USA joga
8. A muzulmán jog
9. India joga
10. A kínai jog
11. A japán jog
12. Az afrikai jogok
13. A vegyes jogrendszerek

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Kiselőadás tartása alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A Jogi alaptan és a Jog- és Állambölcselet tárgyhoz kapcsolódóan a világ jogcsaládjainak részletes bemutatása, a jogászi műveltség elmélyítése globalizálódó világunkban.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
René David: A jelenkor nagy jogrendszerei. KJK, Bp. 1977.
Varga Csaba: Összehasonlító jogi kultúrák. Bp. 2000.
Visegrády Antal: Jogi kultúra, jogelmélet, joggyakorlat. Aula,Bp. 2003.
Visegrády Antal: Angolszász jog és politika. Bp/Pécs, 1999.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Kiselőadás előre egyeztetett témakörből
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: telefonon: 72/501-599/ 3236,3237 mellék,
e-mailen (spengler.veronika@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: személyesen (a tanszéken), postán (a tanszék, oktató címére), e-mailen (spengler.veronika@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2019. december 07.
Megjegyzés:
Levelezős hallgatóknak: A szeminárium teljesítéshez a következő munkából kell készíteni egy 10 oldalas dolgozatot, internetes frissítéssel:
Rendé David: A jelenkor nagy jogrendszerei. Budapest, 1977.

Az Európai Unió jog- és állambölcseleti problémái
Dr. Visegrády Antal egyetemi tanár
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Nem indul

Kurzus kód	*AJDENO0901*	*AJDELO0901*
Munkarend	Nappali	Levelező
Tanóra	Kontakt	Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	AJKONO1601 Jogi alaptan	AJKOLO1601 Jogi alaptan
Kredit	3	3
Óraszám	2/hét	30/félév
Létszám	40	-

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Az EU mint különleges nemzetközi szervezet
2. Jogi kultúrák az EU-ban
3. Az EU jogforrási rendszere
4. Európai jogpolitika és az Európajog hatékonysága.
5. Az uniós jogrendszerek közeledése
6. Az Európai Parlament és Bíróság politikai legitimációja
7. A demokratikus deficit kérdése
8. Érdekérvényesítés az EU-ban
9. Az EU alkotmánya
10. Az EU jövője
11. Jogharmonizáció
12. Szuverenitás kérdése az EU-ban
13. Frissen csatlakozott Közép-Keleteurópai országok problémái

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A szeminárium lehetővé teszi, hogy a hallgatók jog- és állambölcseleti ismereteiket az európai uniós dimenzióval bővítsék, hogy megismerkedjenek az e körben felmerülő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekkel.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Szalayné Sándor Erzsébet: Az EU közjogi alapjai. Bp/Pécs,2003,
Kecskés László: EU jog és jogharmonizáció. Bp. 2003,
Visegrády Antal: Jogi kultúra, jogelmélet, joggyakorlat. Bp/Pécs,2000.
Paczolay Péter: Az alkotmányelmélet fejlődése és az európai kihívás.Bp. 2003
Takács Péter /szerk./: Államtan. Bp. 2003.
Szűcs-Kende: Európai közjog és politika. Bp. 2006.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: telefonon: 72/501-599/ 3236,3237 mellék,
e-mailen (spengler.veronika@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: személyesen (a tanszéken), postán (a tanszék, oktató címére), e-mailen (spengler.veronika@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2019. december 07.
Megjegyzés:
Levelezős hallgatóknak: A szeminárium teljesítéséhez az EU valamely aktuális, jog- és állambölcseleti vonatkozású témáját kell 10 oldalban feldolgozni (pl. EU parlamenti választások, migránsprobléma, klímaváltozás, nemzeti szuverenitás kontra EU stb.)

Napjaink vezető jogbölcseleti irányzatai
/neoanalitikai jogelmélet, feminista jogtudomány, jogi moralizmus/
Dr. Monori Gábor adjunktus
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Szerda, 12.30 – 13.50 (+10 perc szünet) / 104.

Kurzus kód	*AJDENO1001*	*AJDELO1001*
Munkarend	Nappali	Levelező
Tanóra	Kontakt	Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	AJKONO1601 Jogi alaptan	AJKOLO1601 Jogi alaptan
Kredit	3	3
Óraszám	2/hét	30/félév
Létszám	20	-

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A neoanalitikai jogtudomány. Herbert Hart
2. A neoanalitikai jogtudomány. Joseph Raz és Ronald Dworkin
3. A jogi moralizmus. Lon Fuller, Deryek Beyleveld és Roger Brownaword
4. A kritikai jogelmélet
5. Feminista jogtudomány
6. A feminizmus története
7. Családon belüli erőszak. Zaklatás
8. Prostitúció
9. Abortusz
10. Nők és politika
11. Munkahelyi diszkrimináció
12. Az esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unióban

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A szeminárium célja, hogy bemutassa a joghallgatók számára a modern jogbölcseleti irányzatok legérdekesebb területeit.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- H.L.A. Hart: A jog fogalma. Osiris Kiadó, Bp. 1995.
- Tamara K. Hervey és David O’Keeffe: Sex Equality Law in the European Union, 1996. Publ. By John Wiley & Sons
- Paras Diwan: Women and Legal Protection. 1994. Publ. By Deep & Deep Publ.
- Susan Estrich: Real Rape. 1987. Publ. By Harvard University Press
- Abrahams, G.: Morality and Law. London, 1971.
- Visegrády Antal: Jog- és Állambölcselet. Dialóg Campus Kiadó, Bp/Pécs,2002.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mailen (monori.gabor@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: személyesen (a tanszéken), postán (a tanszék, oktató címére), e-mailen (monori.gabor@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2019. december 07.
Megjegyzés: A félév elején konzultáció keretében kerül sor egy-egy klasszikus tematikában szereplő témakör kiválasztására. A hallgatóknak ezt követően az a feladatuk, hogy a kiadott témakört a megadott határidőre házi dolgozat formájában feldolgozzák.

Politikai filozófia, emberi jogok, kisebbségek
Dr. Andrássy György professor emeritus
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Nem indul

Kurzus kód	*AJDENO1101*	*AJDELO1101*
Munkarend	Nappali	Levelező
Tanóra	Kontakt	Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	-	-
Kredit	3	3
Óraszám	2/hét	30/félév
Létszám	20	-

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A politikai filozófia hagyományos kérdései és mai problémái
2. Az emberi jogok és a jó kormányzat eszméje
3. Emberi jogok és elismert emberi jogok, morális és legális emberi jogok
4. Az emberi jogok igazolásának és a jogok katalógusának problémái
5. Állam és nemzet, nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek
9. Emberi jogok és kisebbségi jogok, egyéni jogok és kollektív jogok
10. Nemzetközi kisebbségvédelem a két világháború között
11. Nemzetközi kisebbségvédelem az emberi jogok nemzetközi jogában
12. A migráció és az emberi jogok; a történelmi és a bevándorló kisebbségek jogai
13. Bevándorlás, emberi jogok, a világ nyelvi-kulturális és vallási sokfélesége

Félévközi ellenőrzés:
Nappali: kiselőadás
Levelező: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege:
Nappali: szóbeli és írásbeli vizsga
Levelező: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Nappali: a kiselőadás és az előadás-napló értékelése
Levelező: a dolgozatok értékelése
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tantárgy azzal kíván hozzájárulni a szakképzés céljainak megvalósításához, hogy a jó kormányzat és a helyes jog igen gazdag irodalmából kiemel néhány fontos irányzatot, illetőleg tárgykört, s ezek elemzése során végigkalauzolja a hallgatókat azon az úton, amely a filozófiai alapoktól a tételes jogon át a gyakorlati alkalmazásig (és visszafelé) vezet.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- D. Hume: Tanulmányok az erkölcs alapelveiről. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk.): A skót felvilágosodás. Osiris Kiadó, Budapest, 1996.
- E. Burke: Töprengések a francia forradalomról. Atlantisz Kiadó, Budapest, 1990. 147-153. o.
- I. Kant: Az emberiség történetének egyetemes eszméje világpolgári szemszögből. In: Kant: Történetfilozófiai írások. Ictus, Budapest, 1997. 41-59. o.
- G. Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960.
- J. S. Mill: A szabadságról. In: Mill: A szabadságról. Haszonelvűség. Magyar Helikon, Budapest, 1980.
- K. Marx: A zsidókérdéshez. In: Marx – Engels Összes Művei. Kossuth, Budapest, 1957. I. kötet 349-377. o.
- K. Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai MEM 46/ I.-II.
- Leo Strauss és Joseph Cropsey (szerk.): A politikai filozófia története. I-II. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1994.
- J. Feinberg: Társadalomfilozófia. Osiris, Budapest, 1999.
- A. MacIntyre: Az erény nyomában. Osiris Kiadó Budapest, 1999. 92-113. o.
- M. Oakeshott: Politikai racionalizmus. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2001. 123-151. o.
- Halmay Gábor – Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok. Osiris Kiadó. Budapest, 2003.
- Eötvös József: A 19. század uralkodó eszméinek befolyása az államra. Révay Testvérek Irodalmi Intézet, Budapest, 1902.
- Fábián Gyula – Ötvös patrícia: Kisebbségi jog. KOMP-PRESS, Kolozsvár 2003.
- Kovács Péter: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Osiris Kiadó, Budapest, 1996.
- Buza László: A kisebbségek jogi helyzete. MTA Budapest, 1930.
- Andrássy György: Nyelvi jogok. Pécs, 1998.
- Andrássy György: Nyelvszabadság: Egy elismerésre váró emberi jog. Jogtudományi Közlöny 2009/11. 445-456. o.
- Andrássy György: A hivatalos nyelvek száma és az emberi jogok (Amiről még nem esett szó a szlovák államnyelv-törvényről folyó vitában) Jogtudományi Közlöny, 2010/9.
- Andrássy György: Nyelvszabadság: Egy egyetemes elismerésre váró egyetemes emberi jog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2013.
- A magyar nyelv jogállása, a kultúraszabadság és egyes emberi jogok területhez kötöttsége JURA 2016/1.
- Andrássy György: A kultúra és az európai integráció. JURA, 2005/2 29-39. o.
- Andrássy György: Marx és az emberi jogok. Társadalmi Szemle, 1989. 102-108. o.
- Andrássy György: Végső elemek Marx életművében. Magyar Filozófiai Szemle, 1988/5-6. 483-509.o.
- Andrássy György: A politikai hivatás erkölcsi tartalmáról. In: Tanulmányok az 1956. évi forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. Pécs, 2006. 9-34. o.
- A BBC műsorkészítési irányelvei
- Magyar és idegen nyelvű tanulmányok (azoknak, akik ilyen irodalomból kívánnak előadni)
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Nappali:két feladat: kiselőadás tartása és előadás-napló készítése
Levelező: a dolgozat elkészítése és megfelelő formában határidőre történő benyújtása
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mailen: andrassy.gyorgy@ajk.pte.hu
A dolgozat(ok) leadásának módja: e-mailen: andrassy.gyorgy@ajk.pte.hu
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2019. december 07.
Megjegyzés:
Nappali:
1. A foglalkozások első heteiben oktatói előadásokra kerül sor, de úgy, hogy az előadások közben és után kutató szemináriumi jellegű beszélgetés is folyik az oktató és a hallgatók között.
2. Ezekről az oktatói előadásokról minden hallgató előadás-naplót készít. A napló két részből áll: az első részben a hallgató mintegy 1200 n (azaz betűhely) terjedelemben összefoglalja és elemzi az előadások gondolatait. A második részben a hallgató saját álláspontját fejti ki az elhangzottakról mintegy 1000-1200n terjedelemben. A napló tartalmazhat egy további részt is: ebben a hallgató a tárggyal, annak oktatásával, irodalmával stb. kapcsolatos véleményét, illetőleg javaslatait fogalmazhatja meg.
3. A másik feladat egy kiselőadás megtartása, melynek konkrét témáját a hallgató egyezteti az oktatóval. Az előadás 15 perces és az előadás-naplóhoz hasonlóan egy bemutató-elemző, valamint egy értékelő, személyes véleményt kifejtő részből áll. A bemutató-elemző résznek kell hosszabbnak lennie, ugyanakkor az értékelés nem lehet rövidebb három percnél.

Levelező:
1. Dolgozat a tantárgyi tematika valamely témájáról vagy egy ilyen téma valamely részkérdéséről készíthető.
2. A dolgozatnak fel kell használnia és lábjegyzetekben pontosan meg kell hivatkoznia a megadott irodalom vonatkozó részét. Pl. Andrássy György: Nyelvi jogok. Pécs, 1998. 48. o. vagy A. MacIntyre: Az erény nyomában. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 102. o.
3. A dolgozat elkészítéséhez a fenti irodalomjegyzéken kívül más művek is felhasználhatók pontos és konkrét hivatkozásokkal. (Ebből értelemszerűen következik, hogy a fenti irodalomjegyzékben szereplő műveket vagy azok egy részét pedig fel kell használni és meg kell hivatkozni ilyen módon.)
4. A dolgozatnak két fő részből kell állnia. Az első részben (mely további részekre tagolódhat) a szerzőnek össze kell foglalnia a választott irodalom gondolatait (idézetekkel alátámasztva és az idézetek helyét pontosan megjelölve). A második részben a szerzőnek ki kell fejtenie és meg kell indokolnia saját álláspontját (nem feltétlenül minden érintett kérdésről).
5. A dolgozat terjedelme: minimum 8000, maximum 12000 n (azaz betűhely) szóközökkel együtt, melyből legalább 1200, legfeljebb 2500 n (azaz betűhely) a saját véleményt tartalmazó második rész.
6. A tantárgyi tematika 3. pontját témául választó hallgatóknak feltétlenül fel kell használniuk Burke, MacIntyre és Feinberg vagy Marx, MacIntyre és Feinberg gondolatait a megadott irodalomból.

19-20. századi politikai eszmék
Dr. Szabó Gábor egyetemi docens, tanszékvezető
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Nem indul

Kurzus kód	*AJDENO1301*	*AJDELO1301*
Munkarend	Nappali	Levelező
Tanóra	Kontakt	Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	-	-
Kredit	3	3
Óraszám	2/hét	30/félév
Létszám	20	-

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A politikai eszmék születése és társadalmi funkcióik
2. Az emberkép változásai a politikai gondolkodásban
3. Természetjog, társadalmi szerződés elméletek
4. A klasszikus liberális elmélet létrejötte, a „berendezkedés” első kételyei
5. Alexis de Tocqueville, John Stuart Mill
6. Az eredeti konzervatív politikai gondolkodás értékei
7. Szocializmus/demokratikus szocializmus (Eduard Bernstein)
8. A kereszténydemokrata, keresztényszocialista pozíciók
9. Nemzet/nacionalizmus
10. Nemzetiszocializmus/fasizmus
11. Kommunista ideológia/kommunizmus
12. Totalitarizmus elmélet és kutatás
13. Politikai elit és elitelméletek
14. Politikai ökológia és környezetvédelem

Félévközi ellenőrzés: Szemeszter közepén, egyeztetett időpontban az addigiak alapján zárthelyi dolgozat, a pótlása referátummal (írásbeli, v. szóbeli)
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Egész félévi teljesítmény alapján összesített ajánlat
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A politikai eszmék genezisének feltérképezése, mai funkcióik bemutatása a politikai érdek és értékképzésben. A kurzus célja még, hogy a politikai ideológiákra rakodott át-és félreértelmezéseket oldja
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- Szabó Gábor: Modern politikai eszmék, ideológiák. Egyetemi jegyzet. IDResearch Kft./Publikon Kiadó, Pécs 2011.
- Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris K. Budapest, 1998.
- Politisches Denken im 20. Jahrhundert. Ein Lesebuch. (Szerk.: Münkler, Herfried) Piper München Zürich, 1990.
- Meyer, Thomas: Was ist Politik? Leske+Budrich Opladen, 2000.
- Wörterbuch Staat und Politik. Bundeszentrale für politische Bildung Bonn, 1991.
-Mill, J. S.: A szabadságról. Századvég Kiadó Budapest 1994.
- Tocqueville, Alexis de: Az amerikai demokrácia. Európa K. Budapest, 1993.
- Burke, Edmund: Töprengések a francia forradalomról. Atlantisz (Medvetánc) Budapest, 1990.
- Franz J. Strauss: Kihívás és válasz
- Mannheim Károly: A konzervativizmus. Cserépfalvi Budapest, 1994.
- Scruton, Roger: Mi a konzervativizmus? Osiris Budapest 1995.
- Bernstein, Eduard: A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai. Kossuth K. Budapest, 1989.
- Marx-Engels: A kommunista párt kiáltványa 1847
- Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Tanulmány K. Pécs, 1995.
- Wehler, H.-U.: Nationalismus. Geschichte, Formen, Folgen. Verlag C.H. Beck München 2001.
- továbbá: témakörönként változó szakirodalom
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mailen (szabo.gabor@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: postán (a tanszék, oktató címére)
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2019. december 07.
Megjegyzés: -

Globalizáció, nemzetközi kapcsolatok, fejlődés
Dr. Szabó Gábor egyetemi docens, tanszékvezető
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Nem indul

Kurzus kód	*AJDENO1501*	*AJDELO1501*
Munkarend	Nappali	Levelező
Tanóra	Kontakt	Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	-	-
Kredit	3	3
Óraszám	2/hét	30/félév
Létszám	40	-

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A nemzetközi kapcsolatok átrendeződése. A globalizáció-vita főbb álláspontjai.
2. A globalizáció technológiai, pénzügyi és gazdasági szférái. IMF, Világbank, WTO.
3. A globalizáció kulturális szférája. A környezeti kockázatok globalizációja.
4. A globalizáció a politikában. A szuverén állam, a globális kormányzás, a regionalizmus.
5. A globalizáció jogi szférája. Nemzetközi büntetőbíráskodás, nemzetközi környezetvédelmi rezsim.
6. A globalizáció emberi jogi kihívásai. A „nyugat és a többiek”?
7. A gazdasági, szociális emberi jogok és a globális gazdaság dinamikái.

8. A „történelem vége” tézis és kritikái.
9. A „civilizációk összecsapása” tézis és kritikái.
10. A „tőkés társaságok világuralma” tézis és kritikái.
11. A nem-kormányzati szervek (NGO) szerepe, az érdekek és értékek globális megjelenítésének és védelmének új útjai.
12. Fejlesztési stratégiák, szabályozási dilemmák. A washingtoni konszenzustól az alapszükségletek fejlesztéspolitikájáig.
13. A globális problémák interpretációi a hazai és az európai politikában.

Félévközi ellenőrzés: egyéni referátumok
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Egész félévi teljesítmény alapján összesített ajánlat
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Egy komplex, több tudományágat is érintő problémakör bemutatása. A kurzus igyekszik a hallgatóknak tájékozódási pontokat nyújtani egy gyorsan változó világban, melyben a biztonság, kockázat, felelősség, emberi jogok, politikai eszmék hagyományos megközelítései veszítenek érvényükből, és új értelmezések látszanak szükségesnek. A kurzus hasznos kiegészítést nyújthat a szakképzésben kötelező politikaelmélet, filozófia és jogi etika, bevezetés a nemzetközi kapcsolatok intézményeibe, nemzetközi jog, és európai közjog című tárgyakhoz.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Andrássy Gy. - Szabó G. (szerk.) Üzleti etika és közéleti etika. PTE KTK, Pécs 1999.
Badie – Smouts: A visszájára forduló világ. Aula, Bp., 1998.
Bayer J.- Lévai I.: Globalizációs trendek. Budapest MTA PTI 2003.
Beck, U: A kockázat társadalom. Századvég K. Bp.. 2003.
Boda Zs.: Globális ökopolitika. Helikon, Bp. 2004.
Csizmadia S.: Mondializáció és globalizáció. Számalk, Bp., 1998.
Fukuyama, F.: A történelem vége és az utolsó ember. Európa K., Bp. 1994.
George, S.: A WTO. Napvilág K. Bp. 2003.
Giddens, A.: Az elszabadult világ. Agóra, Bp. 2004.
Huntington, S.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa K. Bp. 1998.
Korten, D.C.: Tőkés társaságok világuralma. Kapu, Bp. 1995.
Sassen, S.: Elveszített kontroll? Helikon, Bp. 2000.
Schuman-Martin: A globalizáció csapdája. Perfekt, Bp. 1995.
Soros Gy.: A globális kapitalizmus válsága. Scolar Kiadó, Bp., 1999.
Stiglitz, J.: A globalizáció és visszásságai. Napvilág K., Bp. 2004.
Szabó G.: Globalizáció és emberi jogok. In.: Acta Humana , 2002, no.48.
Szabó G.: A decentralizált világrend eszméje és a globális irányítás realitásai. In: Politikatudományi szemle 2004/3
Szabó G.: Szétszakadó világunk. A globalizáció emberi jogi kockázatai. Publikon Kiadó, Pécs, 2010.
Szabó G.: Modern politikai eszmék, ideológiák. Publikon Kiadó, Pécs, 2011.
Tarrósy I.: Kelet-Afrika a fejlődés útján. Publikon Kiadó, Pécs, 2011.
Worldwatch Institute: A világ helyzete 2006. Föld Napja Alapítvány 2007.
- továbbá: témakörönként változó szakirodalom
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kötelező irodalom mellé a fenti ajánlott irodalomból kell kettő tetszőegesen választott fejezetét feldolgozni, min. 8 oldalon.
A kötelező irodalom:
Szabó Gábor: Szétszakadó világunk. A globalizáció emberi jogi kockázatai. Publikon Kiadó, Pécs, 2010. II., III:, vagy IV. fejezet.
A kapcsolattartás formája, módja: e-mailen (szabo.gabor@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: csak postai úton, ajánlottan (tanszék, oktató címe)
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2019. december 07.

Megjegyzés: -

Elméleti-történeti modul differenciált tantárgyai

Gyorslinkek

Friss hírek