| Jogász szak osztatlan (egységes) képzés levelező munkarend |
| Differenciált tantárgyak |
| Bűnügyi modul |
| 2024/2025-ös tanév 2. (tavaszi) félév |
Európai és nemzetközi bűnügyi együttműködés
Dr. Kőhalmi László egyetemi tanár, tanszékvezető
Dr.Tóth Dávid adjunktus
Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
| Kurzus kód | AJDBLO0901 |
| Munkarend | Levelező |
| Tanóra | Nem kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | AJKOLO3501 Kriminológia |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 30/félév |
| Létszám | - |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A bűnügyi együttműködés intézményi kereti az Európai Unióban.Az Európa Tanács. Európai Politikai Együttműködés és TREVI. Schengen. A Harmadik Pillér. Egyéb szervezetek.
2. Büntető joghatóság. A területi, a személyi és a védelmi elv. Az egyetemes büntetőhatalom elve. A képviseleti és az aut dedere aut judicare elv. Büntető joghatósági konfliktusok. Az európai területi elv.
3. A bűnügyi együttműködés általános feltételei. Az általános pozitív és negatív feltételek. A ne bis in idem elv a nemzetközi és az uniós jog alapján. A Schengeni Megállapodás 54. cikkelye.
4. Az európai elfogatóparancs és az átadás. Az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegély.
5. A rendőri együttműködés. Az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott egyéb jogsegélyek.
6. Európai bűnüldöző szervek. OLAF. A rendőri együttműködés uniós szervei. Összekötő tisztek. Europol. Az igazságügyi együttműködés uniós szervei. Összekötő ügyészek és bírók. Európai Igazságügyi Hálózat. Eurojust. Európai Ügyészi Szervezet.
7. A közösségi csalás megjelenési formái. A közösségi csalás elleni büntetőjogi eszközök. A közösségi csalással szembeni fellépés büntető eljárásjogi aspektusai.
8. A korrupció elleni fellépés az Európai Unióban. A korrupció elleni nemzetközi fellépés. A terrorizmus elleni küzdelem európai dimenziói. A kriminális jogi személyek elleni európai fellépés.
9. A biztonság európai dimenzió. A szervezett, a környezeti és a kábítószer-bűnözés európai tendenciái.
10. Az európai büntetőjogi integráció alapkérdései. A büntetőjogi integráció eszközei. Az európai büntetőjogi integráció jövője. Corpus Juris Europae.
11. A nemzetközi bűnügyi együttműködés modern időszakának kialakulása a nemzetközi büntetőjog fogalmi rendszerének tükrében. A kiadatás fogalma és nemzetközi forrásrendszere A kiadatás feltételrendszere és emberi jogi összefüggései. A kettős inkrimináció elve. A specialtiás elve. A kiadatási bűncselekmény természete. A saját állampolgár kiadása. Az emberi jogok terebélyesedő szerepvállalása. A nemzetközi emberi jogi instrumentumok.
12. Az eljárási jogsegély. Az eljárási jogsegély és annak alapját képező források mibenléte. Az eljárási jogsegély teljesítésének alapjai a nemzetközi instrumentumokban. A „tipikus eljárási aktusok”. Az emberi jogok védelmének alapvető kérdései az eljárási jogsegély körében.
13. A büntetőeljárás átadásának perspektívái. A büntetés végrehajtásának átadása. A külföldi ítélet belföldi elismerésének joghatásai. A külföldi ítélet elismerésének joghatásai Az univerzális büntető joghatóság és a nemzetközi bűnügyi jogsegély. Az egyetemes büntetőhatalom érvényesülése az indirekt büntető igazságszolgáltatási rendszerben folytatott együttműködésben. A szuverén államok együttműködése a nemzetközi büntetőbíróságokkal. Az Interpol.
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli
Az osztályzat kialakításának módja: A félévi szóbeli vizsga és az órai aktivitás alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tantárgy célja, hogy büntetőjogi és kriminológiai ismeretekkel már rendelkező joghallgatók megismerkedjenek a bűnügyi együttműködés és a bűnözés elleni küzdelem európai és nemzetközi dimenzióival A kurzus elvégzése képessé teszi a joghallgatókat a globalizálódó bűnözés összefüggéseinek megértésére.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
kötelező szakirodalom:
KORINEK László: Az antiterrorista harc eszközei, különös tekintettel a büntetőjogra, In: Emlékkönyv Losonczy István professzor halálának 25. évfordulójára, szerk: Gál István László -Kőhalmi László, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2005,. 193-203.o.
KORINEK László: A közbiztonságról. Hogyan érzékeljük és mit tehetünk érte?, In: A biztonság dimenziói, Acta Humana Studiosorum, Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, Budapest, 2006, 37-65.o.
LIGETI Katalin: Büntetőjog és bűnügyi együttműködés az Európai Unióban, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004
M.NYITRAI Péter: Nemzetközi bűnügyi jogsegély Európában, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002
ajánlott szakirodalom:
ÁBRAHÁM Márta: Az Europol működésének dilemmái, Belügyi Szemle 2001/11, 107-122.o.
FARKAS Ákos: Az Európai Unió törekvései büntetőjogi együttműködés (át)alakítására, In Györgyi Kálmán ünnepi kötet – Györgyi Kálmán 65.születésnapjára, szerk.: Gellér Balázs, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004, 181-194.o.
FARKAS Ákos: Az OLAF szerepe az EU csalások elleni fellépésben, In: Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió bűnügyi együttműködési rendszerében, szerk: Farkas Ákos, KJK.-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005, 9-41.o.
FINSZTER Géza: Az Európai Unió Alkotmánya a rendőrségek integrációjáról, In Györgyi Kálmán ünnepi kötet – Györgyi Kálmán 65.születésnapjára, szerk.: Gellér Balázs, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004, 205-225. o.
GÁL István László: A pénzmosás szabályozásának régi és új irányai a nemzetközi jogban és az EU-jogban, Európai Jog, 2007/1, 12-23.o.
GELLÉR Balázs: A nemzetközi bűncselekmények hazai kodifikációja de lege ferenda, In: Wiener A. Imre Ünnepi Kötet – Wiener A.Imre 70. születésnapjára, szerk.: Ligeti Katalin, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005, 363-392.o.
GÖRGÉNYI Ilona: Az Európai Unió elvárásai a vesztegetés kriminalizálása terén a kerethatározat előtt és után, In Györgyi Kálmán ünnepi kötet – Györgyi Kálmán 65.születésnapjára, szerk.: Gellér Balázs, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004, 279-293.o.
HEGYALJAI Mátyás: Europol - irány Kelet-Európa, Belügyi Szemle 2004/5, 63-74.o.
HOLÉ Katalin: Bűnügyi együttműködés Európában, Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok, 36. kötet, Országos Kriminológiai Intézet, Budapest, 1999, 273-283.o.
HORNYÁK Szabolcs: Küzdelem az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő cselekményekkel szemben, In: Tanulmányok a ’’Magyar Határellenőrzés – Európai Biztonság’’ című tudományos konferenciáról, Pécsi Határőr Tudományos Közlemények III., szerk.: Hautzinger Zoltán, Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja, Pécs, 2004, 97-103.o.
KARSAI Krisztina: Az európai büntetőjog rögös útjain, Magyar Jog, 2006/1,1-10.o.
KONDOROSI Ferenc: A biztonság fogalmának változásai a nemzetközi kapcsolatokban, In:: A biztonság dimenziói, Acta Humana Studiosorum, Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, Budapest, 2006, 13-35.o.
KŐHALMI László: Európai biztonság avagy az egységes európai büntetőjog víziója, In: : Tanulmányok a ’’Magyar Határellenőrzés – Európai Biztonság’’ című tudományos konferenciáról, Pécsi Határőr Tudományos Közlemények III., szerk.: Hautzinger Zoltán, Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja, Pécs, 2004, 83-95.o.
LÁSZLÓ Zoltán: Az Európai Unió tagországainak nemzetközi rendőri együttműködése, az Europol, Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2002. 52 p. (Rendvédelmi füzetek. 22/2002)
LEYRER Richárd: A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ tevékenysége, Belügyi Szemle 2005/12, 94-110.o.
LÉVAY Miklós: A kriminálpolitika szerep és jellemzői a kábítószerek kínálatának és keresletének csökkentésében az Európai Unióban, In Györgyi Kálmán ünnepi kötet – Györgyi Kálmán 65.születésnapjára, szerk.: Gellér Balázs, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004, 357-371.o.
NAGY Ferenc: Az európai büntetőjog fejlődési irányairól és jogállami alapjairól, Európai Jog 2002/4, 3-8.o.
NAGY Marianna: Az alaki és anyagi nemzetközi büntetőjog néhány alapkérdése, In: Tanulmányok Földvári József professzor 80. születésnapja tiszteletére, szerk: Gál István László-Hornyák Szabolcs, PTE Állam-és Jogtudományi Kar, Pécs, 2006, 275-288.o.
NYÍRI Sándor: Az Interpol szervezete és működésének elvei, Rendészeti Szemle 1993/10, 24-30.o.
NYÍRI Sándor: Az Europol szervezete és működésének elvei, Belügyi Szemle 1997/2, 17-25.o.
NYÍRI Sándor: A rendőrségek nemzetközi együttműködése, Országos Rendőr-főkapitányság, Tájékoztató 1998/1, 1-26.o.
PLÉZER Viktor: Általános ismeretek a bűnügyi rendőrség nemzetközi szervezetéről, Országos Rendőr-főkapitányság, Tájékoztató 1995/6, 3-14.o.
SÁNTHA Ferenc: Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme és a gazdasági vezetők speciális büntetőjogi felelőssége, In: Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió bűnügyi együttműködési rendszerében, szerk: Farkas Ákos, KJK.-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005, 277-291.o.
TÓTH István: Az Európai Unió működése, Magyar Rendészet 2000/1-2, 12-33.o.
idegen nyelvű ajánlott szakirodalom:
ALBRECHT, Hans-Jörg.: Europäisierung des Strafrechts. In: European and International Regulation after the Nation State – Different Scopes and Multiple Levels., Hrsg. A. Héritier, M. Stolleis, F. W. Scharpf, Nomos, Baden-Baden 2004, 139-162.o.
FAURE, Michael-HEINE, Günter: Environmental Criminal Law int he Europen Union,MAx-Plancj-Institu für ausländisches und internationales Strafrehct, Freiburg i. Breisgau, 2000
HECKER, Bernd: Ist die Zeit reif für die Schaffung eines „Europäischen Staatsanwaltes” zum Schutz der EG-Finanzinteressen? , In: Kriminologische Spuren in Hessen, Freundesgabe für Arthur Kreuzer zum 65. Geburtstag, Polizeiwissenschaftliche Analysen, Schriftenreihe der Verwaltungsfachhochschule in Wiesbaden Band 2, Hrsg.: Michael Bäuerle, Bernhard Jäger, Bernd Paul, hans Schneider, Verlag für Polizeiwissenschaft,, Clemens Lorei, farnkfurt, 2003, 181-199.o.
HECKER, Bernd: Eurpoäisches Strafrecht, Springer-Verlag, Berlin-Hedeilber, 2005
HEINE. Günter: Changes in Criminal Law and Cooperation Through, in Particular, the Schengen Agrement and Europol: Possibilities, Problems and Influence in States Outside the European Union, In: Harmonization of Criminal Law inEurope, eds. Erling Johannes Husabø, Asbjørn Strandbakken, Intersentia, Antwerpen-Oxford, 2005, 41-52.o.
HEFENDEL, Roland: Europäischer Umweltschutz: Demokratiespitze für Europa oder Brüsseler Putsch?, Zeitschrift für Internationale Strafrechtsdogmatik, 4/2006, 161-167.o.
KÜHL, Kristian: Europäisierung der Strafrechtswissenschaft, Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft, 109 Band, 1997, Heft 4, 777-807.o.
NELLES, Ursula: Europäisiereung des Strafvefahrens – Strafprozessrecht für Europa, Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft, 109 Band, 1997, Heft 4, 727-755.o.
PIETH, Mark: Internationale Harmonisierung von Strafrehct als Antwort auf internationale Wirtschaftskriminalität, Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft, 109 Band, 1997, Heft 4, 756.o.-776.o.
RINGELMANN, Christoph: European Trends in Environmetal Criminal Legistaion, European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice, 1997/4393404.
TIEDEMANN, Klaus: Bemerkungen zur Zukunft des eurpäischen Strafprozesses, In: Menschengerechtes Strafrecht, Festschrift für Albin Eser zum 70. Geburtstag, Hrsg.: Jörg Arnold, Björn Burkhardt, Walter Gropp, Günter Heine, Hans-Georg Koch, Otto lagodny, Walter Perron, Susanne Walther, Verlag C.H. Beck, München, 2005, 889-899.o.
Jogszabályok:
2005. évi CXV. Törvény az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló, 1997. május 26-án kelt egyezmény kihirdetéséről
2005. évi CXVI. törvény az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény és az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről
2003. évi CXXX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről
1996. évi XXXVIII. törvény a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mail kohalmi.laszlo@ajk.pte.hu
A dolgozat(ok) leadásának módja: -
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2025. május 05.
Megjegyzés: -
Kriminalisztika
Dr. Fenyvesi Csaba egyetemi tanár
Dr. Hengl Melinda adjunktus
Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék
| Kurzus kód | AJDBLO1001 |
| Munkarend | Levelező |
| Tanóra | Nem kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 30/félév |
| Létszám | - |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A tantárgyi követelmények (vizsga, tankönyv, stb.) Bevezetés a kriminalisztikába: (a forenzikus tudomány) története, fogalma (angolszász-kontinentális), tárgya, célja, felosztása. (A kriminalisztika hazai és külföldi arcképcsarnoka.) A modern kriminalisztika mérföldkövei. Az első és második generációs bizonyítékok. A krimináltechnika és taktika lényege, a fő kriminalisztikai kérdések. A kriminalisztika piramis modellje. A nyomozás tervezése, szervezése.
2. A bizonyítási kísérlet, felismerési kísérlet, valamint a kényszerintézkedések (kutatás, motozás) taktikája, jellemzőik, elhatárolásuk. (táblázat) A virtuális házkutatás jellemzői. A titkos (leplezett) krimináltechnikai és taktikai információszerző eszközök. (Kiemelten a fedett nyomozó.)
3. A kihallgatás krimináltaktikája. (Fiatalkorúak kihallgatása – Bertaldó András) A poligráf. A bűnözés-elemzés (crime analysis). Kognitív interjú, PEACE, SUE, SAI, REID technikák. Bűnügyi sértett-kezelés, gondoskodás. (forensic nursing)
4. A legfőbb kriminalisztikai hibák és következményeik. (8) (A felismerésre bemutatás gyengéi. A tévedő tanúk, Téves szakvélemény. Hamis beismerés. Az „első csapás” hibái. Téves szagazonosítás. Perszeverantikus ragaszkodás a rossz verzióhoz. Szembesítési hibák.) A bűnüldözés-tudomány nemzetközi tendenciái a 21. század elején. (13 pontban) A kriminalisztika jövője; Teoretikus modellek "kriminalisztikai Nobel-díjak" elérésére.
5. Kriminalisztikai kéz-, gép-, számítógép-nyomtató-írásvizsgálat, technikai (fax-fénymásoló) okmányvizsgálat (questioned document). A kriminalisztikai írásvizsgálat három fő ágának célja és vizsgálati módszere. Grafoanalízis, grafometria, grafokomparáció, grafolingvisztika. Kibernetikai (biometriai) írásazonosítás. (FISH)
6. A helyszíni szemle és a helyszíni kihallgatás. Bűnügyi fényképezés, videózás, drónhasználat. A digitális adatok jelentősége.
7. A traszológia (nyomtan) helye, szerepe a kriminalisztikában. Az eszköznyomok (élet, illetve vagyon elleni, valamint közlekedési bűncselekmények eszközei). Az ujjnyomok kriminalisztikai jelentősége. A daktiloszkópia fogalma, rendszere. A poroszkópia, edgeológia, ridgeológia. emberi anyagmaradványok. Más anyagmaradványok: textil, festék, üveg, talaj, fa, műanyag, gyertya, por, kábítószer, ásvány /forensic geology/, bogár-rovar /forensic entomology/ vizsgálata. Tervezési-építési balesetek vizsgálata. (engineering failure).
8. A krimináltechnika alapjai, rendszere. A kriminalisztikai azonosítás alapfogalmai, lényege. Forró nyom, körözés, adatgyűjtés, nyilvántartások. (Perszeverancia elmélet – kapcsolódás a modus operandihoz.) „Cold hit” esetek. Személyleírás, személyazonosítás. (benne szuperprojekciós-arcazonosító eljárás). Egyéb biometrikus személyazonosítások. Kriminalisztikai hangazonosítás.
9. A raszternyomozás és az adatbányászat (datamining) lényege. Számítógép a bűnüldözésben. (forenzikus informatika) A digitális adatok jelentősége. (Cyber bűnüldözés, kibernyomozás.) +Csete Róbert joghallgató: A mesterséges intelligencia alkalmazása bűnügyekben.
10. A kriminalisztikai alapelvei. (6) (A kriminalisztikai kérdéssor, A múlt megismerhető és megismerendő, Minden bűncselekmény nyomot hagy, Minden kriminalista annyit ér, amennyi adata van Az ”első csapás” jelentősége és követelménye, Natura non facit saltum.) A Bayes-analízis lényege, felhasználhatósága. A szakvélemények validitása.
11. Anyagmaradványok közül kiemelten a szag. Szagazonosítás biodetektívvel – kriminalisztikai odorológia (+biometrikus személyazonosítás). Egyéb speciális személyazonosítás. 3D nyomtatás a bűnügyekben. Más anyagmaradványok: textil, festék, üveg, talaj, fa, műanyag, gyertya, por, kábítószer, ásvány /forensic geology/, bogár-rovar /forensic entomology/ vizsgálata. Tervezési-építési balesetek vizsgálata. (engineering failure).
12. Egyéb nyomok és anyagmaradványok kriminalisztikai vizsgálata, jelentősége. (láb, ajak, homlok, fül, fog, cipő, fém, fémbeütés, haj, szőr, egyéb emberi anyagmaradványok. Palinológia – pollenek, spórák és egyéb mikrofosszíliák, mint anyagmaradványok vizsgálata, azonosítása.
Igazságügyi fegyvertan, tűzszerészet. (Ballisztika.) A bűnügyi orvostan (criminal antropology) és toxikológia (toxicology) szerepe. A DNS (mint „genetikai ujjnyom”) szerepe a felderítésben. Külföldi és hazai bűnelkövető profilalkotás (criminal profiling) és viselkedéstudomány (behavioral science). A ViCLAS (adattár a személyazonosításhoz, profilalkotáshoz, elkövetői névjegy) ismertetése.
13. Zárthelyi dolgozat.
Félévközi ellenőrzés: Írásbeli
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
zárthelyi dolgozat írása a félév végén, minősége alapján 1-5-ig osztályozható
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A ténytudomány technikai és taktikai elemeinek megismertetése a jövendő jogalkalmazókkal.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Ajánlott irodalom:
Angyal Miklós: Ismeretlen személyazonosságú holttestek azonosítása. A PhD-értekezés. PTE ÁJK, 2014.
Angyal Miklós-Balassa Bence-Bezsenyi Tamás-Petrétei Dávid: Kognitív kriminalisztika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2019.
Bakonyi Mária: A beismerő vallomás fonákja és színe – a kényszertől a konszenzusig. Caeta Könyvkiadó, Budapest, 2021.
Bócz Endre (szerk.): Kriminalisztika I-II. BM Duna Kiadó, 2004.
Bertaldó András: A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás. Wolters Kluwer Complex Kiadó, Pécs, 2022.
Boda József (szerk.): Rendészettudományi szaklexikon. Dialog Campus, Budapest, 2019.
Budaházi Árpád: Poligráf. Műszeres vallomásellenőrzés bűnügyekben. NKE Szolgáltató Kft, Budapest, 2014.
Campbell, A.: Forensic Science: Evidence, Clues, and Investigation. Chelsea House Publishers, Philadelphia, 2000
CHISUM, W. J. – TURVEY B. E.:Crime reconstruction, Academic Press, 2011, Amszterdam–Boston–Heidelberg–London–New York–Oxford–Párizs–San Diego–San Francisco–Szingapúr–Sydney–Tokió, 2011.
Fenyvesi Csaba-Herke Csongor-Tremmel Flórián (szerk.): Kriminalisztika. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2022.
Fenyvesi Csaba: Felismerési kísérlet a bűnügyekben. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2023.
Fenyvesi Csaba: The Forensic Science System in Hungary. Forensic Science Review, Volume 32, Number 2. July 2021. 87-91. (Q1) Taiwan
Fenyvesi Csaba: A felismerési kísérlet összehasonlítása más bizonyítási cselekményekkel. Magyar Rendészet, 2021/3. 43-56.
Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika bűnmegelőzési funkciója. Belügyi Szemle, 2021/10. 1759-1769.
Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika rendkívülisége. In: Gaál Gyula-Hautzinger Zoltán (szerk.): Rendészet a rendkívüli helyzetekben. Húsz éves a Szent László napi konferencia. Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja, Pécs, 2021. 305-312.
Fenyvesi Csaba: A felismerésre bemutatások hibái. IUSTUM AEQUUM SALUTARE 2021/4. 25-39.
Fenyvesi Csaba: A felismerési eljárások története a kriminalisztika fejlődésének tükrében. Jogtörténeti Szemle, 2021/2. 1-8.
Fenyvesi Csaba: Ami megrázta Komlót 1989-ben. Gyermek áldozatos emberölés nyomozása. Erdélyi Jogélet 2021/3. 69-76.
Fenyvesi Csaba: Külföldi felismerési kísérletek. JURA, 2021/2. 85-98..
Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika alapkérdései. In. Gaál Gyula-Hautzinger Zoltán (szerk.): A rendészettudomány határkövei II. Válogatás a Pécsi Határőr Tudományos Közlemények Második Évtizedéből. Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport, Pécs, 2022. 209-218.
Fenyvesi Csaba: Az 1974-es pécsi palahegyi emberölési kriminalisztikai fordulatai. (Társszerző: Kodba Ferenc) Belügyi Szemle, 2020/4. 89-96. o.
Fenyvesi Csaba: Elméleti modellek kriminalisztikai Nobel-díjak megszerzésére. Rendészeti Szemle, 2007/1. 99-106. o.Fenyvesi Csaba: A szembesítés. Szemtől szembe a bűnügyekben. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2008.
Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika tendenciái. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2014, 2017.
Fenyvesi Csaba-Orbán József: Az elektronikus adat mint a 7-5-1-es kriminalisztikai piramismodell építőköve. (Társszerző: Orbán József) Belügyi Szemle, 2019/2. 45-55. o.
Fenyvesi Csaba: A magyar kriminalisztika tudományának monografikus alapjai. Rendőrségi Tanulmányok, 2019/2. 3-17. o.
Fenyvesi Csaba: Kriminalisztikai világtendenciák – különös tekintettel a digitális felderítésre. In: Mezei Kitti (szerk.): A bűnügyi tudományok és az informatika. PTE ÁJK-MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Budapest-Pécs, 2019. 64-82. o.
Fenyvesi Csaba: MASNI A SZILVAFA ÁRNYÉKÁBAN (Az utolsó baranyai halálra ítélt ügyének kriminalisztikai tanulságai) Kézirat, Pécs, 2022. (Megjelenés alatt a Belügyi Szemlénél)
Finszter Géza: A kriminalisztika és a változó tételes jog. In: Kadlót Erzsébet (szerk.): Közbiztonság és társadalom. Kriminológiai Közlemények, 69., sz., Magyar Kriminológiai társaság, Budapest, 2011. 189-202. o.
Finszter Géza: Rendészettan. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018.
Gyaraki Réka: Eszter: A számítógépes bűncselekmények nyomozásának problémái. PhD-értekezés kézirat, Pécs, 2019.
Horváth Orsolya: Kereső és azonosító kutyák kriminalisztikai alkalmazása. PhD-értekezés, Pécs, 2018.
Herke Csongor:Hungarian Criminal Procedure Law, Pécs, Baufirma Kiadó, 2021.
Ibolya Tibor: Kihallgatási taktika a nyomozásban. Patrocinium Kiadó, Budapest, 2021.
Katona Géza: A kriminalisztika aktuális kérdései. [The current questions of forensic science] BM Kiadó, Budapest, 2001.
Kármán Gabriella: Kriminalisztikai szakértői bizonyítás. (PhD-értekezés, ELTE) Kézirat, OKRI, Budapest, 2019.
Meloan, C.E. - James, R. E. - Saferstein, R. (2001) Criminalistics. An Introduction to Forensic Science. Prentice Hall, New Jersey, USA, 2001
Mészáros Bence: Fedett nyomozó alkalmazása a bűnüldözésben. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2019.
Orbán József: Bayes-hálók a bűnügyekben. PhD-értekezés, Pécs, 2018.
Nogel Mónika: A szakértő bizonyítás aktuális kérdései. Hvgorac, Budapest, 2020.
Osterburg, James W.-Ward, Richard, H.: Criminal Investigation. Lexis Nexis, New Providence, NJ, 2010.
Newburn, T.-Williamson, T.-Wright, A. (eds): Handbook of Criminal Investigation. Willian Publishing, Cullompton, Devon, UK, 2008
Saferstein, R: Criminalistics: an introduction to Forensic science. (11th ed.) Englewood Cliffs, N.Y. 2015.
Siegel, J. – Saukko, P.J. – Knupfer, G.C.: Encyclopedia of Forensic Sciences. (Volume 1-2-3) Academic Press, San Diego - San.Francisco-New York-Boston-London-Sydney-Tokyo, 2000.
Tremmel Flórián-Fenyvesi Csaba-Herke Csongor: Kriminalisztika tankönyv és atlasz. [Textbook and atlas of forensic science] Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2005
Tremmel Flórián-Fenyvesi Csaba-Herke Csongor: Kriminalisztika. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2009
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mailen (fenyvesi.csaba@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: e-mailen
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2025. május 05.
Megjegyzés:
Nem kontakt kriminalisztika dolgozatot csak a büntető eljárásjogi szigorlat jó (4) vagy jeles (5) szintű sikeres letétele után lehet beadni, a kurzust felvenni.
Nem kontakt kriminalisztikai dolgozatok (évf., szakd., OTDK dolg.) témajavaslatai és értékelési szempontjai
Kiemelt „fehér foltok”:
A kriminállogisztika fogalma, helye, szerepe
A kriminálinformatika fogalma, helye, szerepe
A kriminálinformatika fogalma, helye, szerepe
A 3D-s nyomtatok kriminalisztikai aspektusai
Szakvélemények validitása (egyenként is vizsgálhatók)
Gyermekarc öregítő programok használata eltűnt/elrabolt gyermekek felkutatása érdekében.
Drónok a bűnüldözésben
Számítógép nyomtatók azonosítási lehetőségei
A szingapuri Interpol Globális Innovációs Központ (funkciója, tevékenysége, stb.)
Az Interpol Abidjani (Elefántcsontpart-i) regionális irodája (funkciója, tevékenysége, stb.)
Bionika a kriminalisztika szolgálatában
„Post-crime inspection”, (egy utólagos, második helyszíni szemle, ugyanis a kriminalisztikai anyagmaradvány kutatások azt mutatják, hogy egyes ultrakönnyű mikroszemcsék, szálak a levegőben vannak a szemle ideje alatt és csak órák, alkalmanként napok múltán érnek le a földre, ahol rögzíteni lehet őket. Ezekért érdemes – lezárás és helyszínmegóvás mellett – még visszatérni egyszer – akár több nappal is – a már egyszer szemlézett színhelyre. )
Federal Rules of Evidence (USA) elemzése (Strengthening Forensic Science in the United States: A Path Forward. Committee on Identifying the Needs of the Forensic Sciences Community, National Research Council. Th National Academies Press, Washington, 299. elemzése.)
„Egy gramm bizonyiték többet ér, mint egy kiló jogtudomány.” Hinrich de Vries: Ist die Kriminalistik eine Wissenschaft? Kriminalistik, 4/2008.
A tény és jogkérdések összefüggése.
Christa Dern: Die Zukunft der forensischen Wissenshaften. Kriminalistik, 2009/5. 292-298. o. elemzése, értelmezése.
FORJUST (ENFSI –projekt) szerepe, helye a bírák, ügyészek, védők, rendőri vezetők kriminalisztikai képzésében.
Az EVOFINDER automatizált azonosító rendszer helye, szerepe a lőfegyver-lőszer azonosításban. (2014-től)
Bullard-féle hőképalkotó eljárás
Chain of Custody (bizonyíték megőrzési lánc)
EUROPEAN INVESTIGATION ORDER 2010
Az elektronikus és digitális adat fogalma, jelentősége a kriminalisztikában
A forensic computer lehetőségei
Fejlesztések a digitkommandó munkájában
A cyberbűncselekmények felderítési metodikája
A közösségi terek (kiberterek) felhasználása a bűnüldözésben (kriminalisztikában)
A számítógépes adatok megszerzésének metodikája
A vallomások tesztonometriai vizsgálata, értékelése
Az interaktív bűnügyi helyszínrögzítő rendszer (ICSR – Interactive Crime Scene Record System) lényege
Digitális térszkenner alkalmazása a kriminalisztikában
A virtuális házkutatás (helyszín) metodikája
A Reid-technika jellemzői
PEACE kihallgatási taktikai jellemzői
A SAI kihallgatási metódus jellemzői
SUE kihallgatási metódus jellemzői
Xenon fényszórók kriminalisztikai vizsgálatának lehetséges módszerei, eredményei
Magasból leesett testek és eseteik kriminalisztikai vizsgálati szempontjai
A Daubert-teszt kriminalisztikai jelentősége
EMCDDA Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja szerepe a bűnüldözésben
Az Eurojust, az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egységének szerepe a bűnüldözésben
Az OLAF, Európai Csalás Elleni Hivatal szerepe a bűnüldözésben
A felismerésre bemutatások krimináltaktikai hibái és következményei
Az igazságügyi hangtechnika módszertana, a szakvélemények validitása
A nyomozói/nyomozási/ügyészi perszerverancia jellemzői, megnyilvánulásai
A szagazonosítás validitása (A szag molekuláris szerkezete, szerepe a felderítésben)
A személyazonosítási szakvélemények validitása
A DNS-vizsgálatok validitása
A DNS-vizsgálatok jövőbeli lehetőségei
A mikro és makro méretű anyagmaradványokkal kapcsolatos szakvélemények validitása
Az emberi testrészek nyomaival kapcsolatos szakvélemények validitása (ujj- és tenyérnyom, lábnyom, fülnyom, ajaknyom, homloknyom)
Az állati nyomokkal kapcsolatos szakvélemények validitása
A közlekedési eszközök nyomaival kapcsolatos szakvélemények validitása
A be-és feltörési (dolog elleni erőszakos) nyomokkal kapcsolatos szakvélemények validitása
A kézírással foglalkozó szakvélemények validitása
A számítógéppel készült írással foglalkozó szakvélemények validitása (A számítógépes nyomtatók azonosításának metodikája)
Az igazságügyi okmány szakértői vélemények validitása
Az őszinteségvizsgálatok (kiemelten a poligráf) validitása
Az őszinteségvizsgálatok egyéb eszközei (nem a poligráf)
A lőszer azonosításával kapcsolatos szakvélemények validitása
A fegyver azonosításával kapcsolatos szakvélemények validitása
A robbanószerekkel és robbanóanyagokkal kapcsolatos szakvélemények validitása
Az igazságügyi talajvizsgálati szakvélemények validitása
A justizmordhoz (téves ítélethez) vezető kriminalisztikai hibák
Predicitve policing (big data)
Nem kiemeltek:
A kriminalisztikai alapelvek léte és értelmezése
A kriminalisztikai fő kérdések helye, szerepe a felderítésben és tényállás megállapításban
A Bayes-analízis értelmezése, felhasználhatósága a büntető eljárásban
A múlt-jelen-jövő viszonya a kriminalisztika tükrében
Az idő sokoldalú szerepe a kriminalisztikában
Az „első csapás” (Erster Angriff, First Strike) jelentősége a nyomozásban
Kettős szorítások a kriminalisztikában (pl. gyorsaság-alaposság; tervszerűség-improvizáció/halaszthatatlanság/; törvényesség-eredménycentrikusság; terhelti jogcsomag erősödés-növekvő bűnözés; bizonyítékínség-eszközszegénység)
A nyomozás tervezés tudatossága és „a legnagyobb rendőr a véletlen” kettőssége
Az információ fogalma, jelentősége a kriminalisztikában
A nyilvántartások szerepe a kriminalisztikában
A perszeverancia (makacs állhatatos ragaszkodás a bűnelkövetési módhoz /időhöz, helyhez, stb./ alapja
A perszeverancia (makacs állhatatos ragaszkodás a bűnelkövetési módhoz /időhöz, helyhez, stb./ jelentősége a kriminalisztikában
A gyanú fokozatai, jellemzői (Be is)
A nyomozás titkosságának jellemzői
Titkosság és nyíltság a nyomozásban
Titkosszolgálati (leplezett) eszközök, módszerek taktikája, technikája
(bírói engedélyhez kötöttek, ügyészségi engedélyhez kötöttek, engedély nélkül alkalmazott leplezett eszközök , külön-külön is lehet)
A nyomozás és a nyilvánosság (Be is)
A nyomozás és a sajtó viszonya (a sajtó kriminalisztikai hatása?)
A nyomozás tisztessége
A nyomozás etikai kérdései
A raszternyomozás jellemzői
A „blöff” tartalma, szerepe, határa a nyomozásban
Az azonosítás helye, szerepe a kriminalisztikában
A kontinentális és angolszász kriminalisztika-forenzikus tudomány/k/ (összehasonlító) jellemzése
Az anyagmaradványok szerepe, jelentősége a kriminalisztikában, a bizonyításban
A kriminalisztika, mint a közvetett bizonyítékok megszerzésének tudománya
A „natura non facit saltum” értelmezése
A szubjektív és objektív bizonyítékok jellemzői
A XXI. századi kriminalisztika új jelenségei, tendenciái
Európai tendenciák a kriminalisztikában
Angolszász tendenciák a kriminalisztikában
A kriminalisztika jövője (lehetséges fejlődési irányok, eszközök)
Robbanóanyagok, mint anyagmaradványok szerepe, jelentősége a felderítésben
A Büntető Törvénykönyv különös részi tényállások közül bármelyik kriminálmetodikai (felderítési szempontú) feldolgozása) - különös tekintettel az új bűncselekmény fajtákra)
Speciális kutatási (motozási) eszközök (helikopteres, víz alatti-búváros, tűzben, barlangban, hóban, stb.)
A személykörözések fajtái, hatálya, jellemzői
A Locard féle „theoretical exchange” értelmezése, kriminalisztikai jelentősége
Kesztyűnyomok azonosítási lehetőségei
Az anyagmaradványok „partizán” jellege
A forenzikus geológia szerepe, helye és metódusa
A felismerésre bemutatás kriminalisztikai (és büntető eljárásjogi) aspektusai
A felismerésre bemutatás hibái
A felismerésbe bemutatás külföldi modelljei (más országok szabályozása, gyakorlata)
A felismerésre bemutatással kapcsolatos ECtHR döntések vizsgálata
A helyszíni kihallgatás kriminalisztikai és büntető eljárásjogi vizsgálata
Büntető eljárásjogi témák:
Segítők jogállása a Be-ben (2017. XC. tv.)
A kutatás és motozás jogi és kriminalisztikai aspektusai
Az előkészítő eljárás jellemzői
A TEK jogállása a bűnügyekben
Egyezségkötés (kezdeményezés) (előnyök, hátrányok, kockázatok)
A tárgyalás előkészítésének jellemzői
Megelőző pártfogás
Európai Nyomozási Határozat
A nyomozási bíró jogállása
Felülbírálati indítvány (működik a gyakorlatban?)
A bizonyítási teher
Az önvádra kötelezés tilalma
Anyanyelv használatának alapelve
Ártatlanság vélelme
Közvetlenség a büntetőeljárásban
Szóbeliség elve
Szabad bizonyítás elve
Az ügyészség helye, szerepe a büntetőeljárásban
A bíróság mint igazságszolgáltató szerv
Az előzetes kényszergyógykezelés erősségei, gyengeségei
A biztosítási intézkedés és a lefoglalás viszonya
Számítástechnikai adatok megőrzése
Elektronikus adatok ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele
Az eljárás rendjének biztosítására szolgáló intézmények jellemzői
A távoltartás intézménye
Európai Elfogató Parancs - European Arres Warrant
European Investigation Order (EIO)
A II. fokú bírósági határozatok fajtái (megoszlásuk)
Az okirati bizonyíték
A III. fokú bírósági eljárás sajátosságai
A másodfellebbezések jellemzői
A fiatalkorúak büntető eljárásának specialitásai
A pótmagánvádas eljárás sajátosságai
European Protection Order (büntetőjogi távoltartás)
Az alkotmányjogi panasz
Az igazolás mint rendkívüli jogorvoslat
A Köztársasági Elnök kegyelmi jogköre
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECTHR) terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos döntéseinek vizsgálata, elemzése.
2020. szeptember 9.
Prof. Dr. Fenyvesi Csaba
egyetemi tanár
DOLGOZAT ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK
A BÜNTETŐ ÉS POLGÁRI ELJÁRÁSJOGI TANSZÉKEN
1. (TÉMAVÁLASZTÁS) A téma jelentősége, időszerűsége, unikális jellegő (még fel nem dolgozott hazánkban). A szerző egyetemi tananyagon kívüli kérdést vizsgál, illetve egy egyetemi tananyag részét képező kérdés mélyebb, átfogóbb, tudományos igénylő vizsgálatát nyújtja.
A hipotézisek (feltevések, vizsgálandó kérdések) megfogalmazása. (hozzávetőleges értékelési fokozatok: aktuális, standard, vagy periférikus)
2. (SZAKIRODALOM) A felhasznált szakirodalom jellege, mennyisége, minősége, ismerete. A vizsgálati módszer
megválasztása és alkalmazása A szakirodalom feldolgozásának mennyisége, minősége. (kiváló, jó, kifogásolható, erősen kifogásolható)
(ABC-rendű irodalomjegyzék, dr-ok nélkül, a hivatkozások, idézetek lábjegyzetben. (Pl:. Vargha László (szerk.): Kriminalisztika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. 52. o., vagy: Pusztai László: Szemle a büntető eljárásban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1977. 12. o., Pradel, J.: The Celerity of Criminal Procedure in Comaparative Law. In: International Rewiew of Penal Law, 1995/3-4. 343-363. o.)
3. (NEMZETKÖZI KITEKINTÉS) A nemzetközi (angolszász-német-francia-egyéb nyelvű) irodalom ismerete, feldolgozottsága. Az egyes országok büntető eljárásjogi kódexeinek feldolgozása, ismerete, összehasonlítása. Eurepean Court of Human Rights (ECHR) az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéseinek figyelembe vétele, az Európa Tanács Ajánlásainak ismerete. Jogharmonizációs gondolatok, javaslatok, felvetések. (alapos vizsgálat, elfogadható, hiányos, vagy egyáltalán nincs)
4. (TÖRTÉNETI KUTATÁS) A téma történeti előzményeinek feldolgozása. (kiváló-alapos-mélyreható, elfogadható mértékű és mélységű, teljesen hiányzik az ezirányú kutatás)
5. (PRAKTIKUM) A gyakorlattal való kapcsolat, gyakorlatra alapozott fejtegetések, jogesetek, gyakorlati tapasztalatok (empírikus kutatások, mélyinterjúk, stb.) beleszövése, gyakorlati példák felhozása, a törvénykezési gyakorlat (Legfelsőbb Bíróság iránymutatásai, egyedi döntései, esetleg Alkotmánybíróság ide tartozó döntései) értékelése (anomáliák, pozitívumok).
(szoros kapcsolat, alapszintű, hiányos ismeretek-tapasztalatok)
6. (KUTATÁSI EREDMÉNYEK ELHATÁROLÁSA) A dolgozat tartalma (tartalmi gazdagsága). A téma kifejtésének komplexitása.
A pályamunka szerzőjétől, valamint a más szerzőktől származó megállapítások és kutatási eredmények egyértelmű elhatárolhatósága.
7. (EREDETI, ALKOTÓ JELLEG) A cím (helyessége) és a tartalom viszonya, a más és saját vélemények, illetve megállapítások vitathatósága. Az önálló, eredeti, alkotó jellegű gondolat- és véleményalkotás szintje. Az álláspontok indokoltsága, felesleges részletek, hiányosságok, tárgyi tévedések, pontatlanságok előfordulása. Megindokolt de lege ferenda javaslatok. (tartalmi-gondolati gazdagság jellemzi, vannak elfogadható gondolatai-következtetései, pusztán leíró-ismertető mű önálló gondolatok nélkül, a leírás-bemutatás sem helytálló)
Saját empírikus vizsgálat és annak kövekeztetései.
8. (SZERKEZET) A dolgozat terjedelme, rendszere, szerkezeti felépítése, belső arányai, logikája és áttekinthetősége, a fejtegetések alátámasztása szemléltető anyagokkal (táblázattal, grafikonnal, diagrammal, képekkel, stb.) (kiváló, jó, kifogásolható, teljesen áttekinthetetlen)
9. (STÍLUS) A stílus, fogalmazás, nyelvhelyesség, gépelési-nyomtatási-helyesírási pontosság. (kiváló, jó, kifogásolható, elfogadhatatlan)
10. (HIVATKOZÁSOK) A forrásmunkák pontos feltüntetése, korrekt hivatkozási rendszer, (precíz lábjegyzetelés, a végén forrásmunkák, irodalomjegyzék, jogszabályok jegyzéke, internetes források megjelölése.).
Pécs, 2020. szeptember 9.
Prof. Dr. Fenyvesi Csaba
egyetemi tanár
SZAKDOLGOZATI KÖVETELMÉNYEK:
Minimum a leadás előtt egy évvel előbb jelentkezik a hallgató,
csak a fenti témákból,
egy idegen nyelven olvasni, fordítatni tudja a szakirodalmat,
minimum jó (4) volt az érdemjegye a Be. és Kr. vizsgán a diáknak.
NEM KONTAKT (kriminalisztika) DOLGOZAT követelményei:
Előzetes témaegyeztetés, engedélyeztetés a tantárgyfelelőssel,
minimum 10 oldal terjedelem (saját kutatással, gondolatokkal).
Az értékelési szempontok megegyeznek a fentiekkel.
2020. szeptember 9.
Prof. Dr. Fenyvesi Csaba
egyetemi tanár
Igazságügyi szakértés
Dr. Hengl Melinda adjunktus
Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék
| Kurzus kód | AJDBLO1801 |
| Munkarend | Levelező |
| Tanóra | Nem kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 3 |
| Óraszám | 30/félév |
| Létszám | - |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A bizonyítás fogalma és a bizonyítási rendszerek
2. A bizonyítékok
3. A szakértői vizsgálatok helye a büntető és a polgári eljárásjogban
4. Az igazságügyi szakértés helyzetének történeti áttekintése
5. Az igazságügyi szakértés hatályos hazai szabályozása
6. Az igazságügyi szakértés külföldi szabályozási modelljei
7. A szakértői vizsgálat menete
8. A szakvélemény
9. Az igazságügyi szakértés és a kriminalisztika kapcsolata
10-11. Bevezetés a főbb igazságügyi szakterületekbe: nyom, ujjnyom, fegyver, orvostan, írás, okmány
12. Az igazságügyi szakértés intézményének jövője
Félévközi ellenőrzés:
a kurzus szemináriumi (beadandó) dolgozattal teljesíthető.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli
Az osztályzat kialakításának módja:
Levelező tagozaton a tárgy önálló munkával elkészített, a hengl.melinda@ajk.pte.hu e-mailcímre határidőre beküldött szemináriumi dolgozattal teljesíthető.
A dolgozat formai és tartalmi követelményei:
-Terjedelem: min. 10 ezer, max. 12 ezer karakter.
A terjedelem szóközökkel értendő. (Az előírt terjedelemtől nem lehet jelentősen eltérni.)
- Formátum: word.
- Előírás: 12-es betűméret, Times New Roman betűtípus, 1,5-ös sorköz és sorkizárt rendezés, pontos lábjegyzetelés, hivatkozási rendszer és irodalomjegyzék.
- „A hallgatói írásbeli feladatok tartalmi és formai követelményei a PTE-ÁJK-n” előírásainak maradéktalan és következetes betartása (letölthető a PTE ÁJK honlapjáról: https://ajk.pte.hu/sites/ajk.pte.hu/files/2019-10/dolgozatok-tartalmi-es-formai-kovetelmenyei.pdf).
- A dolgozathoz felhasznált szakirodalom felkutatása a dolgozatot készítő feladata, csak tudományos szakirodalom (pl.: könyv, cikk, jogszabály) használható fel (tehát pl.: anonim internetes források, honlapok és tájékoztató anyagok nem használhatók fel).
- A dolgozatban minimum 4 forrást fel kell használni (ajánlott idegen nyelvű felhasználása is).
- A dolgozat nem állhat csak szó szerinti idézetekből.
- Egyebekben a Tanulmányi Tájékoztató V/C. Tartalmi és formai követelmények része az irányadó a beadandó dolgozatra.
Ebben a félévben a szemináriumi dolgozat kizárólag a következő témákból egyet választva készíthető:
Figyelem! Az összehasonlítás: nem a két összehasonlítandó elem egymás utáni ismertetését, leírását jelenti, hanem az érdemi összevetést, az összefüggések, hasonlóságok, eltérések stb. bemutatását. A fent részletezett összehasonlítás hiányában a dolgozat érdemjegye: elégtelen (1).
- Az emberi és az állati testrészek által okozott nyomok összehasonlítása
- Okmányvédelmi megoldások: a hordozóanyagok (papír, műanyag) védelmi megoldásainak összehasonlítása
- A fognyomok és a körömnyomok nyomszakértői vizsgálatának összehasonlítása
- A forenzikus botanika és a forenzikus geológia összehasonlítása
- Az írásszakértő és az okmányszakértő által használt eszközök összehasonlítása
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Kiegészítő szakismeret nyújtása a büntető eljárásjog és a kriminalisztika tárgyakhoz.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:Kötelező irodalom:
- Az órák anyaga.
- Hengl Melinda: A kézírás interdiszciplinaritása. Pécs, PTE Kiadó, 2021.
- Hengl Melinda: Jogi kommunikáció. Jogi területen hasznosítható kommunikációs ismeretek. Tankönyv. Pécs, PTE ÁJK, 2023. 181 o.
Ajánlott irodalom:
Herke Csongor - Fenyvesi Csaba - Tremmel Flórián: A büntető eljárásjog elmélete. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2012.
Tremmel Flórián: Bizonyítékok a büntetőeljárásban, Dialog Campus Kiadó Budapest-Pécs, 2006.
Tremmel Flórián – Fenyvesi Csaba – Herke Csongor: Kriminalisztika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2009.
Jogszabályjegyzék:
- 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról
- Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2016. évi XXIX. törvény
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A forrásanyag egyéni felkutatását és gyűjtését követően (a fenti paramétereknek megfelelő) szemináriumi (beadandó) dolgozat írása és az oktató részére e-mailen elküldése.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mailen (hengl.melinda@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: e-mailen (hengl.melinda@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2025. május 05.
Megjegyzés: -
