Jogtörténeti Tanszék szabadon választható tantárgyai

Jogász szak osztatlan (egységes) képzés nappali munkarend
Szabadon választható tantárgyak a 2019/2020-as tanévtől kezdő hallgatók részére
Jogtörténeti Tanszék
2024/2025-ös tanév 1. (őszi) félév

AJSZNOA38 Jogi kultúrtörténet
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina egyetemi docens
Dr. Niklai Patrícia Dominika tanársegéd
Jogtörténeti Tanszék

Szerda, 11.20 – 12.50 / Irk Albert előadóterem

Munkarend Nappali
Tanóra Kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye -
Kredit 2
Óraszám 2/hét
Létszám 20

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Kurzusismertetés, módszertani bevezetés. A jogi kultúrtörténet fogalma, értelmezési lehetőségei, területei. Vizuális források. Az ikonográfia mint jogi kultúrtörténeti műfaj. 
2. A jog és az igazság(osság) szimbólumai.
3. Iustitia, Iustitia-szobrok Magyarországon.
4. Az igazságszolgáltatás helyszínei, bírósági architektúra. A bírák ábrázolása.
5. A jogászok és ábrázolásuk.
6. Szent Ivó, a jogászok védőszentje.
7. Az alkotmányjog jelképei és képei: a hatalom és az állam jelképei.
8. Zászlók és lobogók.
9. Címerek, heraldikai bevezetés.
10. Állami ceremóniák, a koronázás szertartásrendje.
11. Bűn és bűnhődés: A büntetőjog szimbolikája és ikonográfiája.
12. A magánjog jelképei és képei.
13. Az alattvalók a jogi kultúrtörténetben (a közösségek szerepe a normák követésében és alakulásában).
14. Hallgatók által választott témák.

Félévközi ellenőrzés:
A félév végi perezentációra való készülésnek 6 részfeladata lesz (témaválasztás, annak szűkítése, szakirodalom felkutatása, rövid, majd bő vázlat készítése, diasor készítése), amelyeket a Teams „Feladatok” alatt külön-külön is ki fogok tűzni és ott is kell ezeket beküldeni.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: kiselőadás: Elmélyülve a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott (választott és egyeztetett) témakörében feltárni annak különböző (történeti, jogi és kulturális) aspektusait és megtartani ebből egy 10 perces prezentációt, kiselőadást (a tankönyv, az órán elhangzottak, az ajánlott irodalom alapján és az egyetemen tanult jogtörténeti ismereteknek is megfelelően, saját vázlatai és diasora segítségével).
Az osztályzat kialakításának módja:
Elérhető összesen 20 pont
Osztályozás:
17–20 pont = jeles (5)
13–16 pont = jó (4)
9–12 pont = közepes (3)
5–8 pont = elégséges (2)
0–4 pont = elégtelen (1)

szempontok/pontozás 1-2 pont 3 pont 4 pont 5 pont
az előkészítő feladatok elvégzése
(oktatói elbírálás)
az előkészítő feladatok közül egyet vagy kettőt adott be határidőre az előkészítő feladatok közül hármat adott be határidőre az előkészítő feladatok közül legalább négyet beadott határidőre az összes előkészítő feladatot beadta, és legalább ötöt határidőre
szakmai precizitás, jogtörténeti ismeretekkel való egyezés (tankönyv és a felhasznált, ajánlott szakirodalom alapján)
(oktatói elbírálás)
megállapításai, állításai, adatai zömében pontatlanok, több nem helytálló megállapítást, állítást, adatot tartalmaz  megállapításai, állításai, adatai nem egészen helytállóak, némileg pontatlanok megállapításai, állításai, adatai javarészt helytállóak, pontosak megállapításai, állításai, adatai teljesen helytállóak, pontosak
a téma történeti, jogi és kulturális aspektusainak feltárása (elmélyültség visszatükrözése)
(oktatói elbírálás)
a téma különböző aspektusait egyáltalán nem tárja fel, felületes marad a téma különböző aspektusait részben feltárja, a témában való elmélyültsége így csak némileg érzékelhető a téma különböző aspektusait javarészt feltárja, a témában való elmélyültsége javarészt érzékelhető a téma különböző aspektusait egyértelműen feltárja, a témában való elmélyültsége nyilvánvalóan érzékelhető

előadás minősége: élvezhetősége, érdekessége, 10 perces időkeret tartása
(hallgatótársak és oktató közösen bírálja el) 

az előadásnak nem vagy csak igen kevéssé sikerült a hallgatóság figyelmét lekötnie és/vagy az időkeretet is erősen elnagyoltan kezelte 
(5 perces vagy nagyobb eltérés)
az előadás mérsékelten kötötte le a hallgatóság figyelmét, és/vagy az időkeretekkel rosszul bánt (3-4 perces eltérés) az előadás a hallgatóságot nagyrészt lekötötte és az időkeretet nagyjából sikerült tartania (max. 2 perces eltérés megengedett) az előadás a hallgatóságot kifejezetten lekötötte, élvezetes volt és az időkeretet tartotta (1 perc eltérés megengedett)

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe, a hallgatók jogtörténeti ismereteinek továbbfejlesztése a kultúrtörténet segítségével, a jog "kulturális holdudvarának" bemutatása.
A hallgató a kurzus sikeres elvégeztével képes lesz

- megnevezni a jogi kultúrtörténet főbb területeit a tankönyv alapján,
- felsorolni a jog, a hatalom és az igazságszolgáltatás alapvető szimbólumait (a tankönyv és az órán elhangzottak alapján), képek segítségével,
- értelmezni a jogi kultúrtörténet szimbólumait az órán elhangzottak illetve a tankönyv alapján, saját jegyzetei és képek segítségével, társaival beszélgetve,  
- elmélyülni a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott (választott és egyeztetett) témakörében, és ebből megtartani egy 10-15 perces prezentációt a tankönyv, az órán elhangzottak, az ajánlott irodalom alapján és az egyetemen tanult jogtörténeti ismereteknek is megfelelően, saját vázlatai és diasora segítségével
- (illetve, speciális esetben, elkészíteni egy 10.000-12.000 karakter hosszúságú önálló házi dolgozatot a jogi kultúrtörténet egy előre meghatározott és egyeztetett témakörében, a tankönyv és az ajánlott szakirodalom alapján (bizonytalan szerzőségű internetes   források felhasználását mellőzve), a jogtörténeti ismeretek beépítésével.) 

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
-Kajtár István Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe, Budapest-Pécs, 2004
-Gernot Kocher: Szimbólumok és jelek a jogban. Történeti ikonográfia, Pécs, 2008
-Bódiné Beliznai Kinga: A bíbor méltóság, a sárga árulás - Szimbólumok és rituálék a jogtörténetben, Budapest, 2015

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -



AJSZNOA152 Oktatáspolitika – egyházi érdekérvényesítés 1848 után
Dr. Niklai Patrícia Dominika tanársegéd
Jogtörténeti Tanszék

Csütörtök, 9.40 – 11.10 / 011.

Munkarend Nappali
Tanóra Kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye -
Kredit 2
Óraszám 2/hét
Létszám 20

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Kurzusismertetés, módszertani és fogalmi bevezetés. 
2. A felvilágosult abszolutizmus közoktatási rendszere.
3. Törekvések a közoktatás modernizálására 1848-ban. Az 1848. évi XX. törvénycikk a vallás dolgában.
4. Eötvös József népoktatási törvénytervezete.
5. A neoabszolutizmus kora és az 1855. évi konkordátum a közoktatás és az egyházak szempontjából.
6. Az Osztrák-Magyar Monarchia népoktatási törvényei 1. Eötvös József 1868. évi népoktatási törvénye.
7. Az Osztrák-Magyar Monarchia népoktatási törvényei 2. Leopold Hasner 1869. évi birodalmi népoktatási törvénye.
8. A századvégi egyházügyi törvények hatása a közoktatásra.
9. Wlassics Gyula és az állami iskolák létrehozása.
10. A Tanácsköztársaság közoktatásra vonatkozó intézkedései.
11. A Horthy-korszak oktatás- és egyházpolitikája.
12. Hóman Bálint kultúrpolitikája.
13. Hallgatói prezentációk megtartása illetve házidolgozatok megbeszélése.

Félévközi ellenőrzés:
A félév végi írásbeli házidolgozatra vagy prezentációra való készülés keretében témaválasztás, szakirodalom felkutatása, vázlat készítése.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli házidolgozat vagy szóbeli prezentáció
Az osztályzat kialakításának módja:

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Adriányi Gábor: A Bach-korszak egyházpolitikája. Győr 2009.
Csizmadia Andor: A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszakban. Budapest 1966.
Engelbrecht, Helmut: Geschichte des österreichischen Bildungswesens. Wien 1986.
Felkai László: Eötvös József közoktatásügyi tevékenysége. Budapest 1979.
Herger Csabáné: Polgári állam és egyházi autonómia a 19. században. Budapest 2010.
Köte Sándor – Ravasz János: Dokumentumok a magyar nevelés történetéből 1849–1919. Budapest 1979.
Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és koncepciók a két világháború között, Budapest 1997.
Niklai Patrícia Dominika: Unterrichtspolitik – kirchliche Interessendurchsetzung in Ungarn nach 1848.  Cracow Studies of Constitutional and Legal History, Krakkó 2017. 
Niklai Patrícia Dominika: Die Modernisierung des Volksunterrichts in Ungarn – Umsetzung des Gesetzes über den Volksunterricht im Komitat Baranya nach 1868. Journal on European History of Law 9/2018.
Niklai Patrícia Dominika: Magyar kultúrpolitika. Közoktatásügyi igazgatás Baranyában (1933–1945). Díké 2019/ 2. 
Niklai Patrícia Dominika: Az 1868. évi népoktatási törvény egyházi iskolákkal kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtása Baranyában. Díké 2017/1.
Vocelka, Karl: Verfassung oder Konkordat? Wien 1978.
Simon Gyula (szerk.): Tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság nevelésügyének történetéből. Budapest 1969.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -



AJSZNOA178 Repetition for European Constitutional and Legal History 2 for Vietnamese students
Dr. Niklai Patrícia Dominika tanársegéd
Jogtörténeti Tanszék

Szerda, 16.20 – 17.50 / 307.

Munkarend Nappali
Tanóra Kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye -
Kredit 4
Óraszám 2/hét
Létszám 20

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: angol

Tantárgyi tematika:
1. Basics of European Constitutional and Legal History, Comparative Legal History 
2. Legacy of State and Legal Culture of the Ancient East 
3. Legacy of State and Legal Culture of the Ancient Greece and the Roman Empire
4. Basic structures and state models of the Middle Ages 
5. Sources of law in the Middle Ages, cities and their law 
6. Organization and law of the churches
7. Principles of the modern state and the modern legal order 
8. Basics of the legal history of Great Britain 
9. Basics of the legal history of the United States of America
10. Basics of the legal history of France
11. Basics of the legal history of the Netherlands
12. Basics of the legal history of Switzerland
13. Written exam, questions

Félévközi ellenőrzés:
4 written exam
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: written exam

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Preparing for the European Constitutional and Legal History 1 and its final exam. This course is an opporunity first of all for Vietnamese students, its aim is to help them understand the content better.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kajtár István-Herger Csabáné: Egyetemes állam- és jogtörténet. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2015. 5. kiadás

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -



AJSZNOA222 A megye és joghatósága a magyar jogtörténetben
Dr. László Balázs óraadó
Jogtörténeti Tanszék

Hétfő, 18.00 – 19.30 / 011.

Munkarend Nappali
Tanóra Kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye -
Kredit 2
Óraszám 2/hét
Létszám 20

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Az igazgatás kezdetei, a királyi udvar
2. A királyi vármegye
3. A nemesség kialakulása
4. A nemesi jogok
5. A nemesi vármegye
6. Autonómiák, autonóm megye
7. A megye szervei
8. Megyei büntetőjogi statútumok
9. Egyéb megyei statútumok
10. Forráselemzés
11. Megyei perek 
12. Területi igazgatás 1848-1867
13. Törvényhatóságok 1867 után
14. Forráselemzés
15. Számonkérés

Félévközi ellenőrzés:-
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: félév végén (utolsó órán), írásbeli, gyakorlati

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A Magyar alkotmány- és jogtörténet I–II. tárgyak számos témaköréhez kapcsolódóan részletesebb, eredeti források bemutatásával is illusztrált ismeretanyag elsajátítása a nemesi joggyakorlás egyik legfontosabb fórumrendszerét, a (nemesi vagy autonóm) vármegyét középpontba állítva.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Béli Gábor: A vármegyei nemesi bíráskodás szervezete 1723-ig. Jogtörténeti Szemle 2017/1–2. 21–31. o.
Béli Gábor: Magyar Jogtörténet. A tradicionális jog. Dialóg Campus, Budapest–Pécs 1999 (és későbbi kiadások)
Béli Gábor: Vármegyei statutumalkotás a XVI-XVIII. században. Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből XVIII. JPTE, Pécs 1987
Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Honismeret 2009/4. 3–16. o.
Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet. Osiris, Budapest 1995 (és későbbi kiadások)
Meznerics Iván: A megyei büntető igazságszolgáltatás a 16–19. században. Értekezések Eckhart Ferenc jogtörténeti szemináriumából 1. Sárkány-Nyomda R.-T., Budapest 1933

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -