Büntetőjogi Tanszék szabadon választható tantárgyai

AJSZNOA251 A mesterséges intelligencia alkalmazása a büntetőjogban
Dr. Gál István László egyetemi tanár, tanszékvezető
Büntetőjogi Tanszék

Kedd, 14.40 – 16.10 / B326.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Bevezetés: a mesterséges intelligencia fogalma és fejlődése
2. A büntető igazságszolgáltatás digitális átalakulása
3. Prediktív rendészet és algoritmikus bűnmegelőzés
4. MI az adatgyűjtésben és digitális bizonyításban
5. Az MI szerepe a vádemelésben és az ítélkezésben – lehetőségek és veszélyek
6. Felelősség az MI által okozott jogsértésekért és autonóm rendszerek cselekményeiért
7. Etikai és alapjogi dilemmák az MI büntetőjogi alkalmazása során
8. Nemzetközi kitekintés: EU, USA és Kína megközelítései
9. Az MI technológiák szabályozása – az Európai Unió AI Act és egyéb modellek
10. Jövőbeli irányok: az MI mint eszköz és mint fenyegetés a büntetőjogban

Félévközi ellenőrzés:
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli és szóbeli
Az osztályzat kialakításának módja:
A tanórai egyéni aktivitást figyelembevéve, a szorgalmi időszak végén egy zárthelyi dolgozat, annak elmulasztása, vagy jobb osztályzat megszerzésének szándéka esetén a vizsgaidőszakban szóbeli beszámoló.

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A kurzus célja, hogy bemutassa a mesterséges intelligencia (MI) és a büntetőjog metszéspontjait, különös tekintettel az új technológiák által felvetett elméleti, etikai és gyakorlati kérdésekre. A kurzus áttekinti, hogyan alakítja át az MI a bűnüldözést, a bizonyítási eljárásokat, az ítélkezést és a büntetés-végrehajtást. A hallgatók megismerik az MI alkalmazásának lehetőségeit és kockázatait, valamint az autonóm rendszerekhez kapcsolódó felelősségi problémákat. A tárgy célja, hogy a hallgatók képesek legyenek kritikai szemmel vizsgálni, vajon a hagyományos büntetőjogi elvek elegendőek-e az MI-korszak kihívásainak kezelésére.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: -

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A szorgalmi időszak végén zárthelyi dolgozat, annak elmulasztása, vagy jobb osztályzat megszerzésének szándéka esetén szóbeli beszámoló.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: 
Személyes megjelenés, következő tömb előadásainak releváns joganyagából való egyéni felkészülés.
A távolmaradás pótlásának lehetősége: 
Egyéni felkészülés, pótlás az előadások anyaga, valamint a javasolt szakirodalom alapján.
Megjegyzés: -

AJSZNOA02 Introduction to the U.S. Criminal Law
Dr. Gál István László egyetemi tanár, tanszékvezető
Ron Cordova óraadó
Büntetőjogi Tanszék

2026.04.27. (hétfő) 13.00 – 19.30 / Dékáni Tanácsterem
2026.04.28. (kedd) 13.00 – 19.30 / Dékáni Tanácsterem
2026.04.29. (szerda) 13.00 – 19.30 / Dékáni Tanácsterem

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: angol

Tantárgyi tematika: 
1. Introduction to US Substantive Criminal law
2. Introduction to US Criminal procedural law
3. Introduction to US Constitutional law
4. Mens rea
5. Actus Reus
6. Homicide
7. Manslaughter
8. First and second degree murder
9. Battery
10. Bodily harm
11. Assault
12. Theft
12. Robbery
13. Bribery

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli és írásbeli
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: 
The aim of the subject is to give an overview of criminal law of the United States
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Aliverti, A. (2012). Making people criminal: The role of the criminal law in immigration enforcement. Theoretical Criminology, 16(4), 417-434
 Katz, L., Moore, M. S., & Morse, S. J. (Eds.). (1999). Foundations of criminal law (pp. 83-96). Oxford University Press.
 Inbau, F. E., Thompson, J. R., Zagel, J. B., & Thompson, J. R. (1974). Criminal law and its administration. Foundation Press.
 Tyler, T. R. (2011). Trust and legitimacy: Policing in the USA and Europe. European journal of criminology, 8(4), 254-266.
 Bantekas, I., & Nash, S. (2003). International criminal law. Routledge-Cavendish.
 Jacobs, J. B. (2002). Hate Crime: Criminal Law and Identity Politics: Author’s summary. Theoretical Criminology, 6(4), 481-484.
 Wootton, B. (1963). Crime and the criminal law: Reflections of a magistrate and social scientist (pp. 32-57). Stevens.
 Warde, B. (2013). Black male disproportionality in the criminal justice systems of the USA, Canada, and England: A comparative analysis of incarceration. Journal of African American Studies, 17(4), 461-479.
 Aliverti, A. (2013). Crimes of mobility: criminal law and the regulation of immigration. Routledge.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -

AJSZNOA252 Nemzetbiztonsági jog és szakigazgatás az információs társadalomban
Dr. Gál István László egyetemi tanár, tanszékvezető
Dr. Tóth Tamás PhD, óraadó
Büntetőjogi Tanszék

2026.03.20. (péntek) 8.00 – 17.50 / B326.
2026.04.24. (péntek) 8.00 – 17.50 / B326.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika: 
1. hét (1. 8 órás tömb):
   - A biztonsági környezet (a biztonság definiálása; a biztonság szektorai és dimenziói; a globális, regionális és helyi biztonsági kihívások, kockázatok, veszélyek és fenyegetések).
   - A nemzetbiztonság elmélete (nb. szolgálatok kategórizálása irányultság, feladat és funkció szerint; nb. rendszermodellek; a hírszerzés önálló ágai, fejlődésük az információalapúság tükrében).
   - A nemzetbiztonsági szakigazgatás, tevékenység alkotmányos, ágazati jogi keretei (nb. tevékenység alkotmányos felhatalmazottsága az Alaptörvényben; nb. szolgálatok általános feladatát, tevékenységét, jogállását, szolgálati jogviszonyát szabályozó joganyag áttekintése).
   - A nemzetbiztonsági szakigazgatás és szolgálatok elhelyezkedése a közigazgatás rendszerében (hazai nb. szolgálatok azonosítása, kategorzálása; az nb. szolgálatok kormányzati irányításának, államigazgatási elhelyezkedésének evolúciója napjainkig; nb. az átfogó biztonsági stratégia aspektusából).
   - A nemzetbiztonsági szolgálatok speciális feladatai, tevékenysége (AH, IH, KNBSZ, NBSZ, NIK Nbtv. szerinti speciális feladat- és hatásköre; a titkos információgyűjtés eszközei és módszerei).
   - A nemzetbiztonsági tevékenység, célú adatkezelés viszonya az Európai Unió jogával és a tagállami nemzeti joggal (EUSz., EUMSz., Alapjogi Charta vizsgálata; a „nemzetbiztonság” terminológia kazuális megjelenése az Európai Unió jogában, annak interpretációja; GDPR – Bűnüldözési Irányelv – Infotv. kapcsolata az nb. célú adatkezelés tekintetében).
   - A „nemzetbiztonsági célzat” normatív definiálás (nb. célzat átfogó biztonsági stratégiai, szakági jogi, etimológiai, uniós jogi értelmezése)
2. hét (2. 8 órás tömb):
   - A nemzetbiztonsági célú, bűnüldözési célú titkos információgyűjtés, leplezett eszköz alkalmazása, végrehajtása, hazai szervezetrendszere, elhatárolása (Nbtv., Rtv., NAV tv., Ütv., Be. vonatkozó rendelkezéseinek vizsgálata; titkos információgyűjtés alkalmazásának / végrehajtásának elhatárolása).
   - A nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés alapvető jogi garanciái (a titkos információgyűjtés, mint az alapvető jog korlátozásának egyik eszköze; nemzetközi és hazai alapvető jogi garanciák; előzetes, adminisztratív, utólagos, törvényességi kontrollok; külső engedélyhez kötött és nem kötött TIGY folyamata).
   - Az információ és kommunikáció technológiai környezet (kommunikáció-elmélet; információ és kommunikáció technológiai környezet evolúciója; IKT környezet fejlődésének, a diszruptív technológiák hatása az információs társadalomra; smart city ökoszisztéma bemutatása az adatalapúság aspektusából; adatalapúság vs. információbiztonság, adatvédelem).
   - Az Európai Unió digitális piaci és adatvédelmi stratégiai törekvéseinek tendenciái, digitális szolgáltatások (Az EU digitális piaci stratégiai célkitűzése; Az EU digitális adatvédelmi stratégiai célkitűzései; Az EU mesterséges intelligenciával kapcsolatos törekvései; DMA, DSA, Hírközlési Kódex, AVMS Irányelv, GDPR, Privacy Shield – DPF, AI Act stb. kapcsolódó vetületei; digitális platformszolgáltatások osztályozása).
   - A postai (levél- és csomagküldő), elektronikus hírközlési, alkalmazás-, pénzügyi szolgáltatások általános ágazati szabályozása (Postatv., Eht., Ekertv., Hpt. általános bemutatása, az egyes tevékenységek definiálása a kapcsolódó ágazati jogszabályok alapján).
   - A postai (levél- és csomagküldő) szolgáltatások evolúciója, speciális szabályozása a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés aspektusából (postai szolgáltatások globális és hazai trendjei-tendenciái; Postatv., Nbtv., 9/2005. (I. 19.) Korm. rendelet összefüggéseinek bemutatása az nb. célú titkos információgyűjtés aspektusából – postai küldeményellenőrzés, adatszolgáltatás).
3. hét (3. 8 órás tömb):
   - Elektronikus mobil hírközlési trendek-tendenciák (elektronikus mobil hírközlés globális és hazai technológiai, felhasználói, normatív evolúciója, trendjei-tendenciái; az elektronikus mobil hírközlés adatvédelmi, kriptográfiai környezete).
   - Az elektronikus mobil hírközlési szolgáltatásokat érintő nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés speciális szabályozása (Eht., Nbtv., 180/2004. (V. 26.) Korm. rendelet összefüggéseinek bemutatása az nb. célú titkos információgyűjtés aspektusából –törvényes kommunikációellenőrzés; az „IKT boom” várható hatásai az elektronikus mobil hírközlésre az nb. célú titkos információgyűjtés aspektusából).
   - Alkalmazásszolgáltatási trendek-tendenciák (az e-hírközlő, a videómegosztóplatform- és lekérhető médiaszolgáltatások elhatárolása az alkalmazásszolgáltatástól az Ekertv., Eht., Mttv., Smtv. alapján; alkalmazásszolgáltatások globális és hazai technológiai, felhasználói, adatvédelmi trendjei-tendenciái).
   - Az alkalmazásszolgáltatásokkal összefüggő biztonsági kihívások, tendenciák és válaszintézkedések a nemzetközi térben (a terrorizmus és szervezett bűnözés aspektusai; jogellenes felhasználásra vonatkozó nemzetközi esettanulmányok; az alkalmazásszolgáltatásokat érintő titkos információgyűjtés nemzetközi együttműködési vetületei – formális-informális, multi-bilaterális; a kriptográfiai környezet kihívásaival összefüggő uniós jogpolitikai aktualitások, elemzések; alkalmazásszolgáltatók hatósági adatszolgáltatási együttműködési attitűdje).
   - Az alkalmazásszolgáltatásokat érintő nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés speciális szabályozás (Ekertv., Nbtv., 185/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet összefüggéseinek bemutatása a nemzetbiztonsági célú TIGY szempontjából - metaadat szolgáltatás és törvényes kommunikációellenőrzés; az Ekertv. szerinti szabályozás hátterének összefüggései az Eht. szerinti titkos információgyűjtés szabályozásénak egyes vetületeivel; az Ekertv. 2016-os terrorellenes módosításától napjainkig; az „IKT boom” várható hatásai az alkalmazásszolgáltatásokra az nb. célú TIGY aspektusából – „IKT adatvédelmi biztonsági-deficit”).
   - A pénzügyi szolgáltatások evolúciója, speciális szabályozása a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés aspektusából (pénzügyi szolgáltatások globális és hazai trendek-tendenciák; a terrorizmus és szervezett bűnözés kapcsolód aspektusai; Hpt., Nbtv. összefüggéseinek bemutatása az nb. célú TIGY szempontjából – pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatás).

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli és írásbeli
Az osztályzat kialakításának módja:
A tanórai egyéni aktivitást figyelembevéve, a szorgalmi időszak végén beadandó dolgozat, annak elmulasztása, vagy jobb osztályzat megszerzésének szándéka esetén a vizsgaidőszakban szóbeli beszámoló.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: 
A kurzus elsődleges célja, hogy a hazai jogi felsőoktatásba bevezesse a nemzetbiztonsági jogi és szakigazgatási ismeretek tárgykörét, egyben reflektálva az információs társadalomból adódó aktualitásokra, így versenyképes ismeretekkel rendelkező jogász szakembereket képezve a nemzetbiztonsági ágazat számára. Célja továbbá, hogy a hallgatók átfogó ismereteket sajátítsanak el az aktuális és várható biztonsági környezetről, a nemzetbiztonsági szakigazgatás helyéről és szerepéről a közigazgatásban, alkotmányos kereteiről és ágazati jogforrásairól, kitérve az egyes hazai nemzetbiztonsági szolgálatok feladat- és hatáskörére. Megismerkedjenek a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés feladat- és eszközrendszerével, alapvető jogi garanciáival, differenciáltságával a bűnüldözési célú leplezett eszközöktől, titkos információgyűjtéstől, valamint eltudják helyezni azt az Európai Unió és a tagállami nemezti jog terrénumán.  Aktuális képet kapjanak az infokommunikációs környezet fejlődéséről, a trendekről-tendenciákról, a velük kapcsolatos uniós digitális piaci és adatvédelmi stratégiai törekvésekről. Részleteibe menően ismerjék meg az információ és kommunikáció technológiai környezet, valamint a biztonsági környezet változásának hatásait, összefüggéseit is vizsgálva a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés postai, elektronikus mobil hírközlési, alkalmazás-, és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos alrendszereit a tevékenység, a speciális ágazati szabályozások aspektusából.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
-    Resperger István (szerk.): A nemzetbiztonság elmélete a közszolgálatban (Bp., Dialóg Campus Kiadó, 2018),
-    Dobák Imre (szerk.): Nemzetbiztonság a 21. század elején (Bp. Ludovika Egyetemi Kiadó, 2022),
-    Dobák Imre, Resperger István (szerk.): Stratégiák, stratégiai gondolkodás, nemzetbiztonság (Bp., Ludovika Egyetemi Kiadó, 2023),
-    Petrétei József – Tilk Péter: Alkotmánytani alapismeretek (megjelenés alatt),
-    Mészáros Gábor: Összehasonlító emberi jogok - egyetemi jegyzet/tankönyv (Pécs, PTE ÁJK, 2024),
-    Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet (Bp., Ludovika Egyetemi Kiadó, 2023),
-    Rózsás Eszter (szerk.): Közigazgatási jog. Különös rész (Bp., Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021),
-    Bruhács János: Nemzetközi Jog I. (Bp., Dialóg Campus Kiadó, 2008 vagy későbbi utánnyomás),
-    Mohay Ágoston – Szalayné Sándor Erzsébet (szerk.): Az Európai Unió joga (harmadik kiadás) (Bp., Dialóg Campus Kiadó, 2015),
-    Herke Csongor: Magyar büntető eljárásjog (Pécs, Baufirma, 2021),
-    Gál István László: Gazdasági büntetőjog közgazdászoknak (Bp., Akadémia Kiadó, 2007),
-    Gál István László: A pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos jogszabályok magyarázata (Bp., HVG-ORAC, 2012),
-    Tóth Tamás: Az IKT környezet változásának hatásai az információgyűjtés 21. századi fejlődésére (Bp. NKE doktori PhD értekezés, 2024),
-    Kovács Zoltán: Az infokommunikációs rendszerek nemzetbiztonsági kihívásai (Bp., Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021),
-    Nemeslaki András (szerk.): Információs társadalom (Bp., Dialóg Campus Kiadó, 2018),
-    Előadások anyaga
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A szorgalmi időszak végén beadandó dolgozat, annak elmulasztása, vagy jobb osztályzat megszerzésének szándéka esetén szóbeli beszámoló.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: 
Személyes megjelenés, következő tömb előadásainak releváns joganyagából való egyéni felkészülés.
A távolmaradás pótlásának lehetősége: 
Egyéni felkészülés, pótlás az előadások anyaga, valamint a javasolt szakirodalom alapján.

Megjegyzés: -

AJSZNOA253 Terrorizmus, illetve a terrorelhárítás alappillérei
Dr. Gál István László egyetemi tanár, tanszékvezető
Dr. Kőhalmi László egyetemi tanár, tanszékvezető
Dr. Terjék Gábor LL.M óraadó
Büntetőjogi Tanszék

2026.02.20. (péntek) 8.00 – 14.30 / B326.
2026.03.19. (csütörtök) 8.00 – 14.30 / B326.
2026.04.17. (péntek) 8.00 – 14.30 / B326.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika: 
1. hét (1. 8 órás tömb):
   - A terrorizmus fogalma
   - A terrorizmus fajtái, története
   - Modern és posztmodern terrorizmus fejlődéstörténete
   - A szervezett bűnözés és a terrorizmus kapcsolódása
   - A globális és regionális terrorizmus – hasonlóságok és különbségek
   - Modern és posztmodern terrorizmus elkövetési formái
   - A terrorizmus várható kihívásai
2. hét (2. 8 órás tömb):
   - A nemzetbiztonsági szolgálatok speciális feladatai, tevékenysége (AH, IH, KNBSZ, NBSZ, NIK Nbtv. szerinti speciális feladat- és hatásköre.
   - A nemzetbiztonsági szakigazgatás és szolgálatok elhelyezkedése a közigazgatás rendszerében (hazai nb. szolgálatok azonosítása, kategorzálása; az nb. szolgálatok kormányzati irányításának, államigazgatási elhelyezkedésének evolúciója napjainkig).
   - A Terrorelhárítási Központ létrejötte, annak indokoltsága
   - A Terrorelhárítási Központ felépítése és működése
   - A Terrorelhárítási Központ helye és szerepe a rendészeti és nemzetbiztonsági szakigazgatás rendszerében
   - Gyakorlat
3. hét (3. 8 órás tömb):
   - A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 314. § - 316/A. § szerinti Terrorcselekmény törvényi tényállás ismertetése
   - A Btk. 318. § - 318/B. § Terrorizmus finanszírozása törvényi tényállás ismertetése
   - A Btk. 331. § Háborús úszítás bemutatása
   - Online radikalizáció problémája – Terrorista propaganda, mint új törvényi tényállás megalkotásának indokolhatósága

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli és írásbeli
Az osztályzat kialakításának módja:
A tanórai egyéni aktivitást figyelembevéve, a szorgalmi időszak végén beadandó dolgozat, annak elmulasztása, vagy jobb osztályzat megszerzésének szándéka esetén a vizsgaidőszakban szóbeli beszámoló.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: 
A kurzus elsődleges célja, hogy a hazai jogi felsőoktatásban a tantárgy oktatása során a hallgatók átfogó képet kapnak a terrorizmus történetéről, trendjeiről, megismerik a terrorelhárítás modelljeit, kiemelt kérdéseit, magyar intézményi struktúráját, a Terrorelhárítási Központ szakmai szervezeti elemeinek működését, ezen szervezeti elemek legfontosabb szakmai feladatait, így versenyképes ismeretekkel rendelkező jogász szakembereket képezve a rendvédelmi és nemzetbiztonsági ágazat számára. Célja továbbá, hogy a hallgatók átfogó ismereteket sajátítsanak el, képet kapjanak a modern és posztmodern terrorizmus fogalmáról, történetéről, trendjeiről.
A magyar terrorelhárítás rendvédelmi, illetve nemzetbiztonsági szakigazgatásban elfoglalt helyéről és szerepéről a közigazgatásban, alkotmányos kereteiről és ágazati jogforrásairól, kitérve az egyes hazai nemzetbiztonsági szolgálatok feladat- és hatáskörére. 
A hallgatók tanulnak a szervezett bűnözés és a terrorizmus kapcsolatáról, a terrorszervezetek létrejöttének folyamatáról, az azt övező biztonsági környezetről, a szervezetek felépítéséről, működési mechanizmusokról, sajátosságokról. Továbbá megismerik a terrorszervezetek tagjainak gondolkodásmódját, a politikai, ideológiai, valamint vallási motivációkat. A fentiekkel összefüggésben betekintést nyerhetnek a terrorcselekmények elkövetésének rendszerébe, esettanulmányokon keresztül megismerhetik a modern és posztmodern terrorizmus elkövetési formáit. A kurzus kitér a radikalizáció fogalmi rendszerére és esettanulmányok mentén a radikalizáció folyamatát, sémáit is bemutatja.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
-    Dobák Imre (szerk.): Nemzetbiztonság a 21. század elején (Bp. Ludovika Egyetemi Kiadó, 2022),
-    Dobák Imre, Resperger István (szerk.): Stratégiák, stratégiai gondolkodás, nemzetbiztonság (Bp., Ludovika Egyetemi Kiadó, 2023),
-    Petrétei József – Tilk Péter: Alkotmánytani alapismeretek (megjelenés alatt),
-    Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet (Bp., Ludovika Egyetemi Kiadó, 2023),
-    Rózsás Eszter (szerk.): Közigazgatási jog. Különös rész (Bp., Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021),
-    Gál István László: Magyar Büntetőjog-Különös rész, Osiris Kiadó Kft. 2023.
-    Gál István László: Gazdasági büntetőjog közgazdászoknak (Bp., Akadémia Kiadó, 2007),
-    Gál István László: A pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos jogszabályok magyarázata (Bp., HVG-ORAC, 2012),
-    Rémai Dániel: A társadalmi jelzőrendszerek szerepe a radikalizáció korai felismerésében. Arc és Álarc IV. évfolyam 1. szám, 185-218., 2020.
-    Dr. Hankiss Ágnes: A „magányos farkas” legendája. Terrorista hálózatok. Hamvas Intézet, Arc és Álarc, 2017/ősz-tél,
-    Előadások anyaga
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A szorgalmi időszak végén beadandó dolgozat, annak elmulasztása, vagy jobb osztályzat megszerzésének szándéka esetén szóbeli beszámoló.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: 
Személyes megjelenés, következő tömb előadásainak releváns joganyagából való egyéni felkészülés.
A távolmaradás pótlásának lehetősége: 
Egyéni felkészülés, pótlás az előadások anyaga, valamint a javasolt szakirodalom alapján.

Megjegyzés: -

AJSZNOA53 Bűncselekmények számítógépes környezetben (Mire vigyázzunk, amikor böngészünk vagy a Facebookon posztolunk?)
Dr. Nagy Zoltán címzetes egyetemi tanár
Dr. Goricsán Tamás Károly tanársegéd
Büntetőjogi Tanszék

Kedd, 16.20 – 17.50 / 104.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika: 
1. Napjaink 4. ipari forradalma, technikai – technológiai újdonságok, amelyek körül vesznek bennünket.
2. A számítógépes bűncselekmények kriminológiai jellemzői.
3. Számítógépes bűncselekmények a nemzetközi jogi dokumentumokban.
4. Az Internet története, az Interneten elkövethető bűncselekmények csoportosítási lehetőségei
5. A tartalom bűncselekmények az Interneten I. (az egyént és közösséget sértő tartalomközlések, a zaklatás)
6. A tartalom bűncselekmények az Interneten II. (a szexuális, pedofil tartalmú tartalomközlések, a kábítószer bűncselekmények megjelenési formái).
7.  A tartalom bűncselekmények az Interneten III. (a szerzői és szomszédos jogokat sértő bűncselekmények).
8. Támadó jellegű bűncselekmények az Interneten I. (hackerek, mint „elektronikus betörők”, az adathalászat legkülönfélébb módszerei, ellenük való felhasználói védekezés).
9. Támadó jellegű bűncselekmények az Interneten II. (a számítástechnikai rendszereket megbénító támadások; vírus és más káros programok, a terheléses támadás és az ellenük való felhasználói védekezés).
10. Támadó jellegű bűncselekmények az Interneten III. (az elektronikus kereskedelmet zavaró és más vagyon elleni bűncselekmények, a pénzmosás és az ellen való felhasználói védekezés). 
10. Az Internet „sötét oldala”, a Darknet, tor-szerverek, terrorista tartalmú és célú web-oldalak.
11. A számítógépes bűncselekmények nyomozásának nehézsége, sajátosságai.
12. A Facebook és más közösségi oldalak valósága, előnyök és hátrányok.
13. A Facebookos átverések, és az ellenük való védekezés

Félévközi ellenőrzés: 
10 oldalas szemináriumzáró dolgozat
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli
Az osztályzat kialakításának módja: 
órai részvétel, aktivitás, dolgozat

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A kurzus célja napjaink 4. ipari forradalmának technológiai kihívásainak bemutatása, megismertetni a hallgatókkal a tipikus számítógépes bűncselekményeket, a Facebook-os átverésektől a zsarolóvírusokig.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: 
Nagy Zoltán András: Bűncselekmények számítógépes környezetben, Budapest, Ad-Librum, 2009.
Gyermekpornográfia az interneten / Parti Katalin - Miskolc, Bíbor Kiadó, 2009.
Cath Senker: Cybercrime and the Darknet. Arcturus, London, 217.
Nagy Zoltán - Mezei Kitti: Pénzmosás a kibertérben. Infokommunikáció és jog, 2018/6. 26-31.o.
Dornfeld László: A kibertérben elkövetett bűncselekményekkel összefüggésben alkalmazható kényszerintézkedések. Belügyi Szemle, 2018/2. 115-135. o.
Nagy Zoltán: Csalás jellegű cselekmények az e-kereskedelem körében. In: A bűnügyi tudományok és az informatika (szerkesztette: Mezei Kitti)148-169.o.
Szabó András: Elektronikus és online bűncselekmények. http://arsboni.hu/dolgozatok/buntetojog/Szabo_Andras_Elektronikus_es_online_buncselekmenyek.pdf
Gyaraki Réka: A számítógépes környezetben elkövetett gazdasági bűncselekmények. In:
Tanulmányok "A biztonság rendészettudományi dimenziói - változások és hatások" című tudományos konferenciáról (szerke.: Gaál Gyula – Hautzinger Zoltán). 524 p.
Pécs: Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport, 2012. pp.
235-249.(Pécsi Határőr Tudományos Közlemények; 13.)
Szathmáry Zoltán: Az elektronikus pénz és a bitcoin biztosítása a büntetőeljárásban
Magyar jog, 2015/11. 639-647. o.
Eszteri Dániel: Bitcoin: az anarchisták pénze vagy a jövő fizetőeszköze? Infokommunikáció és Jog 2012/2., 71-78.o.
Nagy Zoltán – Mezei Kitti: A zsarolóvírus és a botnet, mint napjaink két legveszélyesebb számítógépes vírusa. In: Szent Lászlótól a modernkori rendészettudományig, Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XIX. kötet (szerk.: Gaál Gyula – Hautzinger Zoltán). Pécs, 2017. 155-163.o.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: 
szemináriumzáró dolgozat, önálló előadás, kutatómunka támogatott
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: 
A távolmaradás pótlásának lehetősége: 
önálló beszámoló
Megjegyzés: -

AJSZNOA256 Fälle aus dem besonderen Teil des ungarischen Strafrechts
Dr. Németh-Kiss Henrietta tanársegéd
Büntetőjogi Tanszék

Hétfő, 9.40 – 11.10 / Holub József előadóterem

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: német

Tantárgyi tematika:
1.    Straftaten gegen das Leben, die körperliche Unversehrtheit und die Gesundheit I.
2.    Straftaten gegen das Leben, die körperliche Unversehrtheit und die Gesundheit II.
3.    Straftaten gegen die Gesundheit I.
4.    Straftaten gegen die Gesundheit II.
5.    Straftaten gegen die Freiheit des Menschen I.
6.    Straftaten gegen die Freiheit des Menschen II.
7.    Straftaten gegen die sexuelle Freiheit und die Sittlichkeit I.
8.    Straftaten gegen die sexuelle Freiheit und die Sittlichkeit II.
9.    Straftaten gegen das Wohl von Kindern und gegen die Familie I.
10.    Straftaten gegen das Wohl von Kindern und gegen die Familie II.

Félévközi ellenőrzés:
Előadás tartása egy szabadon kiválasztott témából

Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli
Az osztályzat kialakításának módja:
A hallgató által megtartott prezentáció és az órai munka alapján

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A szeminárium célja, hogy a hallgatók a magyar büntetőjog különös részével kapcsolatos jogeseteket ismerjenek meg

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Gál István László: Magyar büntetőjog Különös rész (Budapest, Osiris Kiadó, 2023)

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: 
Előadás tartása egy szabadon kiválasztott témából
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

AJSZNOA257 Jogesetek a gazdasági bűncselekmények köréből
Dr. Goricsán Tamás Károly tanársegéd
Büntetőjogi Tanszék

Kedd, 13.00 – 14.30 / B326.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
 A gazdasági büntetőjog fogalma. A gazdasági büntetőjog és a közgazdaságtan kapcsolatának néhány alapvető kérdése. A gazdasági bűncselekmények és gazdálkodás körében elkövetett bűncselekmények csoportosítása. A gazdasági társaságokkal összefüggő bűncselekmények. Az államháztartás bevételeit csorbító deliktumok, valamint a pénzhamisítás elméleti és gyakorlati problémái. A pénzmosás elleni küzdelem a jogesetek tükrében. Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, valamint a csalás joggyakorlatban felmerülő minősítési problémái.

Félévközi ellenőrzés: nincs közbenső ellenőrzés
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli és szóbeli
Az osztályzat kialakításának módja:
egyéni feladat végrehajtás (pp előadás tartása) alapján  érdemjegy

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A szeminárium célja az, hogy a hallgatók a kötelező tananyagon túlmenően megismerkedjenek a gazdasági büntetőjog sajátos fogalomrendszerével, a témához elengedhetetlen közgazdasági összefüggésekkel, a háttérjogszabályokkal, valamint a gazdasági bűncselekmények joggyakorlatával.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Budapest, 2002.
Gál István László: A pénzmosás KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Budapest, 2004.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: 
aktív jelenlét
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

AJSZNOA240 Deepfake technológia és gyermekpornográfia: Jogi kihívások a digitális korban
Dr. Rengel Dóra tanársegéd
Büntetőjogi Tanszék

Szerda, 13.00 – 14.30 / B326.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A deepfake technológia jogi és etikai kihívásai: Bevezetés és alapfogalmak
2. A jogi szabályozás evolúciója: A gyermekpornográfia büntetőjogi szabályozásának alakulása és statisztikai tendenciái
3. A gyermekpornográfia új formái a digitális korban: A virtuális, pszeudo- és deepfake gyermekpornográfia jelensége
4. Deepfake gyermekpornográfia: kriminológiai jellemzők, büntetőeljárási kihívások
5. A deepfake gyermekpornográfia büntetőjogi minősítésének dilemmái a magyar büntetőjogban
6. Deepfake gyermekpornográfia jogesetei a nemzetközi gyakorlatban
7. A globális jogalkotási törekvések: Az Európai Unió szabályozási irányai és intézkedései
8. Az Egyesült Királyság jogi válaszai a deepfake technológia és a gyermekpornográfia kérdéseire
9. Az Egyesült Államok szabályozásának fejlődése és a deepfake elleni jogi intézkedések
10. A technológia szerepe a bűnmegelőzésben és bűnfelderítésben
11. Prevenciós lehetőségek és társadalmi válaszok: Jogalkotás, platformszabályozás, társadalmi tudatosság növelése
12. A jövőbeli jogi kihívások és a technológiai fejlődés hatásai: A jogi szabályozás jövője a MI korszakában

Félévközi ellenőrzés:
Zárthelyi dolgozat a félév végén
Javítási lehetőség az utolsó órán

Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli
Az osztályzat kialakításának módja:
A zárthelyi dolgozat és az órai munka alapján

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A szeminárium célja, hogy a hallgatók számára bemutassa a deepfake technológia és a gyermekpornográfia jogi, etikai és technológiai vonatkozásait, ezzel elősegítve a digitális korszak új kihívásainak megértését. A szeminárium elősegíti a hallgatók kritikai gondolkodásának fejlődését, lehetőséget biztosít a jelenség mélyreható megvitatására, valamint a társadalmi és jogi válaszok tudományos alapú elemzésére.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
1. Binns, Richard (2020). Artificial Intelligence and the Law: Regulation and the Ethical Dilemma of Deepfakes. Artificial Intelligence and the Law: Current and Future Perspectives. Cambridge University Press.
2. Cohen-Almagor, Raphael (2023). Regulating Deepfakes: Legal and Ethical Perspectives. Laws, 13(6), 67.
3. Herke Csongor (2023). Deepfake: áldás vagy átok? Jogi szabályozási szempontok. Pro Futuro, 13(1), 157–178.
4. Hughes, Christopher (2022). The Legal and Ethical Implications of AI-Generated Child Sexual Abuse Material. Journal of Criminal Law and Ethics, 56(4), 193–210.
5. Lukács Péter (2022). Mesterséges intelligencia és jogi szabályozás: A deepfake és a digitális manipuláció jogi problémái. Jogtudományi Közlöny, 77(3), 46–64.
6. Maras, Marie-Helen (2020). Deepfakes and the Law: The Legal Implications of Manipulated Content. Springer Nature.
7. Sárközi Zoltán (2021). A gyermekpornográfia büntetőjogi kezelése: A digitális korszak kihívásai. In M. Szabó (Ed.), Digitális jog és szabályozás: Jogi kihívások a 21. században (pp. 123–145). Budapest: HVG-ORAC Kiadó.
8. Sorbán, Kinga (2020): A bosszúpornó és deepfake pornográfia büntetőjogi fenyegetettségének szükségességéről. Belügyi Szemle, 68(10), 81–104.
9. Varga Dávid (2021). A gyermekek védelme a digitális világban: A gyermekpornográfia elleni jogi küzdelem új kihívásai. Büntetőjogi Szemle, 15(2), 99–115.
10. Whelan, David (2021). Legal Challenges of Deepfake Technology: A Global Perspective. Journal of International Technology and Law, 32(1), 45–68.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: 
Zárthelyi dolgozat a félév végén
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

AJSZNOA258 Kis áldozatok a nagyvilágban – bűncselekmények gyermekek ellen
Dr. Rengel Dóra tanársegéd
Dr. Ázsoth Szilvia óraadó
Büntetőjogi Tanszék

Szerda, 14.40 – 16.10 / B326.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A gyermekvédelem jelentősége és a gyermekek különleges jogi védelme. 
2. A gyermek és kiskorú fogalma a magyar jogban. 
3. A gyermekek elleni bűncselekmények szabályozása a Büntető Törvénykönyvben. 
4. Erőszakos bűncselekmények, családon belüli erőszak és testi bántalmazás. 
5. Szexuális bűncselekmények és online visszaélések gyermekekkel szemben. 
6. Gyermekek kizsákmányolása, emberkereskedelem és prostitúcióra kényszerítés. 7. Elhanyagolás, gondatlanság és a szülői felelősség hiányából fakadó veszélyek. 
8. Iskolai erőszak, bullying és a kortársbántalmazás formái. 
9. A digitális világ új veszélyei és a kibertérben elkövetett bűncselekmények. 
10. Hatóságok és gyermekvédelmi intézmények szerepe és felelőssége. 
11. Megelőzés, oktatás és társadalmi felelősségvállalás. 
12. Összegzés és javaslatok a gyermekvédelem hatékonyságának növelésére.

Félévközi ellenőrzés:
Zárthelyi dolgozat a félév végén
Javítási lehetőség az utolsó órán

Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli
Az osztályzat kialakításának módja:
A zárthelyi dolgozat és az órai munka alapján

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A kurzus feladata, hogy a hallgatók megértsék a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények típusait, jogi szabályozását és társadalmi következményeit. A kurzus célja, hogy a résztvevők képesek legyenek felismerni a gyermekek elleni erőszak és kizsákmányolás formáit, valamint megismerjék a megelőzés és védelem lehetőségeit.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
1. Parti Katalin – Virág György (szerk.) (2018): Gyermekbántalmazás és elhanyagolás Magyarországon. 
2. Virág György (2006): A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények kriminológiai vizsgálata. 
3. Bíró György (2020): A gyermekkor védelme a büntetőjogban. 
4. Görög Márta (2017): Családon belüli erőszak és gyermekvédelem. 
5. Lévay Miklós (szerk.) (2019): Kriminológia. 
6. Kerezsi Klára – Gönczöl Katalin (2015): Áldozatvédelem Magyarországon. 
7. Finkelhor, David (2008): Childhood Victimization: Violence, Crime, and Abuse in the Lives of Young People. 
8. UNICEF (2021): Violence against Children in the 21st Century. 
9. Smallbone, Stephen – Wortley, Richard (2001): Child Sexual Abuse: Offender Characteristics and Modus Operandi. 
10. Council of Europe (2010): Convention on the Protection of Children against Sexual Exploitation and Sexual Abuse (Lanzarote Convention).

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: 
Zárthelyi dolgozat a félév végén
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -