Történeti alappanel differenciált tárgyai

Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina adjunktus
Jogtörténeti Tanszék

Hétfő, 13.00 – 14.30 / 011.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A jogászi hivatásrendek bemutatása általában. Jogászság és igazságszolgáltatás.
2. A magyar igazságszolgáltatási szervezet összefoglaló áttekintése 1848-ig.
3. A modern igazságszolgáltatási szervezet jellemzői és felépítése. 
4. A bírói hatalom függetlensége, az 1869:IV. tc. a bírói hatalomról. A bírói állás betöltésének feltételei és a bírák felelősségre vonásának szabályai.
5. A perjog általános jellemzői egyes jogtörténeti korszakokban.
6. A perbeli személyek. Harmadik személyek a perben. Perbeli képviselet.
7. Ki lehetett perbeli képviselő? – a prókátorokra vonatkozó szabályok megjelenése, a hivatás gyakorlásának korlátai, feltételei: patvarkodási eskü, ügyvédi eskü.
8. A tudás, jogi ismeretek mint követelmény megjelenése az egyes ügyvédi rendtartásokban és a képzettség kérdése a jogászi állások betöltésében.
9. Az ügyvédség testületi önkormányzatának létrejötte, ügyvédi kamara. 
10. Az ügyvédek jogai és kötelességei, felelősségre vonásuk típusai az 1874: XXXIV. tc. alapján.
11. Az ügyészség történeti előzményei Magyarországon és európai mintái. 
12. A királyi ügyészség felállítása Magyarországon. Az ügyészség szervezete és hatásköre az 1871:XXXIII. tc. szerint.
13. A közhitelességi szervezet fejlődése. A hiteles helyektől a közjegyzőkig.
14. A modern közjegyzőség az 1874:XXXV. tc. alapján. A közjegyzők hatásköre, a legfontosabb közjegyzői okiratok. 

Félévközi ellenőrzés:
A Teamsben a feladatok körében fogok kiadni összesen 50 pont értékben (várhatóan 4-5) feladatot, amelyeket megoldva a szemeszter végére mindenkinek összeáll egy pontszáma és abból egy érdemjegye. (Az egyes feladatok megoldására kizárólag az adott feladatra kijelölt határidőig van lehetőség, határidőn túl feladatot beküldeni csak korlátozottan lehet, illetve azért már kevesebb pont jár.)

Összesen tehát 50 pont lesz a szemeszter végéig elérhető a kiadott feladatokból, és a pontszámok alapján a következő érdemjegyek szerezhetők:
 0-24= elégtelen (1)                   
 25-30= elégséges (2)
 31-36= közepes (3)
 37-43= jó (4)
 44-50= jeles (5)

Aki nem éri el a félév során a 25 pontot, nem teljesíti a tárgyat (elégtelen). Csak kivételesen indokolt esetben adok arra lehetőséget, hogy az utolsó héten/óráig bárki javíthasson, kiegészítő feladatot kapjon.

A fenti teljesítési feltételek egyaránt vonatkoznak azokra a hallgatókra, akik jelen vannak az órákon és azokra is, akik egyéni tanulmányi rend alapján az óralátogatások alól felmentést kaptak.

Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: a fent részletezettek szerint

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A jogászi hivatásrendek történetének megismerése.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Ajánlott irodalom: 
Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog, Budapest–Pécs, 2000
Bónis György – Degré Alajos – Varga Endre: A magyar bírósági szervezet és perjog története, 2. bővített kiadás, Zalaegerszeg, 1996
Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon, Budapest, 1971
Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Ápád- és vegyesházi királyok alatt, Budapest, 1899
Kajtár István: Az államügyészség kiépítése Magyarországon a neoabszolutizmus idején 1850–1854–1861, In: Jogtörténeti tanulmányok VI., Budapest, 1986
Korsósné Delacasse Krisztina: A perbeli képviseletre vonatkozó szabályok a tradicionális jogban, In: Jogtörténeti Szemle 2004/4.
Korsósné Delacasse Krisztina: Az ügyvédi kamarák létrehozásának okai és körülményei, In: Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor 65. születésnapja tiszteletére, Gondolat Kiadó, Budapest, 2006
Korsósné Delacasse Krisztina: Az ügyvédi kamarák megszületése Magyarországon, Dialóg Campus, Pécs, 2012.
Korsósné Delacasse Krisztina: Vázlatok a modern magyar alkotmány polgári kori történetéhez. Az államszervezet, az alkotmányfejlődés és az igazságszolgáltatási szervezet egyes kérdései, jegyzet, Pécs, 2016
Králik Lajos: A magyar ügyvédség. Az ügyvédi kar, Budapest,1903 
Kun László: A magyar ügyvédség története politikai s társadalmi tekintetben, a legrégibb időktől máig párhuzamban a birósági szervezet fejlődésével, Budapest, 1895
Máthé Gábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 1867–1875, Budapest, 1982
Nánási László: A magyar királyi ügyészség története 1871-1945, Budapest, 2011
Navratil Szonja: A jogászi hivatásrendek története Magyarországon, Budapest, 2014
Varga Endre: A hivatásos ügyvédi osztály kialakulása. A kötelező ügyvédi vizsga bevezetése 1769-ben, In: Domanovszky Sándor emlékkönyv, Budapest, 1937 
Zlinszky János: Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és története Fejér megyében. In: Fejér megyei történeti évkönyv 8., Székesfehérvár, 1974. 

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina adjunktus
Jogtörténeti Tanszék

Hétfő, 14.40 – 16.10 / 009.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Az alkotmány, a történeti és a kartális alkotmányok, alkotmánytörténet és történeti alkotmány – fogalmak, áttekintés.
2. Alaptörvény és alaptörvények. Az alkotmányos törvények, alaptörvények, sarkalatos törvények fogalma (a jelenlegi Alaptörvény és a magyar közjogtörténeti felfogások szerint).
2. A Nemzeti hitvallás jellege és tételmondatai, az ezzel kapcsolatos értelmezések. A történeti alkotmány jelentősége az Alaptörvényben. 
3. Eredetmítoszok, magyarság és honfoglalás. A vérszerződés mint a történeti alkotmány része? Szent István és az "államalapítás", a keresztény magyar állam és a Regnum Marianum-gondolat.
4. Nemzeti jelképeink alkotmányos jelentősége (Himnusz, nemzeti színek, lobogó, címer). 
5. Az 1222. évi Aranybulla – eredeti tartalom és annak továbbélése, későbbi "mitizálása".
6. A nemesség kialakulása, a nemesi nemzet fogalma és a nemesi szabadságok. Primae Nonus.
7. A Szent Korona jelentősége, a tan Werbőczynél, valamint annak későbbi értelmezései és az ezekkel kapcsolatos polémiák.
8. Nemzetfogalmak (a nemesi nemzettől a politikai nemzetig).
9. Civis Regni, honpolgár, állampolgár. Alattvaló és állampolgár, a jogegyenlőség kérdése.
10. A modern magyar polgári állam létrejötte (1790/91 – 1848 –1867). A Pragmatica Sanctio és államtörténeti vonatkozásai. A "feloszthatatlan és elválaszthatatlan együtt birtoklás" kérdése és konzekvenciái.
11. Az 1790/91. évi törvénycikkek (különösen a X. és XII. tc.) mint a független magyar állam alaptörvényei, az 1848 áprilisi törvények mint a modern állam gyökerei.
13. Az állampolgárság szabályozása a dualizmus idején (1879:L. tc.).
14. Az állampolgári jogok a 19. századi modern magyar államban.
15. A jogfolytonosság kérdése a magyar alkotmánytörténetben.

Félévközi ellenőrzés:
A Teamsben a feladatok körében fogok kiadni összesen 50 pont értékben néhány feladatot, amelyeket megoldva a szemeszter végére mindenkinek összeáll egy pontszáma és abból egy érdemjegye. 

Segítségül meg fogok jelölni konkrétan az adott feladathoz kapcsolódó, vonatkozó szakirodalmat is, általában az így megadott cikk, tanulmány, könyvrészlet felhasználásával oldhatók majd meg helyesen a feladatok.

Fontos! Az egyes feladatok megoldására kizárólag az arra kijelölt határidőig van lehetőség, határidőn túl feladatot beküldeni csak korlátozottan lehet, illetve azért már kevesebb pont jár. A feladatokat egyénileg kell megoldani, amennyiben csapatmunkára adok ki feladatot, azt külön jelzem.

Összesen tehát 50 pont lesz a szemeszter végéigg elérhető a kiadott feladatokból, és a pontszámok alapján a következő érdemjegyek szerezhetők:
0-24= elégtelen (1)                   
25-30= elégséges (2)
31-36= közepes (3)
37-43= jó (4)
44-50= jeles (5)

Aki nem éri el a félév során a 25 pontot, nem teljesíti a tárgyat (elégtelen). Csak kivételesen indokolt esetben adok arra lehetőséget, hogy az utolsó héten/óráig bárki javíthasson, kiegészítő feladatot kapjon.

A fenti teljesítési feltételek egyaránt vonatkoznak azokra a hallgatókra, akik jelen vannak az órákon és azokra is, akik egyéni tanulmányi rend alapján az óralátogatások alól felmentést kaptak.

Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: a fent részletezettek szerint

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A kurzus sikeres elvégeztével a hallgatók képesek lesznek megfogalmazni, mit jelent a történeti alkotmány, mit értettek és mit értünk alaptörvények és sarkalatos törvények alatt, továbbá átlátni és megítélni, hogy az egyes alkotmányos intézményeknek milyen kapcsolatuk van a történeti alkotmánnyal.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Biró Zsófia: A történeti alkotmány alapjai. Közjogtörténetünk alakulása 1222-től az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezésig, Jura, 2018/2. 53–61.
Horváth Attila: „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét” In: Patyi András (szerk.): Rendhagyó kommentár egy rendhagyó preambulumhoz. Magyarország Alaptörvénye, nemzeti hitvalás, Dialóg campus, Budapest, 2019. 361–383.
Nacsa Mónika: Az alaptörvényekről a történeti alkotmány időszakában, Jogtörténeti Szemle 2012/3. 41–47.
Szabó István: Történeti alkotmány a polgári korban, Jogtörténeti Szemle 2014/4.–2015/1. dupla szám 99–105.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Béli Gábor egyetemi docens
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina adjunktus
Jogtörténeti Tanszék

Kedd, 13.00 – 14.30 / Irk Albert előadóterem

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:

1. Régi jog írott forrásai: dekrétumok, privilégiumok, statútumok, úri hatalmat gyakorlók rendszabásai általában.
2. A dekrétum fogalmának módosulásai: királyi dekrétum, a király és tanácsa által, a király és tanácsa, valamint más előkelők közreműködésével, a király és a nemesek egyeteme által alkotott dekrétumok, vagyis a király és a rendi országgyűlés által alkotott törvények. A bárók és főpapok, illetve a bárók, főpapok és a nemesség egyeteme által alkotott végzések. Dekrétumtípusok a szabályzott életviszonyok alapján.
3. A dekrétum és a privilégium elhatárolása, a privilégium mint önálló jogforrás. A dekrétum és a privilégium viszonya.
4. A statútumok, mint a különös jogállásúak életviszonyait szabályzó normák. A megyék és a városok statútum-alkotási jogának kifejlődése. A városi és megyei statútumok partikularizmusa.
5. Egyéb rendszabások.
6. Oklevélformulák, formuláskönyvek.
7. A szokásjog.
8. Szokásjogi gyűjtemények. A Hármakönyv. A Négyeskönyv. A Praxis Criminalis és más gyűjtemények.
9. A szokásjog valamint a formulák által közvetített írott jog és annak a szokásjog, illetve a praxis által bekövetkező módosulása, valamint az írott jog egyes elemeinek állandósulása és továbbélése.
10. Idegenjogi hatások. Az idegenjog elemeinek beépülése a magyar jogforrásokba és praxisba.
11. A Corpus Juris Hungarici. A Corpus Juris Hungarici joggyakorlatra gyakorolt hatása.
12. Forráselemzés és forrásértelmezés. Az alapintézményi elemek a forrásokban.
13. Az alapintézmények ismérveinek források alapján történő kimutatása.

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Az órai munka és a dolgozat alapján

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A magyar történeti források megismertetése, és a források alapján kimutatható jogintézmények lényegének kimutatása a régi magyar jog tanulmányozásához.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• Béli Gábor: Árpád-kori törvényeink 2000/1-2. In: Jura. Pécs, 2000
• Béli Gábor: A megye hatóságának és tisztjeinek működése a XIV. század első felében az Ars Notaria formulái alapján. In: Jogtörténeti tanulmányok VIII. Pécs, 2005
• Béli Gábor: Degré Alajos és a Régi gyámsági jog. In: Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága. Zalaegerszeg, 2006
• Béli Gábor: Vármegyei statutumalkotás a XVI-XVIII. században. In: Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből XVIII. Pécs, 1987
• Béli Gábor: Zala vármegye Deák Ferenc által megfogalmazott észrevételei a jogügyi munkálatról. In: "Javítva változtatni". Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai. (Szerk.: Molnár András). Zalaegerszeg, 2000
• Béli Gábor - Kajtár István: Az osztrák (- német) büntetőjogszabályok hatása a magyar jogban a 18. Században (a Praxis Criminalis) In: Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből XIX. Pécs, 1988
• Bónis György: Bevezetés. In: Franciscus Döry, Georgius Bónis, Vera Bácskai: Decreta regni Hungariae. Gesetze und Verordnungen Ungars 1301-1457. Budapest, 1976
• Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708. Budapest, 1962
• Bónis György: Középkori jogunk elemei. Budapest, MCMLXXII
• Bónis György: Törvény és szokás a Hármaskönyvben. In: Acta Jur. Univ. Kolozsvár 2: Werbőczy István., Kolozsvár, 1941
• Csóka J. Lajos: Az első magyar törvénykönyv keletkezéstörténete. In: Jogtörténeti Tanulmányok III. Budapest, 1974
• Fraknói Vilmos: Werbőczy István életrajza. Budapest, 1899
• Gerics József: Árpád-kori jogintézmények és terminológia törvényhozásunk egyik keltezetlen emlékében. In: Századok. Budapest, 1969
• Grosschmidt Béni: Magánjogi előadások. Jogszabálytan. Budapest, 1905
• Illés József: Bevezetés a magyar jogtörténetbe. Budapest,, 1930
• R. Kiss István: III. Endre király 1298/99. évi törvénye. In: Emlékkönyv Fejérpataky László [...] évfordulója ünnepére. Budapest, 1917
• Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. Budapest, 1930

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Herger Csabáné egyetemi tanár, tanszékvezető
Jogtörténeti Tanszék

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Magánjogi kodifikáció I.: a természetjogi kódexek előkészítése, szerkezete és elvei.
2. Magánjogi kodifikáció II.: a pandektista kódexek előkészítése, szerkezete és elvei.
3. Magánjogi kodifikáció III.: a szovjet-blokk országainak magánjogi kódexei (előkészítés, szerkezet és elvek).
4. Az európai magánjogi kodifikáció hatása Európán kívül I.: a common law érvényesülése az angol gyarmatbirodalomban és a volt angol gyarmatokon.
5. Az európai magánjogi kodifikáció hatása Európán kívül II.: a francia magánjog hatása a francia gyarmatbirodalomban és a volt francia gyarmatokon.
6. Az európai magánjogi kodifikáció hatása Európán kívül III.: magánjogi modernizáció Törökországban és Japánban.
7. Családjog I.: a polgári házasság intézménytörténete Európában (házassági akadályok, érvénytelenség, semmisség, nem létező házasság, vélt házasság).
8. Családjog II. bontójogi modellek Európában.
9. Családjog III. házassági vagyonjogi rendszerek Európában.
10. A szülői hatalom tartalma és korlátai Európában.
11. A törvénytelen származás jogkövetkezményei Európában.
12. Az örökbefogadás intézménye Európában.
13. Öröklési jog I.: a törvényes öröklés.
14. Öröklési jog II.: halál esetére szóló rendelkezések (végrendeleti öröklés, öröklési szerződés).

Félévközi ellenőrzés:
1 félévközi szóbeli referátum, 1 félév végi írásbeli házi dolgozat
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• Helmut Coing: Europäisches Privatrecht; Bd. 1: Älteres gemeines Recht : (1500 - 1800). München, 1985
• Helmut Coing: Europäisches Privatrecht; Bd. 2: 19. Jahrhundert : Überblick über die Entwicklung des Privatrechts in den ehemals gemeinrechtlichen Ländern. München, 1989
• Franz Wieacker: A History of Private Law in Europe: with particular reference to Germany. Oxford, 1996
• J.H. Baker: An Introduction to English Legal History. Oxford, 2002
• Herger Csabáné: A modern magyar házassági vagyonjog kialakulása és rendszere a német jogfejlődés tükrében. Schenk Verlag: Passau, 2017
• Herger Csabáné: A nővételtől az állami anyakönyvvezetőig. A magyar házassági köteléki jog és az európai modellek. Budapest-Pécs, 2006
• Herger Csabáné (a forrásokat összegyűjtötte és a kötetet szerkesztette): Szemelvények a magyar családjog 1848 utáni történetéhez. Népi jogélet és bírósági praxis a Pécsi Királyi Törvényszék előtt indított családjogi perek iratanyagából. = A Márkus Dezső Összehasonlító Jogtörténeti Kutatócsoport Kiadványai I. kötet. Pécs, 2017
• Herger Csabáné , Kissich, Susanne, Steppan, Markus (szerk.): Gemeinsame Wurzeln und Elemente des österreichischen und ungarischen Familienrechts = Grazer Rechtswissenschaftlichen Studien; 67. Graz: Leykam, 2018.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Herger Csabáné egyetemi tanár, tanszékvezető
Dr. Niklai Patrícia Dominika tanársegéd
Jogtörténeti Tanszék

Kedd, 16.20 – 17.50 / 009.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:

1. A modern állam fogalma és elhatárolása a keleti, az antik és a középkori államtípusoktól.
2. A polgári modernizáció szakaszai és eszmetörténete Európában.
3. A polgári alkotmányosság fogalma és elemei.
4. A monarchikus szuverenitás, a parlamenti szuverenitás, a nemzetszuverenitás és a népszuverenitás az európai alkotmánytörténetben.
5. A hatalmi ágak elválasztása (Arisztotelész, Locke, Montesquieu, az USA alkotmánya).
6. A bírói függetlenség elvének kialakulása és érvényesülése.
7. A szabadságjogok biztosítása (a természetjogi alapú szabadságjogi dokumentumok az angolszász jogi kultúrában, a szabadságjogok pozitivizálása a kontinentális jogi kultúrában).
8. A végrehajtó hatalom felelősségének elve és érvényesülésének eszközei. A kabinettrendszer.
9. Az állam és az egyház elválasztásának modelljei (Az amerikai és a francia modell összehasonlítása)
10. A parlamentarizmus és részintézményei.
11. A törvények uralma elv és érvényesülésének keretei.
12. Az önkormányzatiság elve (Bartolus, Hobbes, Locke, Rousseau)
13. Az alkotmánybíráskodás modelljei az európai jogi kultúrában.
14. Az európai polgári modernizáció hatása Európán kívül.

Félévközi ellenőrzés:
1 félévközi szóbeli referátum, 1 félév végi írásbeli házi dolgozat
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• Herger Csabáné: Polgári állam és egyházi autonómia a 19. században. Budapest, 2010
• Herger Csabáné: Klassische Freiheitsrechte in Ungarn und in Europa: Ein rechtshistorischer Überblick, Pécs 2004, 81 p. (oktatási segédanyag)
• Herger Csabáné: Szakrális kontra szekuláris értékek a polgári modernizáció korában. Díké 2017/1, 31-41. pp.
• Hans Boldt: Einführung in die Verfassungsgeschichte. Zwei Abhandlungen zu ihrer Methodik und Geschichte. Düsseldorf 1984
• Helmut Neuhaus (Hrsg.): Verfassungsgeschichte in Europa. Tagung der Vereinigung für Verfassungsgeschichte in Hofgeismar vom 27. bis 29. März 2006, Duncker & Humblot, Berlin 2010
• Dieter Gosewinkel, Johannes Masing (Hrsg.): Die Verfassungen in Europa 1789–1949. Eine wissenschaftliche Textedition. C.H. Beck, München, 2006
• Dietmar Willoweit, Ulrike Seif (Hrsg.): Europäische Verfassungsgeschichte. München, 2003
• Anita Prettenthaler-Ziegerhofer: Verfassungsgeschichte Europas. Vom 18. Jahrhundert bis zum Zweiten Weltkrieg. Darmstadt, 2013

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Csoknya Tünde Éva adjunktus
Római Jogi Tanszék

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A (jog)dogmatikai gondolkodás története
2. A jog különböző szemléletű megközelítései
3. A jogászi gondolkodás alapvető módszerei
4. A jogi norma
5. Jogdogmatikai műveletek
6. Az ember mint jogalany, jogképesség – cselekvőképesség
7. Jogcselekmény – jogügylet – joghatás, érvényesség és hatályosság, semmisség és megtámadhatóság
8. Jogalany – joghelyzet – alanyi jog, abszolút és relatív szerkezetű jogviszonyok, abszolút és relatív alanyi jogok
9. A birtok és a tulajdonjog alapjai
10. Idegen dologbeli jogok – korlátolt dologi jogok
11. A kötelem és a szerződések általában
12. Az egyes szerződések római jogi alapjai I.
13. Az egyes szerződések római jogi alapjai II.

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Benedek Ferenc – Pókecz Kovács Attila: Római magánjog, Budapest – Pécs 2018. 6. kiadás.
Bessenyő András: Római magánjog. A római magánjog az európai jogi gondolkodás történetében, Pécs – Budapest 2003. 3. kiadás.
Csoknya Tünde Éva – Jusztinger János: A római jog alapfogalmai, Budapest – Pécs 2018. 2. kiadás.
Jusztinger János – Pókecz Kovács Attila: Tanulmányok az új Ptk. egyes szerződéseinek római jogi alapjairól, Budapest – Pécs 2017.
Földi András: Az új Polgári Törvénykönyv és a római jogi tradíció, in: Ad geographiam historico-iuridicam ope iuris Romani colendam: Studia in honorem Gábor Hamza (szerk. Földi András – Sándor István – Siklósi Iván), Budapest 2015, 175-188. o.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Priol Kinga tanársegéd
Római Jogi Tanszék

Szerda, 16.20 – 17.50 / 011.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:

1. A római jogi jogesetmegoldás módszertanába való bevezetés.
2. Jogesetmegoldás a személyek joga köréből
3. Jogesetmegoldás a családjog köréből
4. Jogesetmegoldás a dologi jog köréből I. (Birtok és birtokvédelem)
5. Jogesetmegoldás a dologi jog köréből II. (Tulajdon és tulajdonszerzés)
6. Jogesetmegoldás a dologi jog köréből III. (Tulajdonvédelem)
7. Jogesetmegoldás a dologi jog köréből IV. (Tulajdonközösség és idegen dologbeli jogok)
8. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből I. (A kötelem általában, szerződésszegés, késedelem)
9. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből II. (A szerződések általában, szerződéskötés, érvénytelenség)
10. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből III. (Reálkontraktusok)
11. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből IV. (Konszenzuál-kontraktusok)
12. Jogesetmegoldás a kötelmi jog köréből V. (Jogalap nélküli gazdagodás és deliktuális jog)
13. Jogesetmegoldás az öröklési jog köréből

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• Brósz Róbert: Római jogi gyakorlatok, Budapest 1988.
• Brósz Róbert-Diósdi György: Jogesetgyűjtemény a római jog forrásaiból, Budapest 1971.
• Jakab Éva: Forum Romanum, Szeged 2002.
• Jusztinger János: Római jogi példatár 1, Pécs 2017.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Priol Kinga tanársegéd
Római Jogi Tanszék

Szerda, 18.00 – 19.30 / 011.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:

1. Perjogi alapfogalmak
2. A polgári peres eljárás általános vonásai az ókori Rómában
3. A római perjog történeti fejlődése
4. A legis actiós eljárás
5. A formuláris eljárás (prétori per)
6. A keresetek fajai
7. A formuláris per szerkezete
8. A formuláris per lefolyása
9. Bizonyítás a perben
10. Az ítélet funkciói (alaki, anyagi jogerő)
11. A prétori végrehajtás
12. A prétor peren kívüli jogsegélyei
13. A cognitiós eljárás (császári hivatalnokper)
14. Az igazságszolgáltatás szervezetrendszere az antik Rómában

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• Csoknya Tünde Éva – Jusztinger János: A római jog alapfogalmai, Budapest – Pécs 2018. 2. kiadás.
• Benedek Ferenc – Pókecz Kovács Attila: Római magánjog, Budapest – Pécs 2018. 6. kiadás

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Jusztinger János adjunktus, tanszékvezető
Római Jogi Tanszék

Hétfő, 14.40– 16.10 / 104.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:

1. Fogalmi alapvetés (ius publicum – ius privatum)
2. A jogászi gondolkodás a közjog és magánjog metszetében
3. A római királyság államszervezete
4. A római köztársaság kialakulása
5. SPQR – állam és jog a római köztársaságban
6. Magisztrátusok
7. A principátus közjoga
8. A dominátus közjoga
9. Az újjászervezett birodalom: a kora bizánci állam igazgatásának alapvonásai
10. Jogalkotás Rómában I.
11. Jogalkotás Rómában II.
12. Jogi személyek a ius publicum területén
13. A római (köz)igazgatási eljárás

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• Zlinszky János: Ius publicum. Római közjog, Budapest 1994.
• Zlinszky János: Állam és jog az ősi Rómában, Budapest 1996.
• Pókecz Kovács Attila: A királyság és a köztársaság közjogi intézményei Rómában, Budapest – Pécs 2015.
• Pókecz Kovács Attila: A principátus közjoga, Budapest – Pécs 2016.
• Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története, Budapest 2003.
• Csoknya Tünde Éva – Jusztinger János: A római jog alapfogalmai, Budapest – Pécs 2018. 2. kiadás.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Jusztinger János adjunktus, tanszékvezető
Római Jogi Tanszék

Hétfő, 16.20– 17.50 / 104.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:

1. Az állami büntetőhatalom kezdetei: a büntetőjogi szabályozás megjelenése az antik Rómában; crimenek és delictumok – fogalmi alapvetés
2. A büntetőjogi alapelvek római jogi előzményei
3. A római büntetőjog hatálya
4. A bűncselekmény fogalmi elemei: társadalomra veszélyesség - büntetni rendeltség – bűnösség
5. A bűncselekmény tárgyi oldala: a bűncselekmény tárgya és tárgyi elemei
6. A bűncselekmény alanyi oldala: vétőképesség-beszámítási képesség; bűnösség; célzat és motívum
7. A büntethetőség akadályai a római büntetőjogban
8. Az elkövetés stádiumai: az előkészület és a kísérlet értékelése a római büntetőjog forrásaiban
9. A bűncselekmény elkövetői: tettesség és részesség, illetve egyéb bűnkapcsolatok a római büntetőjog forrásaiban
10. A római büntetőeljárás: a büntetőbíráskodást ellátó hatóságok; a büntetőeljárás lefolyása és alapelvei
11. "Különös rész" 1.: Államellenes, élet elleni, az erőszakos és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények a római büntetőjogban
12. "Különös" rész" 2.: Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények a római büntetőjogban
13. Büntetéstan: a római büntetőjog szankciórendszere

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• Benedek Ferenc: A felbujtó és a bűnsegéd a római büntetőjog forrásaiban. In: Tanulmányok Dr. Molnár Imre egyetemi tanár 70. születésnapjára. Acta Juridica et Politica LXV/4., Szeged, 2004, 46-61. o.
• Benedek Ferenc: Tettesség és részesség a római büntetőjog forrásaiban. In: Ünnepi tanulmányok V., A bonis bona discere, Festgabe für János Zlinszky zum 70. Geburtstag, Miskolc, 1998, 209-230. o.
• Jusztinger János: ʻÁltalános részi' alapkérdések az antik római büntetőjogi praxisban, Scriptura 2/2 (2015), 103-115. o.
• Jusztinger János: A büntetőjog-dogmatika és a római jogtudomány. Zlinszky János kutatásainak tükrében, IAS 12/1 (2016), 35-48. o.
• János Jusztinger: : Dogmatics of Criminal Law and the Roman Jurisprudence, JEHL 7/2016, 73-78. o.
• Molnár Imre: A jogellenesség és vétkesség kérdése a római jogban. Tanulmányok Benedek Ferenc tiszteletére. Studia Iuridica 123, Pécs, 1996. In: Molnár Imre: Ius criminale Romanum. Tanulmányok a római jog köréből. Szeged, 2013, 209-221. o.
• Molnár Imre: Az ókori római jogi bűncselekmény-fogalom ismérvei. Emlékkönyv Dr. Ruszoly József egyetemi tanár 70. születésnapjára. Acta Juridica et Politica LXXIII., Szeged, 2010. In: Molnár Imre: Ius criminale Romanum. Tanulmányok a római jog köréből. Szeged, 2013, 565-589. o.
• Molnár Imre: Büntető- és büntetőeljárásjogi alapelvek római jogi előzményei. Emlékkönyv Dr. Tokaji Géza c. egyetemi tanár 70. születésnapjának tiszteletére. Acta Juridica et Politica XLVIII., Szeged, 1996. In: Molnár Imre: Ius criminale Romanum. Tanulmányok a római jog köréből. Szeged, 2013, 167-181. o.
• Molnár Imre: Tényálladék az ókori Róma büntetőjogában. Emlékkönyv Dr. Veres József egyetemi tanár 70. születésnapjának tiszteletére. Acta Juridica et Politica LV., Szeged, 1999. In: Molnár Imre: Ius criminale Romanum. Tanulmányok a római jog köréből. Szeged, 2013, 201-207. o.
• Mommsen, Theodor: Römisches Strafrecht. Leipzig, 1899, 1078 o.
• Robinson, Olivia F.: The Criminal Law of Ancient Rome. Baltimore, Maryland, 1995, 212 o.
• Santalucia, Bernardo: Diritto e processo penale nell'antica Roma. Milano, 1998, 330 o.
• Sáry Pál: Bűntett és büntetés az ókori Rómában, JK 7-8 (1999), 358-360. o.
• Sáry Pál: Előadások a római büntetőjog köréből, Miskolc 2011.
• Zlinszky János: Római büntetőjog, Budapest 1997.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -