II. em. Holub József előadó
előadás
Ki ne gondolkodott volna gyermekkorában néhány ifjúsági kalandregény elolvasását vagy kalandfilm megnézését követően azon, milyen jó volna eltűnt kincs nyomára bukkanni, azt megszerezni.
A korábbi századok emberei olykor valóban a földbe rejtették értékeiket, például az ellenség támadásától tartva, és ezek némelyike ott is maradt, vagy csak évtizedekkel, netán jóval később került elő. Mindezek köré pedig mesés történetek, sőt legendák szövődtek, arannyal teli ládákról, csodás kincsesbarlangokról. Így nem csoda, ha egyesek mindig is hajlamosak voltak elásott pénz után kutatni, és természetesen nem egy csaló is akadt, aki meglovagolta ezt. A szélhámosok szívesen alkalmazták azt a mesét a jövedelemszerzésre, hogy azt állították, akár több kilométerről meglátják a földben e kincsek rejtekhelyét, erre szolgáló eszközeik és különleges módszereik vannak, amelyeket kisebb-nagyobb összegek fejében hajlandóak voltak „elárulni”, esetenként pedig vállalkoztak eltűnt, ellopott vagyontárgyak vagy akár a tolvaj hollétének, sőt kilétének a „meglátására” is.
A stellionatus (csalás) bűncselekményére vonatkozó kutatásom során nem egyszer humortól vagy pikáns részletektől sem mentes periratok tárultak fel, amelyek kisebb vagy nagyobb stílű hasonló ámítók viselt dolgairól számolnak be.
II. em. 207. terem
előadás
Dr. Szőke Gergely előadása a társadalom figyelmét egyre inkább magára vonó Big Data jelenségről és az ezekhez kapcsolódó algoritmusok működéséről, jogi megítéléséről.
Hogyan keletkezik a korábbinál nagyságrendekkel több adat, és miért mondják, hogy az „adat az új olaj”? Hogyan hasznosíthatók a nagy adathalmazok, és kik profitálhatnak belőle?
A jelenség máshonnan közelítve: Honnan tudja a Facebook vagy a Google, hogy milyen hirdetéseket szeretnék látni? Hogy mire gondolok pontosan egy keresés indításakor? Hogy melyik ismerősöm melyik posztjára vagyok kíváncsi? És ha tudja, biztosan jól tudja? És mit tehetek, ha rosszul tudja, vagy egyszerűen csak nem szeretném, hogy folyton elemezzenek? E kérdésekre keresi a választ az előadás.
Fsz. 011. terem
Kerekasztal beszélgetés/interaktív workshop
Miben más a jogi szakma az öt, tíz, húsz évvel ezelőtti gyakorlathoz képest? Hogyan hat a digitalizáció a jogi munkára? A Lakatos, Köves és Társai Iroda üzletfejlesztése és hatékonysága javítása érdekében új útra indult. Olyan legaltech megoldások feltárására vállalkozott, ami a magyar piacon nem, vagy csak alig elérhető. Ebben egyetemi és startup szereplők közreműködését is igénybe vette. Jó néhány meglepetéssel találkozott, de ígéretes megoldásokat is talált. És csak az út elején jár. A beszélgetés során a jelenlegi Legaltech megoldások útvesztőjébe (előnyeibe és nehézségeibe) nyerhetnek bepillantást az érdeklődők!
II. em. Holub József előadó
előadás
Abban a kérdésben a nemzetközi szakirodalom egyetért, hogy az önvezető járművek bevezetésével radikálisan csökkennének a balesetek (Cappellini szerint a balesetek 90%-a emberi okokra vezethető vissza, mivel ezek a jogszabály tudatos megsértésének a következményei, amelyeket az alkoholfogyasztás vagy a járművezető kábítószeres állapota okoz, vagy egyéb emberi gondatlanság következménye.) Az önvezető autók nem lennének kitéve a „figyelemelvonás” vagy a „mérgezés” (alkohol, kábítószer) kockázatának, és soha nem sértenék meg szándékosan a forgalmi szabályokat (kivéve talán vészhelyzet esetén). Más érzékelőiknek köszönhetően ezek a gépek „látnának” olyan helyzeteket, amelyekben az ember nem (ld. műholdas adás vétele vagy a többi önvezető jármű adatainak feldolgozása az internetes felhőn keresztül), ami tovább csökkenti a balesetek kockázatát. Persze fennállhat a veszélye annak, hogy a robotok rosszul reagálnak a nem egyértelmű vagy szokatlan helyzetekre, mivel az algoritmusuk csak azokra az esetekre terjed ki, amiket beprogramoztak nekik. A felelősségvállalás szempontjából az esetjognak ezért kiemelt jelentősége lesz. Az előadás a kriminalisztika 7 fő alapkérdésén (mi történt? hol történt? mikor történt? hogyan történt? ki követte el? kivel követte el? miért követte el az adott bűncselekményt?) keresztül mutatja be az önvezető járművekkel kapcsolatos közlekedési bűncselekmények kriminalisztikai sajátosságait.
Fsz. Molnár Kálmán előadó
beszélgetéssel egybekötött filmvetítés
Beszélgetés Magyary Zoltánról, a magyar közigazgatástudomány legnagyobb alakjáról, Bereményi Géza A tanítványok című filmje alapján. A filmvetítéssel egybekötött rendezvény Dr. Rózsás Eszter tanszékvezető egyetemi docens és Prof. dr. Fábián Adrián egyetemi tanár tolmácsolásával segít a világhírű professzor életművének a megértésében, felfedni az eltéréseket és hasonlóságokat a filmbéli és a történelmi Magyary Zoltán között, valamint kideríteni egyáltalán azt, hogyan is válhatott egy játékfilm főhősévé 1985-ben a közigazgatás-tudomány legnevesebb hazai művelője.
III. em. 307. terem
előadás
2022-ben a kutatók éjszakáján a nem helyettesíthető tokenekről, vagyis az NFT-ről tartunk egy előadást. Ha Téged is érdekel, hogyan kerülhet egy festmény a blokkláncra akkor tarts velünk.
II. em. 207. terem
előadás
Napjaink világgazdasága számos válságjelet mutat. A Covid válságból éppen felépülni készülő Európa az energiaválsággal szembesült az utóbbi hónapokban. Az infláció leküzdése és a kereslet és kínálat együttes sokk állapota akár tökéletes vihar esetét is magában hordozza. A piaci szereplőknek így számos tényező kiszámíthatlannak tűnő változásával egyszerre kell megküzdeni. Ebben a helyzetben jelentős kihívás a megfelelő pénzügyi döntés a vállalkozások és a háztartások számára egyaránt. Az előadás ebben kínál segítséget néhány lehetséges forgatókönyv felvázolásával és az ehhez történő alkalmazkodási módok bemutatásával.
Fsz. Óriás Nándor előadó
interaktív színjátszás
Ebben a programban a résztvevők egy képzeletbeli használtautó vásárlás kalandos útjával ismerkedhetnek meg, fókuszálva arra, hogy mire érdemes odafigyelni, ha szeretnék elkerülni a későbbi problémákat az autóval kapcsolatban. Az esemény különlegességét az adja, hogy a Janus Egyetemi Színház színészei elevenítik meg a vásárlás egyes részleteit - az ördög pedig mint mindig, a részletekben rejlik, ezért a pécsi jogi kar két oktatója (Dr. Hohmann Balázs és Dr. Monori Gábor), akik egyben a Baranya Megyei Békéltető Testület eljáró tagjai is, a jelenetekbe belépve hívják fel majd a közönség figyelmét a legfontosabb buktatókra, jogi követelményekre - közérthetően és gyakorlati esetek tanulságait felhasználva.
Merüljenek el velünk az izgalmas színészi játékba, miközben e játékos program ""robog"" a végkifejlet felé!
Fsz. 011. terem
előadás
Napjaink fegyveres összeütközései nem csak a harcmezőn, az égen és a vízen zajlanak, hanem egy negyedik területen, az ún. kibertérben is. A nemzetközi jognak természetesen válaszokat kell találnia a kibertérben zajló összeütközések kurrens problémáira, kérdéseire is, amelyek nem ritkán számos elemükben eltérnek a konvencionális fegyveres konfliktusoktól.
Dr. Kis Kelemen Bence és az Óriás Nándor Szakkollégium programjában elsőként bepillantást nyerhetnek a kiberkonfliktusok nemzetközi jogi megítélésébe, különös tekintettel arra, hogy miként tekint a fegyveres összeütközések során alkalmazandó humanitárius nemzetközi jog a kiberkémkedésre és egyéb, elektronikus és gyakran egyben személyes adatokat érintő kibertámadásokra. Az előadás második részében Kiss Mátyás, a szakkollégium Közjogi Tagozatának tagozatvezetője azt vizsgálja, hogy létezhetnek-e olyan kibertámadások, amelyek lehetővé teszik az államok számára, hogy önvédelmet alkalmazzanak ezekkel szemben és vajon a kiberkémkedés ilyen műveletnek minősül e. Végül, de nem utolsó sorban Jávorszki Hunor Bendegúz, a szakkollégium Közjogi Tagozatának tagja bemutatja, hogy Magyarország miként tekint a kémkedésre büntetőjogi szempontból és mindez hogyan lenne alkalmazható a kibertérben.
II. em. Holub József előadó
előadás
Depp VS Heard, ahogy a médiából legjobban ismerhetjük. Egy ügy, ami mindenkit érdekelt, amelyet mindenki végig tudott követni élőben a tárgyalóteremből, amiben még a TikTok is bizonyítékot szolgáltatott. Talán az évszázad legismertebb és a legnagyobb médiavisszhangot kapott perének bemutatása. Úgy gondolom ez nem csak egy per volt és lesz a történelem során, hanem egy mozgalom és egy sztereotípia vége is. Álláspontom szerint ennek az ügynek a jövőre nézve sokkal komolyabb következményei lesznek, mint amit a média kommunikál. Ez nem csak egy per, ami azért lett szenzáció, mert két ismert színész szerepel benne, hanem a férfi és női szerepek teljes eltolódásának megváltozásához is vezethet. Nem mindig a férfi az elkövető és a nő az áldozat. Számos olyan érdekesség és különlegességet tudunk kiragadni ebben az ügyben, amit egyszerre emberi és jogi oldalról érdemes vizsgálni és bemutatni. Egy interaktív előadás keretében elemzem a per legérdekesebb részleteit, amelyben a közöséget is szeretném aktívan bevonni. Kiemelten foglalkozom az Amber Heard által elkövetett hibákkal az eljárás során, amelyek per végkimenetelét döntően befolyásolták és a per eredményének jövőbeli hatásaival is foglalkozom.
Fsz. Molnár Kálmán előadó
előadás
Fiatal a bűnüldözés tudománya. Kb. 120 éves. Azóta kutatják, gyűjtik, rendszerezik, elemzik a kriminalisták a bűncselekményekhez kötődő nyomokat, anyagmaradványokat, okiratokat, vallomásokat, napjainkban pedig az elektronikus adatokat. És miért teszik ezt? A cél mindig ugyanaz: azonosítani a kriminális tettet, annak pontos helyét, idejét, módját, tettesét és annak motivációját. A legfontosabb történeti mérföldköveket, azonosítási eredményeket és módszereket mutatja be az előadás – valós, megtörtént bűnügyekkel fűszerezve.
Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai és Innovációs Igazgatóság | Portál csoport - 2020.