| Jogász szak osztatlan (egységes) képzés nappali munkarend |
| Szabadon választható tantárgyak a 2019/2020-as tanévtől kezdő hallgatók részére |
| Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék |
| 2023/2024-es tanév 1. (őszi) félév |
AJSZNOA24 Totális diktatúrák a huszadik században
Dr. Horváth Csaba nyugalmazott egyetemi docens, óraadó
Dr. Barcsi Tamás egyetemi docens, tanszékvezető
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék
Szerda, 14.40 – 16.10 / Tanszék Z216.
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 2 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 15 |
Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
A totális diktatúrák általános jellemzése
Oroszország, 1907-1918. A "permanens forradalom" elképzelése, Lenin
Az "eredeti szocialista felhalmozás" gazdasági, társadalmi és politikai következményei az 1930-as években. A sztálini vezéreszme, az "osztályharc éleződése", a koncepciós perek és a GULAG-rendszer
Az olasz fasizmus hatalomra kerülése, Mussolini eszmerendszere. A korporációs rendszer
Az NSDAP a weimari Németországban. Hitler és a Mein Kampf
A nácizmus hatalomra jutása, rendszere és működése. A terror és a vezérkultusz
Fasiszta rendszerek Kelet-Közép-Európában a második világháború alatt
Totális kommunista diktatúrák az 1940-es évek végétől Kelet-Közép-Európában
A totális diktatúra kiépülése Kínában. Mao forradalomelmélete, a "nagy ugrás és a kulturális forradalom"
Dél-Kelet-Ázsiai totális rendszerek (Észak-Korea, Észak-Vietnam, Kambodzsa)
Latin-amerikai (Kuba) és Afrikai (Etiópia, Angola) diktatúrák
Diktatúrák az iszlám országokban (Líbia, Irán, Afganisztán)
Félévközi ellenőrzés:
Szóbeli korreferátum, vagy írásbeli referátum v.melyik diktatúrából. Témakörei: az egypártrendszer kialakítása, az ellenségkép és az "ellene fellépés " jogi szabályozásai, a terror működése és fajtái. A tömeglegitimáció, a vezérelvműködése, ideológiai sajátosságok az adott országokban
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Szóbeli vagy írásbeli referátum alapján történő értékelés
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A hallgatók ismereteket szereznek a huszadik század totális diktatúráinak kialakulásáról, a kommunista és fasiszta diktatúrák azonosságairól és sajátosságairól
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
H. Arendt: A totalitarizmus gyökerei, Európa, Bp., 1992
Diószegi – Harsányi – Krausz – Német szerk.: 20. századi egyetemes történet, I-III.k., Bp., Korona, 1996
M. Heller – A. Nyekrics: Orosz történelem, I-II.k., Bp., Osiris, 1996
M. Fulbrook: Németország története, Bp., Maecenas, 1993
Pándi Lajos szerk.: Köztes Európa, 1763-1999, Bp., Századvég, 1997
R.Pipes: A kommunizmus, Bp. Európa, 2004
Jordán Gyula: Kína története, Bp., Aula, 1999
A. Szolzsenyicin: GULAG szigetcsoport, Bp., 1989
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Korreferátum tartása, vagy írásbeli referátum készítése
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés:-
AJSZNOA199 Pszichiátria, filozófia, etika
Dr. Barcsi Tamás egyetemi docens, tanszékvezető
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék
Szerda, 16.20 – 17.50 / Molnár Kálmán előadóterem
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 2 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Őrültség-értelmezések az ókori civilizációkban.
2. Az őrültség a keresztény középkorban. Foucault a reneszánsz korszak őrültség-tapasztalatairól. Az őrültség reprezentációi a reneszánsz művészetben.
3. Foucault a 17-18. századi „Nagy Elzárásról” és a modern elmegyógyintézet születéséről. Miként lesz az őrültségből elmebetegség?
4. Az őrültség (elmebetegség) reprezentációi a 18-19. századi művészetben.
5. Scull Foucault-kritikája. Az „emberi bánásmódot” ígérő elmegyógyintézeti rendszer visszásságai a 19. században.
6. Az elmebetegség kialakulásának 19. századi magyarázatai. Az elmebetegség és a civilizációs okokra visszavezethető ideggyengeség megkülönböztetése.
7. A freudi pszichoanalízis és a „beszélgető kúrák” jelentősége. Freud elméletének hatása a filozófiára.
8. A 20. századi pszichiátria drasztikus testi terápiáinak (pl. csonkolás, sokk-terápiák, lobotómia) etikai problémái.
9. A pszichiátriai diagnózis és a társadalmi értékrendszer összefüggései. A mentális zavar fogalmának problémái.
10. Az intézményes pszichiátria, a pszichoanalízis, a mentális zavarok reprezentációi a 20. és 21. századi művészetben.
11. A pszichiátriai „gyógyszerforradalom” negatívumai. A közösségi pszichiátria jelentősége.
12. Kritikai pszichológia, kritikai pszichiátria. A pszichoterápia etikai vonatkozásai.
13. Filozófiai szempontok megjelenése a mai pszichoterápiákban (különös tekintettel a logoterápiára és az egzisztenciális pszichoterápiára).
14. A nem önkéntes pszichiátriai kezelések etikai és jogi kérdései.
Félévközi ellenőrzés:
A hallgató választhat, hogy a kurzus végén szóbeli beszámolót tesz, vagy házi dolgozatot ad be.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Az osztályzat kialakításakor figyelembe veszem az órai munkát, illetve a szóbeli beszámolót, vagy a házi dolgozatot.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Egy jogász a gyakorlatban több vonatkozásban találkozhat pszichiátriai kérdésekkel, pl. a kötelező pszichiátriai gyógykezelés bírósági elrendelése esetén, vagy azokban a büntetőeljárásokban, ahol sor kerül az elkövető beszámítási képességének vizsgálatára. Ezen a kurzuson nem foglalkozunk részletesen igazságügyi pszichiátriai kérdésekkel – csupán a nem önkéntes pszichiátriai kezelés néhány etikai és jogi vonatkozását érintjük –, itt az „őrültség” (elmebetegség, mentális zavar) kultúrtörténetét tekintjük át röviden és a modern pszichiátria kapcsán felmerülő legfontosabb filozófiai és etikai kérdéseket vizsgáljuk. A cél az, hogy bővüljön a hallgató pszichiátriával kapcsolatos műveltsége, és átgondolja a mentális betegségek, illetve ezek kezelésének néhány fontosabb filozófiai-etikai problémáját. A megszerzett tudás a gyakorlatban is hasznos lehet háttérismeretként.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Endre Szilvia: Kreatív technikák és terápiák a pszichiátriai betegek közösségi alapú ellátásaiban, Szociális Szemle, 2013/1-2., 145-150.
Foucault, Michel: A bolondság története a klasszicizmus korában. Ford. Sujtó László, Atlantisz, Budapest, 2004.
Fordulat. Társadalomelméleti Folyóirat. 2022/2. A kritikai pszichológiával foglalkozó tematikus szám.
Frankl, Viktor E.: Orvosi lélekgondozás. Ford. Jakabffy Imre, Jakabffy Éva, UR Kiadó, Budapest, 1997.
Freud, Sigmund: Esszék. Gondolat, Budapest, 1982.
Kesey, Ken: Száll a kakukk fészkére. Ford. Bartos Tibor, Európa, Budapest, 1992.
Kovács József: Bioetikai kérdések a pszichiátriában és a pszichoterápiában. Akadémiai doktori értekezés. Budapest, 2006. Elérhető: http://real-d.mtak.hu/347/1/Kovacs_Jozsef.pdf
Plath, Sylvia: Az üvegbura. Ford. Tandori Dezső, Európa, Budapest, 1987.
Rotterdami Erasmus: A balgaság dicsérete. Ford. Kardos Tibor. Helikon, Budapest, 2016.
Scull, Andrew: Az őrület kultúrtörténete. Ford. Mesterházi Mónika, Corvina, Budapest, 2017.
Tari Gergely: A „mentális zavar” fogalom definíciós nehézségei. Századvég, 2015/2, 135-152.
Tényi Tamás: Gondolatok a pszichoterápia etikájáról. Pszichoterápia, 1994/3, 217-218.
Tényi Tamás: Pszichiátria és művészet. Válogatott írások. PTE ÁOK, Pécs, 2013. Elérhető: http://psychiatry.pote.hu/pdf/valogatott_irasok.pdf
Turnpenny, Ágnes – Petri, Gábor – Finn, Ailbhe – Beadle-Brown, Julie – Nyman, Maria: Mapping and Understanding Exclusion: Institutional, Coercive and Community-Based Services and Practices Across Europe, Mental Health Europe, Brussels, 2017. Elérhető: https://mhe-sme.org/wp-content/uploads/2018/01/Mapping-and-Understanding-Exclusion-in-Europe.pdf
Yalom, Irvin D.: Egzisztenciális pszichoterápia. Ford. Adorján Zsolt, Park, Budapest, 2019.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Házi dolgozat beadására lehetőség van a kurzus végén.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
AJSZNOA200 Legality and the Rule of Law in the State of Emergency
Dr. Mészáros Gábor adjunktus
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék
Szerda, 14.40 – 16.10 / Tanszék Z218.
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 4 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 15 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: angol
Tantárgyi tematika:
Part I. The History and Theory of ‘Exception’
1. week: Introduction, describing the ‘Problem of Exception’
Countries throughout the history, sooner or later experienced a situation when an internal or external enemy threatened the existence of the state and the life of its people. ‘Emergency’ is not a recent problem, however, modern democratic orders realized the ever-present danger that even the most democratic systems may suffer from the possible abuse of emergency powers by the executive. Emergencies challenge the state's commitment to the rule of law, this should be our introduction. The important question we will try to answer during the first lesson is: ‘Can a state confronted with an exceptional situation take steps necessary to suppress the emergency while remaining faithful to the rule of law?’
Readings: No
2. week: Theory of State of Exception, Exceptional Measures and Rule of Law
Some scholars – such as Carl Schmitt – relied on sovereign power to rescue us, to hold the danger at bay. Others such as Kim Lane Scheppele asserted that it is more important to avoid legal black holes and to achieve this aim, we shall protect the rule of law, which is a substantive, fundamental constitutional principle. This week we talk about the German legal theorist Carl Schmitt’s concept of the sovereign. Schmitt insisted that in times of serious crisis, “the state remains, whereas law recedes.” Schmitt argued that from a liberal constitutional perspective, it cannot be possible to respond to an emergency effectively and efficiently as the “precise details of an emergency cannot be anticipated, nor can one spell out what may take place in such a case, especially when it is truly a matter of extreme emergency and of how it is eliminated … there would be no jurisdictional competence at all.” So, he concluded that the most guidance “… the constitution can provide is to indicate who can act in such a case.” As these ideas helped Hitler to become the dictator of the previously democratic Germany, many scholars tried to understand the problem of ‘exception’ within the context of liberal democracy. As liberal democracy is bound up with the separation of powers, the preservation of rights and freedoms and the importance of the rule of law, it became even harder to accept the ‘exceptionalist’ view of Schmitt which states that legal (constitutional) norms apply only under normal conditions and the rule of law is simply silent under exceptional conditions. During the 20th century, scholars realized that even modern constitutional regimes can easily become a dictatorship if a charismatic leader uses emergency powers in an abusive manner. Therefore, the importance of the rule of law has gained weight even during a crisis. This week we try to answer the most relevant questions of the semester: Is it possible to be prepared for exceptional, unforeseen situations? How can we handle every future threat by respecting the rule of law? Or do we have to accept permanent “dictatorships” to handle the threat efficiently?
Readings:
- Alan Greene: Permanent States of Emergency and the Rule of Law, Ch. 1 (Ideal State of Emergency) without pages 3-11 (The Dictatorship of the Roman Republic)
- Optional: Carl Schmitt: Political Theology: Four Chapters on the Concept of Sovereignty, University of Chicago Press, 2005 (trans. George Schwab)
3. week: Roman Dictatorship as the earliest example of ‘Constitutional Dictatorship’?
The Roman dictatorship was a pure manifestation of a permanent dictatorship and the first known regime separating exception from normalcy (the idea that still determines the modern constitution’s emergency regimes.) When the republic was in crisis a dictator was appointed with nearly unlimited power to act swiftly and accurately, however, this superpower lasted for a limited period (maximum 6 months), as when the threat was considered no longer to exist, the dictator resigned, and the constitutional order reverted to normalcy. Although this model was an ancient one, guarantees which were similar to recent constitutional checks on preventing the abuse of emergency powers, also be inserted into practice. Therefore, the dictator’s power was quarantined, and he could not legislate or introduce permanent laws, could not change the fundamental constitutional order, and most importantly the dictatorship lasted for a limited time, for the exceptional period of his office.
This week we try to find out the similarities between modern constitutional emergency regimes and the Roman dictatorship.
Readings:
- A. Greene, Permanent …, Ch. 1 p. 3-11
- Clinton Rossiter: Constitutional Dictatorship, Transaction, 2009, 3-28.
- Opt.: D. Cohen: The Origin of Roman Dictatorship, Mnemosyne, Vol. 10, No. 4, 1957, 300-318.
4. week: Democratic Backsliding: The Example of the ‘Weimar’ Constitution
Germany in the Weimar era (from 1919 to 1933) was the most remarkable example of the establishment of a dictatorship in times of national emergency. There is no other constitutional democracy that can be compared with the Weimar era, which produced a variety of dictatorial experiences over nearly fifteen years. It was a lesson to be learnt for all of us and during this day, we will talk about the link between democratic backsliding and emergency powers but not theoretically. This week the story of how a promising constitutional democracy became an inhuman dictatorship within around a decade will be discussed.
Readings:
- C. Rossiter, Constitutional …, Ch. 3-5.
- Opt.: David Dyzenhaus: Legality and Legitimacy, Oxford University Press, 1997, p. 1-37 (Legality and Legitimacy: Refractions from Weimar)
5. week: Schmitt, Kelsen and Heller in Germany: Constitutional Interpretations of Article 48
This lesson is a follow-up of the fourth week and after we discussed and understood the most relevant economic, social, and political components of the Weimar era, this week we focus on the legal sphere and discuss the legal theoretical interpretations of Article 48 of the Weimar Constitution. We will also discuss Karl Lowenstein’s concept on militant democracy, which could be a perfect ideological response to extremism.
Readings:
- A. Greene, Permanent …, p. 65-85.
- Opt.:
o D. Dyzenhaus, Legality …, p. 38-101. Chapter 3 and 4.
6. week: Militant Democracy
- Karl Loewensteing: Militant Democracy and Fundamental Rights I and Militant Democracy and Fundamental Rights II., The American Political Science Review Vol 31 No 3, 1937, 417-432 and Vol 31 No 4, 1937, 638-638.
- Gábor Mészáros – Tímea Drinóczi: ‘An abusive Neo-militant Democracy’ in: Joanna Rak - Roman Backer (eds.): Neo-militant Democracies in the Post-communist Member States of the European Union, Routledge, 2022, 98-115.
- Gábor Mészáros: Abusive Neo-militant Democracy and the Case of ‘State of Migration Emergency’ in Hungary In: Éva, Gedő - Éva, Szénási (eds.): Populism and Migration, L’Harmattan, 2022.
7. week: Differences between State of War (Martial Law) and the State of Siege – Historical Perspective
This week we will analyse the crisis of government before the second world war in basically two countries: France and Great Britain. We will talk about the United States as well, however, the relevant case law will be discussed during the second term. Crisis governments in these countries also represent the historical differences between modern constitutional emergency models.
Readings:
- C. Rossiter, Constitutional …, Ch. 6-13.
- Opt.: Kim Lane Scheppele: Other People’s Patriot Acts: Europe’s Response to September 11, Loyola Law Review, Vol. 50, 2004, p. 117-148.
Part II. Relevant Case Law of State of Emergency
8. Emergency Regimes nowadays: Monist and Dichotomous Constitutional Models
More than ninety per cent of constitutions worldwide regulate emergencies, these emergency constitutions can be described as ‘dichotomous emergency models’ that are based on ancient Rome’s dictatorship. Although centuries passed since the first known emergency regime, dichotomous emergency models still accept the fundamental assumption that emergency can be separated from normalcy. After the failure of the Weimar constitution during the 20th century it became even more important – especially in Europe – to implement various guarantees into constitutions to prevent a Weimar-style democratic backsliding.
However, some democratic constitutions – the most remarkable example is the constitution of the United States – do not know the above-mentioned dichotomy between normalcy and emergency. It does not mean that these constitutions cannot be effective under serious threat, however, ‘monist’ models do not regulate emergencies within the constitution.
On this day we will use a comparative method and try to compare the responses to crises in various constitutions.
Readings:
- John Ferejohn, Pasquale Pasquino: The Law of the Exception: A Typology of Emergency Powers, I-CON, Vol. 2 No. 2. 2004, 210-239.
- Andras Sajo, Renata Uitz: Constitutions under Stress in A. Sajo – R. Uitz (eds.), The Constitution of Freedom: An Introduction to Legal Constitutionalism, Oxford University Press, 2017, Ch. 11.
- Optional:
o Oren Gross: Should Responses to Violent Crisis Always Be Constitutional?, The Yale Law Journal, Vol. 112 No. 5., 2003, 1011-1134.
o Arianna Vedaschi: The Multilevel Governance of Emergency in Counterterrorism – The “Globalization of the Law of Exception”? in Arianna Vedaschi – Kim Lane Scheppele (eds.), 9/11 and the Rise of Global Anti-Terrorism Law, Cambridge University Press, 2021.
o K. L. Scheppele: Other People’s … p. 89-117.
9. State of Emergency in Europe after the Second World War
First paper's deadline (4-6 pages, Times New Roman, 12 pt., double spacing)
This week we virtually travel to Europe and will focus on relevant emergencies of the continent's second part of the 20th century. We will talk about the derogation model and the relevant case law of the European Court of Human Rights, the terrorism in West Germany and Ireland as well.
Readings:
- Alan Greene: Separating Normalcy from Emergency, German Law Journal, Vol. 12 No. 10. 2011, 1764-1785
- Russell A. Miller: Balancing Security and Liberty in Germany, Journal of National Security Law & Policy, Vol. 4, 369-396.
- Opt.:
o Barbara Manthe: On the Pathway to Violence: West German Right-Wing Terrorism in the 1970s, Terrorism and Political Violence, Vol. 33 No. 1, 2021, 49-70.
o Alan Rosenfeld: Militant Democracy: The Legacy of West Germany’s War on Terror in the 1970s, The European Legacy, Vol. 19 No. 5, 2014, 568-589.
o Kevin G. Horbatiuk: Anti-Terrorism: The West German Approach, Fordham International Law Journal, Vol. 3 No. 2. 1979, 167-191.
Cases (European Court of Human Rights):
- A and Others v. United Kingdom (“Belmarsh”), Judgment of 19 February 2009, 3455 Eur. Ct. H.R. 5 (2009)
- Lawless v. Ireland, Judgment of 1 July 1961, 3 Eur. Ct. H.R (ser. A, 1961)
- Ireland v. the United Kingdom, Judgment of 18 January 1978, 25 Eur. Ct. H.R. (ser. A, 1978)
- Brannigan and McBride v. the United Kingdom, 258 Eur. Ct. H.R. (ser. A, 1993).
- Brogan v. the United Kingdom, Judgment of 29 November 1988, 145‐B Eur. Ct. H.R. (ser. A, 1988).
10. The Monist Emergency Model in Theory and Practice: Crisis Government in the United States I. (From Milligan to Korematsu)
This week is the first stage of a long journey within the United States. The US emergency model is special, and it is not evident whether the US Constitution knows a state of emergency regime or not. The Suspension Clause mentions exceptional situations, but it cannot be compared to other constitutions’ emergency chapters, as at first glance it is about the authority of the president. We will discuss the relevance of Article 1.9 of the Constitution and will talk about the relevant case law until the Korematsu decision of the Supreme Court.
Readings:
- C. Rossiter, Constitutional …, Ch. 14-19.
- A. Greene, Permanent …, p. 161-197.
- Opt.: Emily Hartz: From the American Civil War to the War on Terror: three models of emergency law in the United States, Springer, 2013, Part 1.
Cases (Supreme Court of the United States):
- Korematsu v. United States, 323 U.S. 214 (1944)
- Hirabayashi v. United States, 320 U.S. 81 (1943)
- Ex parte Milligan, 71 U.S. 2 (1866)
11. The Monist Emergency Model in Theory and Practice: Crisis Government in the United States II.: Judicial Balancing and the ‘War against Terror’
After we understood the reasoning behind the Supreme Court’s decision in Korematsu (and Milligan) this week we begin to talk about a new (emergency) phenomenon: terrorism. The attacks in 2001 were outrageous not to mention the aftermaths of this sad event in the legal sphere. From the emergency measures taken by the Bush administration in the framework of the “War on Terrorism” to the relevant case law of the SCOTUS, we analyze deeply one of the most questionable periods of the history of democracy in the United States.
Readings:
- Kim Lane Scheppele: North American emergencies: The use of emergency powers in Canada and the United States, I-CON, Vol. 4 No. 2, 2006, 213-243.
- Oren Gross – Fionnuala Ni Aolain: Law in Times of Crisis, Cambridge University Press, 2006, p. 365-421.
- Opt.: Emily Hartz: From …, Part 2.
Cases (Supreme Court of the United States):
- Hamdi v. Rumsfeld, 542 U.S. 507 (2004)
- Rasul v. Bush, 542 U.S. 466 (2004)
- Boumediene v. Bush, 553 U.S. 723 (2008)
12. Real and Fictitious Emergencies promote Autocrats within the EU: The case of Hungary
This week we discuss the story of a previously democratic state whose leader used emergency rhetoric and even emergency measures to strengthen his power. Within a decade fictitious and real emergencies were used (even the constitution was amended three times in ten years to ease the executive’s position) to “normalize” the state of emergency, therefore exception has become the norm and the executive enjoys unlimited power to rule by decree. How could a country within the European Union establish an autocratic regime and strengthen the leader by giving him nearly unlimited legislative powers? What are (if any) the similarities between Hungary and the Weimar Republic? These are the main question we are going to answer this week.
Readings:
- Gabor Meszaros: Carl Schmitt in Hungary: Constitutional Crisis in the Shadow of Covid-19, Review of Central and East European Law, Vol. 46 No. 1, 2021, 69-90.
- Opt.: Kim Lane Scheppele: Autocratic Legalism, The University of Chicago Law Review, Vol. 85, 2018, 545-583.
13. After the Pandemic: The Rule of Law and the Permanent States of Emergency
We are living in a permanent state of exception. Moreover, the pandemic and global climate change have already revised our thinking on constitutionalism and the rule of law. From a global point of view, the latter issue worsened in 2020 when the coronavirus and its immediate effect necessitated extra-legal measures. Social scientists are still unsure about the worldwide pandemic's long-term impact on democracies and democratic values. Using emergency measures outside the constitution’s emergency mechanism also became common in some countries where the government was eager to derogate constitutional values (such as the rule of law or the adequate protection of human rights) to gain more political power. It is well-described recently that constantly using exceptional measures not just resulted in a nearly unlimited governmental power, but these granted powers exceeded those necessary to deal with COVID-19. However, the current crisis presented a new phenomenon, which according to Kim Lane Scheppele and David Pozen can be described as ‘Executive Underreach’. As for this thesis, populist leaders such as Donald Trump and Jair Bolsonaro refused to act accordingly and belittled the significance of the threat although one might have expected that populist leaders welcome the crisis as an opportunity that gives them to centralize executive power. So, what shall we do to preserve democratic values in the age of permanent states of emergency? This is our main question for the last lesson of the semester.
Readings:
- Greene, Permanent … Ch. 2, 4, 5, 7.
- Kim Lane Scheppele – David Pozen: Executive Overreach and Underreach in the Pandemic, in Miguel Poiares Maduro & Paul W. Kahn (eds.), Democracy in Times of Pandemic, 2020, Cambridge University Press, 38-53.
- Opt.: Gabor Mészáros: Exceptional Governmental Measures without Constitutional Restraints, Hungarian Helsinki Committee, 2022, https://helsinki.hu/en/wp-content/uploads/sites/2/2023/01/Meszaros_special_legal_order_02112022.pdf
Félévközi ellenőrzés:
This is a seminar therefore the students should do the reading before each class to be ready to discuss the relevant topic of each week. Every student will need extra preparation for a week when he/she chooses a topic beforehand. It is not mandatory to choose and present a topic, but those who do, will have to be ready to present the case or article briefly for the class and try to argue pro or contra during the lecture. Students may choose a topic related to the course themselves or they may opt to present an optional reading from the given weekly readings. All students must write one brief piece and a paper in lieu of final during the semester.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: Szóbeli vizsga ésírásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
ORAL PRESENTATION(S) – 10 %
PAPER IN LIEU PAPER OF FINAL – 50 %
MID-TERM PAPER – 30 %
CLASS PARTICIPATION – 10 %
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
„Is there in all republics this inherent and fatal weakness? Must a government of necessity be too strong for the liberties of its people, or too weak to maintain its own existence?”
Abraham Lincoln addressed this question to Congress on July 4, 1861. We will discuss this question and the possible answers to it during the first lecture, but the question alone shows that analyzing and understanding the state of exception became a very complex task for social scientists because, on the one hand, exceptional situations are not just mean wars nowadays; on the other hand, the risk that the executive abuses constitutional emergency powers is, unfortunately, a worrisome sequel.
It is widely accepted that constitutions worldwide serve to arrange the survival or the safety of society, however, the idea of constitutionalism is made to make democracy survive and does not care about the motivations of the executive even if a serious threat endangers the safety of the country. Constitutional emergency models try to balance the mentioned motivations; however, these models sometimes produce different solutions in responding to an emergency. State of exception plays a crucial role in constitutional theory and practice as modern constitutional emergency regimes try to protect the state against a serious threat and aim to preserve constitutionalism and the rule of law as well.
The course aims to show the various regulatory methods used by constitutional democracies worldwide, present the relevant case law and help students to understand why emergency measures could be dangerous in constitutional democracies. It is one of the main tasks of this course to draw attention to the link between autocratic transitions and exceptional measures and to help better understand the importance of preserving the values of constitutionalism and the rule of law. During the semester together with the students, we will analyze how emergencies put legality and constitutional democratic values to one of their greatest tests. The course provides a brief introduction to the question of legality in times of crisis with a special focus on possible autocratic transitions. During the lectures, we will discuss various case laws from different countries to show that using emergency measures may easily lead to democratic backsliding and can support autocratic transitions.
During the first part of the semester, the course aims to show the most important theoretical aspects of the state of exception by presenting its relevance from a historical perspective. By the end of the first term, the students will understand the importance and topicality of the phenomenon and acquire a specific understanding of the emergency phenomenon which is crucial for the second part of the semester.
Throughout the second part of the semester, the students will learn the most relevant differences between emergency models in modern constitutional systems and will have to read and present their ideas on the relevant case law. The teaching method will be different from the first part of the semester as the students’ reading tasks will be more relevant. From week to week, we will focus on exact court decisions and relevant articles, and by focusing on hard cases we will proceed together with discussions and debates.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
1. AUTHOR: Clinton Rossiter
TITLE: Constitutional Dictatorship
2. AUTHOR: Alan Greene
TITLE: Permanent States of Emergency and the Rule of Law
3. AUTHOR: Kim Lane Scheppele
TITLE: Autocratic Legalism
4. AUTHOR: Kim Lane Scheppele
TITLE: Law in a Time of Emergency
5. AUTHOR: John Ferejohn, Pasquale Pasquino
TITLE: The Law of the Exception: a Typology of Emergency Powers
6. AUTHOR: Gábor Mészáros
TITLE: Carl Schmitt in Hungary: Constitutional Crisis in the Shadow of COVID-19
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
2 papers
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
Students must notify the lecturer of their absences beforehand. In case of unforeseen circumstances follow-up notifications required.
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
írásban
Megjegyzés: -
AJSZNOA66 Jogelméleti jogesetek
Dr. Monori Gábor adjunktus
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék
Kedd, 14.40 – 16.10 / 104.
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 2 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1-12. Híres perek, jogesetek elemzése, megoldása (pl. „A segítségnyújtás elmulasztásának” jogesete (Halálos ítélet egy polgári perben?); Akarat és nyilatkozat, avagy egy végrendelet buktatói, A barlangok titka jogeset (avagy büntetőjogi dilemmák egy rendkívüli tényállás kapcsán), tárgyaláslátogatás
13. Szemináriumi dolgozatírás
Félévközi ellenőrzés:
Félév végén beszámoló, a félév során ismertetett tananyaggal összefüggésben.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
A szeminárium értékelése két formában történik. Egyrészt a leadott írásbeli anyagok alapján, másrészt a szeminárium végén a hallgatók írásbeli beszámolót tesznek.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tantárgy egyrészt jogbölcseleti szempontból bemutatja és elemzi a történelem híres pereit, másrészt segítséget kíván nyújtani a joghallgatóknak abban, hogy gyakorlatias nézőpontból is láthassák, hogyan kell majd egy vitás ügyet jogi képviselőként ellátniuk.
A szeminárium keretében tárgyaláslátogatásra van lehetőség!
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Takács Péter: Nehéz jogi esetek (2000, Napvilág Kiadó)
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Hetente megtartott szeminárium keretében kerül sor az egyes perek, jogesetek ismertetésére, amelyet a joghallgatók csoportokban feldolgoznak, majd ezt követően az oktatóval megvitatnak.
A hallgatóknak ezenkívül feladata az is, hogy a kiadott jogeseteket szemináriumról szemináriumra kereset, vagy ellenkérelem formájában megoldják.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: -
A távolmaradás pótlásának lehetősége:
A következő szemináriumi óráig pótolható a feladat.
Megjegyzés: -
AJSZNOA32 Introduction to law
Dr. Monori Gábor adjunktus
Dr. Vörös Eszter adjunktus
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék
Kedd, 13.00 – 14.30 / Irk Albert előadóterem
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 4 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: angol
Tantárgyi tematika:
1. The concept of the norm, its characteristics and types, the relationship between law and other social norms (law and morality, law and religion, law and equity)
2. Concept and structural elements of the law, types of legislation
3. Subject and content of the legal relationship
4. Concept and division of the legal systems
5. The main legal systems
6. Legal compliance, concept and stages of law enforcement
7. Introduction to civil law I.
8. Introduction to civil law II.
9. Introduction to competition law and to consumer protection I.
10. Introduction to competition law and to consumer protection II.
11. Introduction to criminal and labour law I.
12. Introduction to criminal and labour law II.
13. Consultation
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Írásbeli beszámoló a félév végén
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
he aim of the course is to prepare further legal studies for students.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Gordillo, Agustín: An introduction to law / by Agustín Gordillo ; pref. by Spyridon Flogaitis, London, 2003
David, René: Major legal systems in the world today : an introduction to the comparative study of law / René David, John E. C. Brierley
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Írásbeli beszámoló a félév végén
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
Három hiányzás engedélyezett
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
írásban
Megjegyzés: -
AJSZNOA35 Női szerepek a XXI. században
Dr. Vörös Eszter adjunktus
Dr. Pál Emese óraadó
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék
Szerda, 16.20 – 17.50 / Faluhelyi Ferenc előadóterem
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 2 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1.Gender-elmélet
2. Történelemformáló nők
3.Klasszikus női szerepek az ókori társadalmakban
4. Klasszikus női szerepek a középkori társadalmakban
5. Klasszikus női szerepek a XXI. században
6. Vallási alapú megkülönböztetés az egyes kultúrákban
7. Feminista mozgalmak
8. A nők helyzete a munkaerőpiacon
9. A nők politikai rendszerben elfoglalt helye
10. Női szerepek a mai magyar társadalomban
11. A nemi szerepek változása és társadalmi hatásai a 21. században
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Kiselőadás tartása előre egyeztetett témakörből
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Melyek a tipikus női szerepek? Világos ez mindenki számára?
A kurzus célja, hogy bemutassa a nők társadalmi megítélését, valamint annak változásait különböző kulturális és vallási szegmensekben illetve az egyes történelmi korszakokban.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
1.Bagi Judit: A nemzetközi migráció gender aspektusai: nemi szerepek változása, a migráció feminizációja Bp.1988
2.Lét- és önértelmezés a Biblia tükrében: tanulmánykötet / [szerk. Páli-Nagy Veronika, Pafkó Tamás, Nagy Márton Károly]
3.Szerep és alkotás: női szerepek a társadalomban és az alkotóművészetben / szerk. Nagy Beáta és S. Sárdi Margit
4.Házastárs? Vetélytárs? Munkatárs? : A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon : Tanulmányok / szerk. Palasik Mária, Sipos Balázs ; szerzők: Balázs Eszter et al.
5.Barna Mária: Az én házam egy keleti ház a nyugati világban : nemi szerepek és beilleszkedés a konfuciánus és muszlim hagyományú országokból származó bevándorlók körében
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Kiselőadás tartása előre egyeztetett témakörből
A foglalkozásokon való részvétel követelményei:
Három hiányzás engedélyezett
A távolmaradás pótlásának lehetősége:
írásban
Megjegyzés: -
AJSZNOA131 Tanuljunk meg tanulni
Dr. Vörös Eszter adjunktus
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék
Szerda, 14.40 – 16.10 / Faluhelyi Ferenc előadóterem
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 2 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A tanulás pszichológiai meghatározása
2. A tanulás motivációs tényezői, a tanuláshoz való viszony elemzése, formálása
3. Tanulási stílusok, a tanulás ergonómiai feltételei
4. Reális énkép, önismeret kialakítása, a bevésés technikája
5. Az egyéni és társas tanulási folyamat megvalósítása, páros tanulás, kooperatív tanulás, brainstorming
6. A megismerés szenzoros alapjai
7. Kommunikációs technikák
8. Észlelés, érzékelés
9. A figyelem fajtái, terjedelme
10. A beszéd fejlesztése és a beszédtechnika
11. A tanulásmódszertan és más segítő technikák összehasonlítása
12. A gondolkodás művelete, memóriaműködés, a felejtés pszichológiája
13. Vizsgadrukk és a szorongás oldása
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A kurzus hasznos lehet mindenkinek, aki érdeklődik a tanulás metodológiája iránt. A félév során megismert módszerek figyelembe veszik az egyéni tudásszerzési sajátosságokat, a különböző tanulási stílusokat és intelligenciamodelleket. Ha megtapasztaljuk az egyéni figyelem és tanulásszervezés, valamint a kooperatív és önreflexív tanulás élményét, nemcsak a saját tanulási folyamatainkban leszünk képesek az elsajátított ismereteket hasznosítani, hanem akkor is, ha másoknak segítünk a tanulásban.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
AJSZNOA23 A mai magyar politikai rendszer és párttagoltság
Dr. Diósi Szabolcs tanársegéd
Dr. Horváth Csaba nyugalmazott egyetemi docens, óraadó
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék
Hétfő, 14.40 – 16.10 / Tanszék Z216.
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 2 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 15 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
A puha diktatúra agóniája, a többpártrendszer születése az 1980-as évek második felében.
A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások. Ideológiai és politikai törésvonalak
Az 1990-es országgyűlési választások. Pártok, pártprogramok és kampányok.
Az új politikai rendszer kiépülése
Pártpolitikai tagoltság 1990-1994 között. A népszerűségi indexek alakulása
Az 1994-es választások, pártok, programok, kampányok
Pártpolitikai tagoltság 1994-1998 között (Bokros-csomag, Tocsik ügy, stb)
Az 1998-as választások, pártok, programok, kampányok
A pártpolitikai tagoltság és a népszerűségi indexek alakulása (a politikai szalámitaktika)
A 2002-es választások, pártok, programok, - a negatív – kampányeszközök
Pártpolitikai tagoltság 2002-2006 között (EU-s parlamenti választások és a "kormánypuccs)
A 2006-os választások, pártok, - populista - programok és az un. "depressziós kampány
Pártpolitikai tagoltság alakulása 2006-tól. Népszerűségi indexek alakulása és okai. A politikusok "leértékelődése"
A 2010-es parlamenti választások. A pártpolitikai struktúra átalakulása
A 2014-es parlamenti választások
Félévközi ellenőrzés:
Szóbeli korreferátum, vagy írásbeli referátum készítése egy adott parlamenti választással kapcsolatosan. Az írásbeli leadása folyamatos. Pótlás: szóbeli beszámolóval.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Írásbeli referátum, vagy szóbeli prezentáció alapján történő értékelés
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A rendszerváltás magyarországi sajátosságainak megismerése, a parlamentarizmus, a pártpolitikai kínálatok, a pártok működésének, programjainak és – sokszor deficites – kampányainak ismertetése. A pártok és a politikusok mozgástendenciáinak követése a közvélemény kutatások tükrében. A politikai marketing alapvető szabályainak felismertetése.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Magyarország politikai évkönyvei c. tanulmánykötetek sorozata (1990, 1991, 1992, 1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 200, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010), szerk.: Kurtán – Sándor – Vass, Demokrácia Kutatások Központja Alapítvány
Magyarország évtizedkönyve, tanulmánykötet, I-II.k., szerk.: Kurtán – Sándor – Vass, Bp., 1998
Fritz Tamás: Rendszerváltás Magyarországon (1990-1995), Villányi úti könyvek, Bp., 1996
Pokol Béla: A magyar parlamentarizmus, Cserépfalvi, 1994
Körösényi András: A magyar Politikai rendszer, Osiris, 1998
Enyedi Zsolt – Körösényi András: Pártok és pártrendszerek, Osiris, 2001
Horváth Csaba: Parlamenti választások1990-2006, In.: Ünnepi kötet Ivancsics Imre egyetemi docens, decan emeritus 70. születésnapjára, szerk. Csefkó Ferenc, Pécs, 2008, 117-131.l.
A pártok honlapjai, a politikusok blogjai. Az internetes – alternatív – média
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A kurzus alatt – szabott terjedelmű – írásbeli vagy szóbeli referátum
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Szabályzat szerint. Referátum elkészítésével, vagy szóbeli beszámolóval
Megjegyzés: -
AJSZNOA25 The Role of Human Rights in International Relations
Dr. Diósi Szabolcs tanársegéd
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék
Kedd, 14.40 – 16.10 / 207.
| Munkarend | Nappali |
| Tanóra | Kontakt |
| A tantárgyfelvétel előzetes követelménye | - |
| Kredit | 4 |
| Óraszám | 2/hét |
| Létszám | 20 |
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: angol
Tantárgyi tematika:
1. The law and the right. Beyond the limits of legal positivism.
2. The concept of human dignity. The natural law, and social contract.
3. Democracy and human rights.
4. The UDHR model. The first step towards acknowledging universality.
5. Rights and responsibilities. State responsibilities. Domestic and extra-territorial responsibilities.
6. The cornerstones in the cultural relativism debate.
7. Inhuman traditions against human rights.
8. "Race to the bottom" and MNC-s. The Ogoni-case.
9. Where and why are human rights typically violated? The structural violence.
10. Human rights and basic needs. Human rights trade-offs.
11. Human rights and environmental protection. Case-studies.
12. Human rights and development.
13. Debate on global justice.
14. Reports
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
The aim of the course is to demonstrate the theoretical bases of human rights, and the role human rights play, could play and ought to play in the contemporary world. This subject may be useful for students interested in foreign policy, cultural differences, international law. moral and political philosophy.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
1. Carey S.-Gibney M.- Poe S.: The Politics of Human Rights. Cambridge University Press 2010.
2. Donnelly, J.: Universal Human Rights in Theory and Practice. Cornell University 2003.
3. Newberg P. (ed.): The Politics of Human Rights. UNA-USA 1998.
4. Pogge, T.: World Poverty and Human Rights. Polity Press, Cambridge 2002.
5. Uvin, P.: Human Rights and Development. Kumarian Press, Bloomfield 2004.
6. Farmer, P.: Pathologies of Power. Health, Human Rights and the New War on the Poor. University of California Press, Berkeley 2005.
7. Anton D.-Shelton D.: Environmental Protection and Human Rights. Cambridge University Press 2011.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Completing a final report on related issues
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -
