Kötelező tantárgyak

Dr. Szabó Gábor egyetemi docens, tanszékvezető
Dr. Horváth Csaba nyugalmazott egyetemi docens, óraadó
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

2021.02.12. (péntek) 13.45 – 18.35 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2021.03.26. (péntek) 13.45 – 18.35 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A politika jelentése, értelmezései, a politikatudomány fejlődése
2. A politika dimenziói
3. Politika elkerülési stratégiák
4. A politikai rendszer és modelljei
5. A politikai érték és a politikai irányzatok, ideológiák
6. A politikai hatalom értelmezései, szerkezeti összetevői
7. A politikai uralom és hatalom-legitimációs elméletek
8. Érdek, érdekcsoportok és érdekartikuláció
9. A politikai pártok és pártrendszerek
10. Demokrácia-értelmezések, demokráciaelméletek
11. A demokratikus politikai rendszerek modelljei
12. A totalitárius diktatúrák jellemzői, történelmi változatai
13. A tekintélyelvű diktatúrák változatai
14.  A politikai elit a társadalomban, a politika mint hivatás
15. A nemzetközi kapcsolatok elméletei
16. A politikai kultúra
17. A tömegmédia és a médiarendszer sajátos logikája

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
Jellege: szóbeli vizsga vagy írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A hallgatóság bevezetése a politika – mint az államélet sajátos területe – világába a politikai rendszer és politikai folyamat megismerését és megértését lehetővé tevő elméleti háttér bemutatásán keresztül. A leendő jogász-értelmiség felkészítése a közéleti-politikai feladatvállalásra.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kötelező:
- Horváth Csaba (Szerk.): Politikaelmélet, politológia jogász és közgazdász hallgatók számára Pécs, 2017.
Ajánlott:
- Bayer József: A politikatudomány alapjai. Napvilág Kiadó, 1999.
- Gallai Sándor – Török Gábor (Szerk.): Politika és politikatudomány. Aula Kiadó, 2003.
- Haskó Katalin - Hülvely István: Bevezetés a politikatudományba. Osiris, Budapest, 2003.
- Domenico Fisichella: A politikatudomány alapvonalai. Osiris, Budapest, 2000.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Bujtár Zsolt adjunktus
Pénzügyi Jogi és Gazdasági Jogi Tanszék

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1.    A közgazdaságtudomány fogalma, célja, módszertana, mikroökonómia és makroökonómia tárgya, a keresleti és a kínálati függvény 
2.    A termelési lehetőségek határa A fedezeti pont fix és változó költségek, a profit
3.    Piacformák (tökéletes verseny, monopólium, oligopólium, duopólium) és piaci elégtelenségek (magánjavak, közjavak és vegyes javak, lehetőségek és a problémák megoldása).
4.     A munkaerőpiac. A munka kereslete és kínálata. A háztartások közgazdaságtana
5.    A földpiac és a járadékelméletek A pénz és tőkepiac szereplői és működése
6.    Nemzetgazdasági növekedés és mérési mutatói
7.    Infláció és mérése, a munkanélküliség mutatói
8.    A külkereskedelem és deviza árfolyamrendszerek
9.    A költségvetési politika összetevői
10.    Pénzfunkciók és a pénzteremtés a bankrendszerekben 
11.    A monetáris politika és működési mechanizmusa
12.    Az MNB az EKB és a FED monetáris politikájának összehasonlítása

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
Jellege: írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: -

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Ress Éva nyelvtanár
Idegen Nyelvi Lektorátus és Szaknyelvi Vizsgahely

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: latin
Tantárgyi tematika:
A hallgatók latin nyelvi ismereteinek fejlesztése elsősorban a római jog, valamint az egyetemes és magyar állam-és jogtörténet témaköreihez kapcsolódóan:
1.-2. konzultáció:
- A latin nyelv rövid története, a mai latin helyesírás és kiejtés, a latin alaptan és  mondattan alapfogalmai.
- Otthoni írásbeli feladatok kiadása  (a római jog vagy a magyar jogtörténet témaköreihez  kapcsolódóan, mint pl. perjog, családjog, dologi jog, tulajdonjog, kötelmi jog.)
3.-4. konzultáció:
- Névszóragozás: a névszók szótári alakja, főnév-és melléknévragozás.
- Az elöljárószók.
- Igeragozás: az igék szótári alakja,  4 ragozási csoport áttekintése.
5.-6. konzultáció:
- Igeragozás: ind. praesens imp., praesens perf.  (activ, passiv).
- Gyakorló feladatok.
7.-8. konzultáció:   
- Melléknévfokozás.
- Participiumok rendszere. Gyakorló feladatok.
8.-10. konzultáció:
- Gerundium és a gerundivumos szerkezet.
- Gyakorló feladatok
11.-12. konzultáció:
- Ablativus absolutus
- Gyakorló feladatok
13.-14. konzultáció:
- Coniunctivus használata
15. konzultáció:
- Otthoni feladatok leadása.

Félévközi ellenőrzés:
Írásbeli feladatok beadási határideje: a 2.,3.,4., kontakt órák után, de legkésőbb az adott szemeszterre meghatározott beadási határidőre.
Félév végi számonkérés típusa: beszámoló
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: A leadott írásbeli munkák alapján.

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:A hallgatók legalább elemi szinten sajátítsák el az ún. jogi latin nyelv nyelvtanát, szókészletét és használatát, valamint a római jog és az egyetemes és magyar állam-és jogtörténet alapvető  fogalmi apparátusát.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Bánóczi R. – Rihmer Z.: Latin nyelvkönyv joghallgatók számára; Nemzeti Tankönyvkiadó   2005.
Latin nyelvtani segédanyagok levelezős hallgatók számára

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A fordítási feladatok nem teljesítése esetén a félév érvénytelen.
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Jusztinger János adjunktus, tanszékvezető
Dr. Csoknya Tünde Éva adjunktus
Dr. Hengl Melinda adjunktus
Dr. Priol Kinga tanársegéd
Római Jogi Tanszék

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A jogászi hivatásrendek, piacképesség a jogi szakmában
2. Jogászi sztereotípiák, személyiségtípusok – speciális képességek és személyiségjegyek
3. Viselkedési modellek, szemléletmódok és szemléletváltás
4. "Jogerős" személyiség – a jogi karrier pszichés nehézségei
5. Tanulásmódszertan – vizualizáció – időgazdálkodás
6. Jogászi kifejezésmódok és előadástechnikák
7. A jogértelmezés és módszerei
8. A jogi érvelés logikája
9. Tényálláskezelés és szónoki taktika
10. A jogalkalmazás metodikája
11. Jogi dokumentumok értelmező elemzése
12. Beadvány- és iratszerkesztés
13. Kutatásmódszertan

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: beszámoló
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A jogászi képességek elméleti és gyakorlati megalapozása.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• Kötelező tananyag:
  • Csoknya Tünde Éva – Hengl Melinda – Jusztinger János – Priol Kinga: A jogászi képességek elméleti és gyakorlati alapjai (elektronikus jegyzet)

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Szőke Gergely László adjunktus, tanszékvezető
Dr. Hohmann Balázs tanársegéd
Közigazgatási Jogi Tanszék Informatikai és Kommunikációs Jogi Csoport

2021.03.06. (szombat) 8.00 – 12.50 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2021.05.07. (péntek) 13.45 – 18.35 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
-    Hazai jogi adatbázisok: Wolters Kluwer "Új Jogtár" Jogkódex, és más, ingyenes online jogi adatbázisok
-    Iratminta-szerkesztés az Új Jogtár iratminta-tára segítségével
-    Európai közösségi jogi adatbázisok
-    Bírósági döntéseket tartalmazó adatbázisok
-    Kutatási célú, szakirodalmi és könyvtári adatbázisok
-    Jogesetmegoldás jogi adatbázisok alkalmazásával
-    Jogi ügyviteli és támogató rendszerek
-    Cégnyilvántartás és civil szervezetek névjegyzéke
-    E-beszámoló rendszere
-    E-közigazgatási szolgáltatások a gyakorlatban

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: beszámoló
Jellege: írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tantárgy keretében a hallgatók megismerik a későbbi tanulmányiakhoz, illetve a jogászi munkához szükséges jogszabályokat, bírósági döntéseket és szakirodalmi forrásokat tartalmazó jogi adatbázisok, és egyéb jogi ügyviteli és támogató rendszerek alkalmazását. A jogi információk megszerzésének képessége már a jogi tanulmányok során elengedhetetlen. A kiscsoportos gyakorlati képzés a Karon hozzáférhető, valamint az ingyenes online hazai és európai közösségi jogi adatbázisoknak a jogi problémák megoldásában való felhasználására is felkészíti a hallgatókat.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Az aktuális témakörökhöz félévente igazított háttéranyagok.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina adjunktus
Jogtörténeti Tanszék

2021.03.05. (péntek) 13.45 – 18.35 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2021.04.23. (péntek) 13.45 – 18.35 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1.    A kommunikáció értelmezései, alapfogalmai, funkciói. Az információátadó funkció és az egyéb kommunikációs funkciók jelentősége.
2.    A közvetlen emberi kommunikáció alapelvei, folyamata és csatornái.
3.    A verbális csatorna, a nyelv. Beszéd és hallgatás, írás és olvasás mint kommunikációs képességek. A társalgási elvek.
4.    Írásbeli kommunikáció. Az ügyintézéshez tartozó írásbeli kommunikáció alapelemei, a szakszókincs, a nyelvi fordulatok és a szerkesztési elvek helyes, pontos és gyors gyakorlati alkalmazása (hivatalos levél, az iratszerkesztés alapvető szabályai).
5.    Szakmai szókincs és szakmai nyelvhasználat vs. közérthetőség. 
6.    A nem verbális kommunikáció csatornái és jelentőségük. Mimika és tekintet.
7.    A nem verbális kommunikáció csatornái (2. rész): vokális kommunikáció, akciós kommunikációs csatornák. Kulturális szignálok. A nem verbális kommunikáció tudatosítása.
8.    A kommunikáció dinamikája. Kommunikációs célok. Metakommunikáció, a metakommunikáció jelentősége és értelmezése. 
9.    Kongruencia és inkongruencia – hiteles kommunikáció. 
10.    A kommunikáció zavarai. A kommunikációs zavarok kiküszöbölése.
11.    A társadalmi kommunikáció rendszere. Viszony, szituáció, kontextus. A viselkedési kultúra fogalma és jelentősége. Illem-etikett-protokoll. Az üzleti, hivatali, munkahelyi viselkedéskultúra alapvető szabályai.
12.    Konfliktus és érdekvita, érdekérvényesítés és asszertivitás. A kommunikációs eszköztár használata tárgyalásokon; érvelési technikák, vitakultúra.
13.    Prezentációs technikák.
14.    A nyilvános kommunikáció és a szervezeti kommunikáció. A kommunikációs hálók alaptípusai.
15.    A tömegkommunikáció alapvonásai.

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: beszámoló
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: -

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Béli Gábor egyetemi docens, tanszékvezető
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina adjunktus
Jogtörténeti Tanszék

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:

1. A honfoglalás utáni viszonyok, az új hatalmi struktúra kiépítésének előzményei az utolsó fejedelmek alatt. A patrimóniális királyság: A vérségi alapon működő társadalom bomlása. A királyi família királyi udvar (curia regis). A királyi hatalom alapját képező birtokok megszervezése: az udvarok (curiae). A comitatus mint várszervezet (castrum) és mint az ispán igazgatása alá rendelt terület: megye (parochia).
2. A királyi família bomlása, a rendi szerveződés kezdetei: A király egyháza feletti hatalmának visszaszorulása, a kánoni választás és az egyház illetve klerikusok különös kiváltságainak (privilegium fori, privilegium immunitatis, privilegium canonis) érvényre jutása. A király jobbágyai (jobagiones), illetve a bárók (barones). Előkelők és királyi serviensek. Az előkelő és a serviens réteg összeolvadása. A rendi állam kiépülése, a hatalomgyakorlás rendi keretei. A rendi állam sajátosságai.
3. A király a kormányzó és a nádor: A királyi jogkörei, a trónutódlás az Árpád-házi királyoktól a Pragmatica Sanctio-ig, és az abból következő közjogi viszonyok Magyarország és Ausztria között. A koronázás, a koronázási eskü és a hitlevél. A kiskorú király képviselete, a kormányzó és jogkörei. A nádor és jogkörei a XVI. századig (a nádori cikkek). A helytartó-nádor, a nádor kormányzati szerepe 1723 után.
4. A királyi tanács és a rendi országgyűlés: A királyi (bárói) tanács szerepe és befolyásának növekedése és szerepe Mohácsig. A tanács I. Ferdinánd trónra lépése után. A fehérvári törvénynapok. Más országos gyűlések. A rendi országgyűlés megjelenése. A rendi országgyűlés szervezete és működése.
5. 5. Központi kormányzati szervek, kormányszékek: Az első központi hivatali szerv, a kancellária felállítása és működése az Árpád-házi királyok alatt. A nagy illetve a titkos kancellária működése és egyesítése. A központi kormányzati szervek kiépítése Mohács után. A magyar kancellária, valamint a magyar kamara szervezete és működése. A helytartó és tanácsa. A helytartótanács felállítása 1723-ban, szervezete, személyzete, a hatáskörébe tartozó ügyek, az ügyintézés, a helytartótanács kapcsolatai a más kormányszékekkel, illetve a vármegyékkel és más testületekkel.
6. Az ún. nemesi vármegye és a szabad városok. Mezővárosok és községek: A quatuor judices és működésük a XIII. század végéig. A megye hatósága és tisztjei a XVI. századig. A különféle típusú megyei-nemesi gyűlések. A megyei szervezet és működés a XVI. századtól: közgyűlés, részgyűlés, választott tisztek, egyéb alkalmazottak és közegek. A megyei szervek hatáskörébe tartozó ügyek és az ügyintézés. A szabad. Királyi városok szervezete, tisztségviselői, működése. A városi igazgatás sajátosságai. A mezővárosok, községek szervezete és működése. Különkormányzatok: Erdélyi és Horvátország.
7. A magyar államfejlődés 1848-tól: A alkotmányos monarchia működési elvei és alapvető intézményei. A államkormányzás sajátos módja, a neoabszolutizmus. A dualista alkotmányos monarchia működési elvei. A közös ügyek vitele és a magyar szervek hatása azokra az 1867. évi magyar és osztrák kiegyezési törvények alapján, valamint a részleges autonómiával rendelkező Horvátország integrálása a dualista államszervezetbe az 1868-as megegyezés szerint.
8. Államfők és jogköreik a rendiség felszámolása után: A király, a király helyettesítése és jogkörei 1848-ban. Az uralkodói hatalom a neoabszolutizmus időszakába. A királyi hatalom és jogkörök alkotmányos keretei a dualista államban. Az Országos Honvédelmi Bizottmány, a kormányzóelnök és a diktátor. A modern kori kormányzó. A törvényhozó szerv a modern államban: A választójog 1848-tól. A választások szabályai és a választási bíráskodás. A kétkamarás modern országgyűlés szervezet és működése, reformjai 1918-ig. A nemzetgyűlés és az országgyűlés szervezet és működése az unitárius államban.
9. Központi kormányzati szervek és a központi igazgatás. A hatalmi ágak szétválasztásának megvalósulása. Az állami ellenőrzés szervezete: A felelős minisztérium és az OHB. A kormány a dualista államban. A miniszteri felelősség kérdése. A kormány működése. A modern központi kormányzati szervek az unitárius államban. Az állami ellenőrzés szervezet. A központi igazgatás működési elvei.
10. A törvényhatóságok és községek.
11. A korona eszme megjelenése, tartalma. Az organikus államfelfogás. A szentkorona tan, a nemesi nemzet. A politikai nemzet. A kisebbségek jogi helyzete a vonatkozó törvényi és egyéb szabályok szerint.
12. A személyi szabadság, gondolat- és vélemény nyilvánítási: szólás és sajtószabadság, gyülekezési és egyesülési jog.
13. Az állam és az egyház viszonya: a sajátegyház, a főkegyúri jog gyökerei, gyakorlása és levezetése (Werbőczy, Pázmány Kollár). A felekezeti egyenlőség és a vallás szabad gyakorlása: a vallási türelem fokai. Bevett és elismert felekezetek. A protestánsok vallásgyakorlása és egyházi szabadsága a reformáció után a rendiség felszámolásáig. A felekezeti egyenjogúság sajátos megvalósulása a XIX. század végén. Az állam szerepvállalása az egyházak működésében. Az egyházak és felekezetek működésének felügyelete.

Félévközi ellenőrzés:
Félév végi számonkérés típusa: beszámoló
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A magyar alkotmánytörténet alapintézményeinek megismertetése a közjogi stúdiumok megalapozásához.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: -

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Béli Gábor egyetemi docens, tanszékvezető
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina adjunktus
Jogtörténeti Tanszék

2021.02.12. (péntek) 8.00 – 12.50 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2021.03.06. (szombat) 13.45 – 18.35 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2021.03.27. (szombat) 8.00 – 12.50 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2021.04.24. (szombat) 13.45 – 18.35 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Jogforrások: A jogforrás fogalma. Decretum, privilegium, satatutum) Kodifikációs kísérletek a későrendi korszakban. Rendeletek: királyi rendelet, pátens, helytartótanácsi rendeletek. Az ország szokásjoga, partikuláris szokások, usus és  abusus. A Hármaskönyv keletkezése, a Hármaskönyv mint szokásjogi gyűjtemény és megújításának kísérletei. Egyéb szokásjogként számon tartott gyűjtemények, szokásjogi recepció - a Praxis Criminalis. A bírói ítélet mint jogforrás a kora rendi korszakban, döntvények és döntvényalkotás. A polgári korszak jogforrásai. Kodifikáció ás kodifikásiós kísérletek a polgári korszakban.
2. A tradicionális magyar magánjog rendszere, elvei. Személyi és családjog: az ember mint jogalany, a jogképesség (különféle státuszú természetes személyek és a jogi személyek), a cselekvőképesség, önjogúság, a házasság ősi formái és a keresztény elveken alapuló házasság. Az atyai hatalom, az atyai hatalmat megszüntető osztozás, a gyámság és a gondnokság. 
3. Dologi jog: a dolog és vagyon a régi magyar jogban, a jószágok felosztása (eredet stb. szerint), a birtok fogalma, a birtok hatásai, az elévülés, elbirtoklás, a tulajdon és a tulajdon korlátozása, a családi osztatlanság és az osztály, a nemesi közbirtokosság, az adomány és fajai, a királyi adományrendszer, a zálogjog. 
4. A szerződési jog: a kötelemfakasztó tények, a szerződés létrejötte (reál  -és konszenzuálszerződések) a szerződés alakiságai, a szerződés érvénytelensége, tárgya megerősítése, teljesítése, az egyes szerződések. Különös lekötelezési viszonyok: familiárisi lekötelezés, az egyház örökös szolgálatára szóló lekötelezés, úrbéri lekötelezés. 
5. Öröklési jog: az öröklés fogalma, az öröklés (a vérközösségi hagyományokon nyugvó) elvei, a nemesek, a székelyek, a jászok-kunok, a városi polgárok, az erdélyi szászok, a jobbágyok törvényes öröklése, öröklés urafogyott vagyonban, a végrendeleti öröklés (köz,- magán és kiváltságos végrendeletek), öröklési szerződés, hitbizomány. A nők különös jogai: leánynegyed, hajadoni jog, hozomány, jegyajándék, özvegyi jog, az özvegy nő öröklése férje vagyonában és a közszerzemény.
 6. A régi büntetőjog rendszere, elvei és alapvető intézményei: köz - és magándeliktumok, a büntetőjogi felelősség, a büntethetőséget kizáró okok, a menedékjog, a bűnösség, a kísérlet és az előkészület, a bűnszerzők, a büntetés és célja, a büntetések felosztása, egyes büntetések, a büntetés kiszabása, a büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülmények.  
7. A hűtlenség és esetei, egyéb közbűncselekmények (büntettek és vétségek) és ezek szokásos büntetései az egyes korszakokban. Magánbűncselekmények: a nagyobb hatalmaskodás és esetei, a kisebb hatalmaskodás és esetei, egyéb magándeliktumok.
8. A bírósági szervet a rendiség felszámolásáig: A királyi kúria és bíróságai: a jelenléti bíróságok (praesentia regia, specialis praesentia regia, personalis praesentia regia). A királyi ítélőtábla létrejötte és szervezete, a hétszemélyes tábla és szervezete az 1723-as reform előtt és után. A király vidéki bíróságai. A nádor önálló bíráskodása, a bírói közgyűlések, a nemesi bíróságok: a vármegyei  törvényszék, az alispáni és a szolgabírói szék. A kerületi táblák. A polgárok és a városok bíróságai. A a jászok-kunok és hajdúk bíróságai. Az úriszék. Erdély és Horvátország bírósági szervezete. A szentszékek.
9. A bíró és segédei, a perbeli személyek, a vádló és terhelt. A peres eljárás kezdeti sajátosságai, a rendes per és szakaszai. A bizonyítás: a formális vagy alaki bizonyítás illetve, az anyagi bizonyítás fogalma, a bizonyítási eljárások. A rendes magánjogi per és szakaszai, a rendes büntetőper és szakaszai. A bizonyítás sajátosságai a késő rendi korszakban, a bizonyítási eljárás a processus civilis ordinarius-ban és a  processus criminalis-ban.
10. A modern magyar magánjog rendszere: A tradicionális jog alapintézményeinek lebontása. A modernizáció megindulása ITSZ rendelkezései alapján. A személyi és családjog modern elveken meginduló átalakulása. A dologi jog sajátos rendszere. A kötelmi jog fejlődést meghatározó hatások. Az öröklési jog sajátosságai.
11. A modern magyar büntetőjog: A klasszikus büntetőjogi elvek érvényre jutása. A büntetőjogi kodifikáció. A büntetőtörvény rendszere. A büntetőtörvény módosításai. A kihágási büntetőtörvény. A katonai büntető törvény.
12. A modern igazságszolgáltatási szervezet kiépülése. A bírósági szervezet: Magyar Királyi Kúria, az ítélőtáblák, a királyi törvényszékek és esküdtbíróságok, a királyi járásbíróságok. A királyi ügyészségek. A diktatórikus hatalomgyakorlási időszakainak igazságszolgáltatási szervezete.
13. A modern polgári és büntetőeljárás: A perjogi modernizáció szakaszai, a kodifikáció, a modern eljárási elvek érvényesülése, a polgári eljárás (perrendtartás), illetve a bűnvádi perrendtartás sajátosságai, a polgári és a büntetőeljárás szakaszai és lényegi elemei.

Félévközi ellenőrzés:
Félév végi számonkérés típusa: szigorlat
Jellege: szóbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tradicionális magyar jog meghatározó intézményei kialakulásának és változásainak  bemutatása. Az alapvető magán büntető és perjogi fogalmak és intézmények történeti megalapozású tisztázása. A modern magyar magán, -büntető és eljárásjogok polgári korszakbeli kifejlődésének áttekintése.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kötelező tankönyvek: 
Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Budapest-Pécs, 1999, 2000 és további kiadásai  
Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey Barna) Budapest, 2003 és további kiadásai 
Ajánlott tankönyvek:
Csizmadia Andor - Kovács Kálmán - Asztalos László: Magyar állam - és jogtörténet. Budapest, 1985 (és további, illetve legújabb kiadásai)

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Herger Csabáné egyetemi tanár
Jogtörténeti Tanszék

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:

1. Az egyetemes (általános) állam- és jogtörténet, összehasonlító állam- és jogtörténet
2. Az ókori Kelet állam- és jogéletének hagyatéka
3. Hellász állam- és jogéletének hagyatéka
4. A Római Birodalom állam- és jogéletének hagyatéka
5. A középkor alapvető struktúrái
6. A patrimoniális, a rendi és az abszolutista állammodell
7. Jogforrások és jogterületek a középkorban
8. A városok és joguk
9. Az egyházak szervezete és joga
10. A modern államépítési elvek
11. A modern jogrend alapelvei
12. Az angol állam- és jogtörténet alapvonalai
13. Az angol térszerkezet és a gyarmatbirodalom
14. Az Amerikai Egyesült Államok állam- és jogtörténetének alapvonalai
15. A francia állam- és jogtörténet alapvonalai
16. Németalföld állam- és jogtörténetének alapvonalai
17. Svájc állam- és jogtörténetének alapvonalai

Félévközi ellenőrzés:

Félév végi számonkérés típusa: beszámoló
Jellege: szóbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Az egyetemes állam-és jogfejlődés alapelveinek és intézményeinek, a jogi kultúra jelenségeinek bemutatása. A modern jogágak történeti gyökereinek bemutatása.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• Tankönyv:
  • Kajtár István-Herger Csabáné: Egyetemes állam- és jogtörténet Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2015. 5. kiadás
• Ajánlott irodalom:
  • Wenzel Gusztáv: Egyetemes Európai jogtörténet. Bp. 1873.
  • Általános jogtörténet. Szerk.: Horváth Pál, Bp., 1991.
  • Ruszoly József: Európa jogtörténete. Bp. 1996.
  • Gönczi-Horváth-Stipta-Zlinszky: Egyetemes jogtörténet. Bp. 1997.
  • Kajtár István: A 19. századi modern magyar állam- és jogrendszer alapjai. Európa - haladás - Magyarország. Bp.-Pécs, 2003. I-VII. fejezet.
  • Kisteleki - Lővétei - Nagyné Szegvári K. - Rácz - Schweitzer - Tóth: Egyetemes állam- és jogtörténet. Ókor - feudális kor. Bp. 1998.
  • Kisteleki - Lövétei - Nagyné Szegvári K. - Pomogyi - Rácz: Egyetemes állam- és jogtörténet. Polgári kor. Bp. 2002.
  • Mezey B. – Szente Z.: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Bp. 2003.
  • Földi A. (szerk.): Összehasonlító jogtörténet. Bp. 2012.
  • Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba. (A feudális jog forrásai) (1.-2.) Bp. 1966.
  • Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba. Bp. 1989.
  • Hattenhauer, Hans: Europäische Rechtsgeschichte. Heidelberg, 1992.
  • Coing, Helmut: Europäisches Privatrecht 1500 bis 1800. Bd. I.-II. München 1985-1989.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Herger Csabáné egyetemi tanár
Jogtörténeti Tanszék

2021.02.13. (szombat) 8.00 – 12.50 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2021.04.24. (szombat) 8.00 – 12.50 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Az Ibériai-félsziget állam- és jogtörténetének alapvonalai 
2. Itália állam- és jogtörténetének alapvonalai
3. A német állam- és jogfejlődés alapvonalai
4. A Habsburg Birodalom állam- és jogtörténetének alapvonalai
5. A skandináv-balti térség állam- és jogtörténetének alapvonalai
6. A cseh és a lengyel térség állam- és jogtörténetének alapvonalai
7. Az orosz állam- és jogtörténet alapvonalai
8. A Balkán állam- és jogtörténetének alapvonalai
9. Az iszlám államok és az iszlám jogi kultúra
10. A jog hatékonyságának történeti vizsgálata
11. A nemzetközi együttélés fejlődésének alapvonalai 

Félévközi ellenőrzés:

Félév végi számonkérés típusa: szigorlat
Jellege: szóbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Az egyetemes állam-és jogfejlődés alapelveinek és intézményeinek, a jogi kultúra jelenségeinek bemutatása. A modern jogágak történeti gyökereinek bemutatása.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Tankönyv: 
Kajtár István-Herger Csabáné: Egyetemes állam- és jogtörténet. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2015. 5. kiadás

Ajánlott irodalom:
- Wenzel Gusztáv: Egyetemes Európai jogtörténet. Bp. 1873. 
- Általános jogtörténet. Szerk.: Horváth Pál, Bp., 1991.
- Ruszoly József: Európa jogtörténete. Bp. 1996.
- Gönczi-Horváth-Stipta-Zlinszky: Egyetemes jogtörténet. Bp. 1997. 
- Kajtár István: A 19. századi modern magyar állam- és jogrendszer alapjai. Európa - haladás - Magyarország. Bp.-Pécs, 2003. I-VII. fejezet. 
- Kisteleki - Lővétei - Nagyné Szegvári K. - Rácz - Schweitzer - Tóth: Egyetemes állam- és jogtörténet. Ókor - feudális kor. Bp. 1998. 
- Kisteleki - Lövétei - Nagyné Szegvári K. - Pomogyi - Rácz: Egyetemes állam- és jogtörténet. Polgári kor. Bp. 2002. 
- Mezey B. - Szente Z.: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Bp. 2003. 
- Földi A. (szerk.): Összehasonlító jogtörténet. Bp. 2012. 
- Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba. (A feudális jog forrásai) (1.-2.) Bp. 1966. 
- Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba. Bp. 1989. 
- Hattenhauer, Hans: Europäische Rechtsgeschichte. Heidelberg, 1992. 
- Coing, Helmut: Europäisches Privatrecht 1500 bis 1800. Bd. I.-II. München 1985-1989. 

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Csoknya Tünde Éva adjunktus
Római Jogi Tanszék

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Bevezetés. A római jog külső történetének alapvonalai.
2. A római jog forrásai.
3. A jusztiniánuszi kodifikáció.
4. A római perjog vázlata.
5. Természetes és jogi személyek.
6. A római család.
7. A római házasság. Házassági vagyonjog.
8. Cselekvőképesség. Gyámság. Gondnokság.
9. Vagyon és dolog. A dolgok osztályozása.
10. Birtoktan.
11. A tulajdonjog fogalma és korlátai.
12. Eredeti tulajdonszerzés.
13. Származékos tulajdonszerzés.

Félévközi ellenőrzés:
Félév végi számonkérés típusa: beszámoló
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A magánjogi dogmatika alapfogalmainak történeti szemléletű elsajátítása.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• Kötelező tananyag:
  • Benedek Ferenc - Pókecz Kovács Attila: Római magánjog, Budapest-Pécs 2018, 6. kiadás
  • Jusztinger János: Római jogi példatár 1. PTE ÁJK, Pécs 2017. c. elektronikus jegyzet
  • Csoknya Tünde Éva – Jusztinger János: A római jog alapfogalmai, Budapest – Pécs 2018. 2. kiadás.
• Kötelező olvasmány:
  • Földi András és Hamza Gábor: A római jog története és institúciói, Budapest 2018, 22. kiadás

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Jusztinger János adjunktus, tanszékvezető
Dr. Csoknya Tünde Éva adjunktus
Római Jogi Tanszék

2021.03.05. (péntek) 8.00 – 12.50 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2021.03.26. (péntek) 8.00 – 12.50 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2021.04.23. (péntek) 8.00 – 12.50 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2021.05.07. (péntek) 8.00 – 12.50 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
 

Félévközi ellenőrzés:
Félév végi számonkérés típusa: szigorlat
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
 

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Kőhalmi László egyetemi tanár, tanszékvezető
Dr. Korinek László professor emeritus
Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A bűnügyi tudományok rendszere
2. A társadalmi - gazdasági fejlődés (modernizáció) és a devianciák kapcsolata
3. A társadalmi beilleszkedési zavarokat magyarázó makro-és mikro szintű elméletek
4. A látens bűnözés forrásai és vizsgálati módszere. A látens bűnözést vizsgáló kutatások áldozati megkérdezések eredményei. A látens bűnözést vizsgáló kutatások tettesi megkérdezések eredményei.  
5. A látens bűnözési vizsgálatok legfontosabb eredményei. A látens bűnözés kriminálpolitikai tanulságai. A bűnügyi statisztikák valóságtükröző képessége. A rendőrségi statisztikával kapcsolatos legfontosabb kifogások és a statisztikai manipuláció lehetősége
6. A fiatalkori devianciák megítélése .A fiatalkori bűnözés
7. A prostitúció és a szocializáció 
8. Az időskori bűnözés
9. A női bűnözés
10. A tömegtájékoztatásban megjelenő bűnözéskép és a bűnözés tényleges valósága. A tömegtájékoztatás intergrációs következményei és erőszakábrázolásának elméleti modelljei 
11. Az alkoholizmus és a bűnözés összefüggései.A kábítószer – probléma és a bűnözés összefüggései. A „kábítószer – probléma” kialakulása és jellemzői Magyarországon. Kriminálpolitikai megoldások a kábítószer - bűnözés megelőzésére, leküzdésére
12. A kriminológia előfutárai, kialakulása. A klasszikus iskola, a pozitivizmus és a közvetítő iskola Biológiai – testi – lelki adottságokat vizsgáló elméletek. Társadalmi struktúrával összefüggő elméletek. Címkézéselmélet (Labeling – elmélet). A morálispánik-elmélet. Interakcionista elméletek. Fenomenológiai, etnometodológiai irányzatok.  A többfaktor-megközelítés
13. A büntető igazságszolgáltatás mint rendszer. A rendőrség, az ügyészség a bíróságok

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
Jellege: írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tantárgy célja előkészíteni a bűnügyi tantárgycsoport tanulását, megkönnyíteni a jogásszá válást. A Bevezetés a bűnügyi tudományokba tantárgy az első évfolyamos hallgatóknak a tételes bűnügyi tárgyak tanulmányozása előtt szintézist ad, továbbá olyan egységes ismeretek birtokába juttatja a hallgatókat, amely meghaladja az átlagpolgár bűnözésről alkotott ismereteit, attitűdjeit.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• kötelező irodalom:
  • Bevezetés a bűnügyi tudományokba (elektronikus tananyag)
• ajánlott irodalom:
  • Gönczöl Katalin– Kerezsi Klára – Korinek László – Lévay Miklós: Kriminológia-Szakkriminológia, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2006 (következő fejezeti:1.6, 1.7, 2.7., 2.9., 2.10., 2.12.)
  • Korinek László: Irányzatok a kriminológiai gondolkodás fejlődésében, BM Kiadó, Budapest, 2005, harmadik, átdolgozott kiadás következő fejezetei: I., V., VI.,VII.
  • Gönczöl–Korinek–Lévai-Kerezsi: Kriminológia-Szakkkriminológia (megjelenés alatt)
  • KORINEK László: Bűnözési elméletek, Duna Palota és Kiadó, Budapest, 2006 (következő fejezetei: I., II., III., IV.3.)

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Monori Gábor adjunktus
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
 

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• JOGI ALAPTAN TANANYAG:
• Prof. DrVisegrády Antal: Jogi alaptan /Menedzser Praxis Kft, 2015., 85.oldal/

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Gál István László egyetemi tanár, tanszékvezető
Dr. Balogh Ágnes egyetemi docens
Dr. Nagy Zoltán egyetemi docens
Dr. Nagy Melánia tanársegéd
Büntetőjogi Tanszék

2021.02.13. (szombat) 13.45 – 18.35 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2021.03.27. (szombat) 13.45 – 18.35 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
-A büntetőjogi felelősség.
-A büntetőjog fogalma és helye a jogrendszerben.
-A büntetőjog tárgya.
-A büntetőjog társadalmi rendeltetése.
-A büntetőjog-tudomány és a bűnügyi tudományok rendszere.
-A büntetőjog alapelvei.
-A büntetőjog-tudomány története.
-A magyar büntetőjog története.
-A büntetőjog forrásai.
-A büntető jogszabály szerkezete.
-A büntető jogszabály értelmezése.
-A büntetőtörvény hatálya.
-A bűncselekmény fogalma.
-A törvényi tényállás fogalma és fajai.
-A bűncselekmény tárgya.
-A bűncselekmény tárgyi elemei.
-A bűncselekmény alanya és a beszámítási képesség.
-A bűncselekmény alanyi elemei.
-A büntethetőségi akadályok rendszere általában.
-A büntethetőséget kizáró okok.
-A büntethetőséget megszüntető okok.
-A büntetőeljárás lefolytatását akadályozó okok.
-A büntethetőséget kizáró okok
-A büntethetőséget megszüntető okok

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
Jellege: szóbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A stúdiumok célja a büntetőjog hagyományos fogalomrendszerének megismertetése, az elméleti készség megteremtése mellett az önálló, probléma megoldó büntetőjogi gondolkodás kialakítása

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Balogh Ágnes - Tóth Mihály (szerk.): Magyar büntetőjog Általános rész (Bp., Osiris Kiadó, 2015),
2012. évi C. tv.
Balogh Ágnes: Jogi Szakvizsga Segédkönyvek: Büntetőjog 1. (7. hatályosított kiadás) 2016.
Kúria büntető jogegységi határozatai (BJE)
Kúria büntető kollégiumának véleményei (BKv)
Előadások anyaga

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -