Kötelező tantárgyak

Dr. Bujtár Zsolt adjunktus
Pénzügyi Jogi és Gazdasági Jogi Tanszék

2020.10.16. (péntek) 13.45 – 18.35 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2020.11.07. (szombat) 8.00 – 12.50 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1.    A közgazdaságtudomány fogalma, célja, módszertana, mikroökonómia és makroökonómia tárgya, a keresleti és a kínálati függvény 
2.    A termelési lehetőségek határa A fedezeti pont fix és változó költségek, a profit
3.    Piacformák (tökéletes verseny, monopólium, oligopólium, duopólium) és piaci elégtelenségek (magánjavak, közjavak és vegyes javak, lehetőségek és a problémák megoldása).
4.     A munkaerőpiac. A munka kereslete és kínálata. A háztartások közgazdaságtana
5.    A földpiac és a járadékelméletek A pénz és tőkepiac szereplői és működése
6.    Nemzetgazdasági növekedés és mérési mutatói
7.    Infláció és mérése, a munkanélküliség mutatói
8.    A külkereskedelem és deviza árfolyamrendszerek
9.    A költségvetési politika összetevői
10.    Pénzfunkciók és a pénzteremtés a bankrendszerekben 
11.    A monetáris politika és működési mechanizmusa
12.    Az MNB az EKB és a FED monetáris politikájának összehasonlítása

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
Jellege: írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: -

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Ress Éva nyelvtanár
Idegen Nyelvi Lektorátus és Szaknyelvi Vizsgahely

2020.10.02. (péntek) 8.00 – 12.50 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2020.11.21. (szombat) 8.00 – 12.50 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: latin
Tantárgyi tematika:
A hallgatók latin nyelvi ismereteinek fejlesztése elsősorban a római jog, valamint az egyetemes és magyar állam-és jogtörténet témaköreihez kapcsolódóan:
1.-2. konzultáció:
- A latin nyelv rövid története, a mai latin helyesírás és kiejtés, a latin alaptan és  mondattan alapfogalmai.
- Otthoni írásbeli feladatok kiadása  (a római jog vagy a magyar jogtörténet témaköreihez  kapcsolódóan, mint pl. perjog, családjog, dologi jog, tulajdonjog, kötelmi jog.)
3.-4. konzultáció:
- Névszóragozás: a névszók szótári alakja, főnév-és melléknévragozás.
- Az elöljárószók.
- Igeragozás: az igék szótári alakja,  4 ragozási csoport áttekintése.
5.-6. konzultáció:
- Igeragozás: ind. praesens imp., praesens perf.  (activ, passiv).
- Gyakorló feladatok.
7.-8. konzultáció:   
- Melléknévfokozás.
- Participiumok rendszere. Gyakorló feladatok.
8.-10. konzultáció:
- Gerundium és a gerundivumos szerkezet.
- Gyakorló feladatok
11.-12. konzultáció:
- Ablativus absolutus
- Gyakorló feladatok
13.-14. konzultáció:
- Coniunctivus használata
15. konzultáció:
- Otthoni feladatok leadása.

Félévközi ellenőrzés:
Írásbeli feladatok beadási határideje: a 2.,3.,4., kontakt órák után, de legkésőbb az adott szemeszterre meghatározott beadási határidőre.
Félév végi számonkérés típusa: beszámoló
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: A leadott írásbeli munkák alapján.

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:A hallgatók legalább elemi szinten sajátítsák el az ún. jogi latin nyelv nyelvtanát, szókészletét és használatát, valamint a római jog és az egyetemes és magyar állam-és jogtörténet alapvető  fogalmi apparátusát.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Bánóczi R. – Rihmer Z.: Latin nyelvkönyv joghallgatók számára; Nemzeti Tankönyvkiadó   2005.
Latin nyelvtani segédanyagok levelezős hallgatók számára

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A fordítási feladatok nem teljesítése esetén a félév érvénytelen.
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Jusztinger János adjunktus, tanszékvezető
Dr. Csoknya Tünde Éva tanársegéd
Dr. Hengl Melinda adjunktus
Dr. Priol Kinga tanársegéd
Római Jogi Tanszék

2020.09.18. (péntek) 13.45 – 18.35 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2020.10.02. (péntek) 13.45 – 18.35 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A jogászi hivatásrendek, piacképesség a jogi szakmában
2. Jogászi sztereotípiák, személyiségtípusok – speciális képességek és személyiségjegyek
3. Viselkedési modellek, szemléletmódok és szemléletváltás
4. "Jogerős" személyiség – a jogi karrier pszichés nehézségei
5. Tanulásmódszertan – vizualizáció – időgazdálkodás
6. Jogászi kifejezésmódok és előadástechnikák
7. A jogértelmezés és módszerei
8. A jogi érvelés logikája
9. Tényálláskezelés és szónoki taktika
10. A jogalkalmazás metodikája
11. Jogi dokumentumok értelmező elemzése
12. Beadvány- és iratszerkesztés
13. Kutatásmódszertan

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: beszámoló
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A jogászi képességek elméleti és gyakorlati megalapozása.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• Kötelező tananyag:
  • Csoknya Tünde Éva – Hengl Melinda – Jusztinger János – Priol Kinga: A jogászi képességek elméleti és gyakorlati alapjai (elektronikus jegyzet)

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Béli Gábor egyetemi docens, tanszékvezető
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina adjunktus
Jogtörténeti Tanszék

2020.10.03. (szombat) 8.00 – 12.50 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2020.11.06. (péntek) 13.45 – 18.35 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:

1. A honfoglalás utáni viszonyok, az új hatalmi struktúra kiépítésének előzményei az utolsó fejedelmek alatt. A patrimóniális királyság: A vérségi alapon működő társadalom bomlása. A királyi família királyi udvar (curia regis). A királyi hatalom alapját képező birtokok megszervezése: az udvarok (curiae). A comitatus mint várszervezet (castrum) és mint az ispán igazgatása alá rendelt terület: megye (parochia).
2. A királyi família bomlása, a rendi szerveződés kezdetei: A király egyháza feletti hatalmának visszaszorulása, a kánoni választás és az egyház illetve klerikusok különös kiváltságainak (privilegium fori, privilegium immunitatis, privilegium canonis) érvényre jutása. A király jobbágyai (jobagiones), illetve a bárók (barones). Előkelők és királyi serviensek. Az előkelő és a serviens réteg összeolvadása. A rendi állam kiépülése, a hatalomgyakorlás rendi keretei. A rendi állam sajátosságai.
3. A király a kormányzó és a nádor: A királyi jogkörei, a trónutódlás az Árpád-házi királyoktól a Pragmatica Sanctio-ig, és az abból következő közjogi viszonyok Magyarország és Ausztria között. A koronázás, a koronázási eskü és a hitlevél. A kiskorú király képviselete, a kormányzó és jogkörei. A nádor és jogkörei a XVI. századig (a nádori cikkek). A helytartó-nádor, a nádor kormányzati szerepe 1723 után.
4. A királyi tanács és a rendi országgyűlés: A királyi (bárói) tanács szerepe és befolyásának növekedése és szerepe Mohácsig. A tanács I. Ferdinánd trónra lépése után. A fehérvári törvénynapok. Más országos gyűlések. A rendi országgyűlés megjelenése. A rendi országgyűlés szervezete és működése.
5. 5. Központi kormányzati szervek, kormányszékek: Az első központi hivatali szerv, a kancellária felállítása és működése az Árpád-házi királyok alatt. A nagy illetve a titkos kancellária működése és egyesítése. A központi kormányzati szervek kiépítése Mohács után. A magyar kancellária, valamint a magyar kamara szervezete és működése. A helytartó és tanácsa. A helytartótanács felállítása 1723-ban, szervezete, személyzete, a hatáskörébe tartozó ügyek, az ügyintézés, a helytartótanács kapcsolatai a más kormányszékekkel, illetve a vármegyékkel és más testületekkel.
6. Az ún. nemesi vármegye és a szabad városok. Mezővárosok és községek: A quatuor judices és működésük a XIII. század végéig. A megye hatósága és tisztjei a XVI. századig. A különféle típusú megyei-nemesi gyűlések. A megyei szervezet és működés a XVI. századtól: közgyűlés, részgyűlés, választott tisztek, egyéb alkalmazottak és közegek. A megyei szervek hatáskörébe tartozó ügyek és az ügyintézés. A szabad. Királyi városok szervezete, tisztségviselői, működése. A városi igazgatás sajátosságai. A mezővárosok, községek szervezete és működése. Különkormányzatok: Erdélyi és Horvátország.
7. A magyar államfejlődés 1848-tól: A alkotmányos monarchia működési elvei és alapvető intézményei. A államkormányzás sajátos módja, a neoabszolutizmus. A dualista alkotmányos monarchia működési elvei. A közös ügyek vitele és a magyar szervek hatása azokra az 1867. évi magyar és osztrák kiegyezési törvények alapján, valamint a részleges autonómiával rendelkező Horvátország integrálása a dualista államszervezetbe az 1868-as megegyezés szerint.
8. Államfők és jogköreik a rendiség felszámolása után: A király, a király helyettesítése és jogkörei 1848-ban. Az uralkodói hatalom a neoabszolutizmus időszakába. A királyi hatalom és jogkörök alkotmányos keretei a dualista államban. Az Országos Honvédelmi Bizottmány, a kormányzóelnök és a diktátor. A modern kori kormányzó. A törvényhozó szerv a modern államban: A választójog 1848-tól. A választások szabályai és a választási bíráskodás. A kétkamarás modern országgyűlés szervezet és működése, reformjai 1918-ig. A nemzetgyűlés és az országgyűlés szervezet és működése az unitárius államban.
9. Központi kormányzati szervek és a központi igazgatás. A hatalmi ágak szétválasztásának megvalósulása. Az állami ellenőrzés szervezete: A felelős minisztérium és az OHB. A kormány a dualista államban. A miniszteri felelősség kérdése. A kormány működése. A modern központi kormányzati szervek az unitárius államban. Az állami ellenőrzés szervezet. A központi igazgatás működési elvei.
10. A törvényhatóságok és községek.
11. A korona eszme megjelenése, tartalma. Az organikus államfelfogás. A szentkorona tan, a nemesi nemzet. A politikai nemzet. A kisebbségek jogi helyzete a vonatkozó törvényi és egyéb szabályok szerint.
12. A személyi szabadság, gondolat- és vélemény nyilvánítási: szólás és sajtószabadság, gyülekezési és egyesülési jog.
13. Az állam és az egyház viszonya: a sajátegyház, a főkegyúri jog gyökerei, gyakorlása és levezetése (Werbőczy, Pázmány Kollár). A felekezeti egyenlőség és a vallás szabad gyakorlása: a vallási türelem fokai. Bevett és elismert felekezetek. A protestánsok vallásgyakorlása és egyházi szabadsága a reformáció után a rendiség felszámolásáig. A felekezeti egyenjogúság sajátos megvalósulása a XIX. század végén. Az állam szerepvállalása az egyházak működésében. Az egyházak és felekezetek működésének felügyelete.

Félévközi ellenőrzés:
Félév végi számonkérés típusa: beszámoló
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A magyar alkotmánytörténet alapintézményeinek megismertetése a közjogi stúdiumok megalapozásához.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: -

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Herger Csabáné egyetemi docens
Jogtörténeti Tanszék

2020.09.19. (szombat) 13.45 – 18.35 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2020.10.03. (szombat) 13.45 – 18.35 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2020.11.07. (szombat) 13.45 – 18.35 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2020.11.20. (péntek) 13.45 – 18.35 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:

1. Az egyetemes (általános) állam- és jogtörténet, összehasonlító állam- és jogtörténet
2. Az ókori Kelet állam- és jogéletének hagyatéka
3. Hellász állam- és jogéletének hagyatéka
4. A Római Birodalom állam- és jogéletének hagyatéka
5. A középkor alapvető struktúrái
6. A patrimoniális, a rendi és az abszolutista állammodell
7. Jogforrások és jogterületek a középkorban
8. A városok és joguk
9. Az egyházak szervezete és joga
10. A modern államépítési elvek
11. A modern jogrend alapelvei
12. Az angol állam- és jogtörténet alapvonalai
13. Az angol térszerkezet és a gyarmatbirodalom
14. Az Amerikai Egyesült Államok állam- és jogtörténetének alapvonalai
15. A francia állam- és jogtörténet alapvonalai
16. Németalföld állam- és jogtörténetének alapvonalai
17. Svájc állam- és jogtörténetének alapvonalai

Félévközi ellenőrzés:

Félév végi számonkérés típusa: beszámoló
Jellege: szóbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Az egyetemes állam-és jogfejlődés alapelveinek és intézményeinek, a jogi kultúra jelenségeinek bemutatása. A modern jogágak történeti gyökereinek bemutatása.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• Tankönyv:
  • Kajtár István-Herger Csabáné: Egyetemes állam- és jogtörténet Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2015. 5. kiadás
• Ajánlott irodalom:
  • Wenzel Gusztáv: Egyetemes Európai jogtörténet. Bp. 1873.
  • Általános jogtörténet. Szerk.: Horváth Pál, Bp., 1991.
  • Ruszoly József: Európa jogtörténete. Bp. 1996.
  • Gönczi-Horváth-Stipta-Zlinszky: Egyetemes jogtörténet. Bp. 1997.
  • Kajtár István: A 19. századi modern magyar állam- és jogrendszer alapjai. Európa - haladás - Magyarország. Bp.-Pécs, 2003. I-VII. fejezet.
  • Kisteleki - Lővétei - Nagyné Szegvári K. - Rácz - Schweitzer - Tóth: Egyetemes állam- és jogtörténet. Ókor - feudális kor. Bp. 1998.
  • Kisteleki - Lövétei - Nagyné Szegvári K. - Pomogyi - Rácz: Egyetemes állam- és jogtörténet. Polgári kor. Bp. 2002.
  • Mezey B. – Szente Z.: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Bp. 2003.
  • Földi A. (szerk.): Összehasonlító jogtörténet. Bp. 2012.
  • Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba. (A feudális jog forrásai) (1.-2.) Bp. 1966.
  • Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba. Bp. 1989.
  • Hattenhauer, Hans: Europäische Rechtsgeschichte. Heidelberg, 1992.
  • Coing, Helmut: Europäisches Privatrecht 1500 bis 1800. Bd. I.-II. München 1985-1989.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Csoknya Tünde Éva tanársegéd
Római Jogi Tanszék

2020.10.16. (péntek) 8.00 – 12.50 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2020.10.17. (szombat) 13.45 – 18.35 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. Bevezetés. A római jog külső történetének alapvonalai.
2. A római jog forrásai.
3. A jusztiniánuszi kodifikáció.
4. A római perjog vázlata.
5. Természetes és jogi személyek.
6. A római család.
7. A római házasság. Házassági vagyonjog.
8. Cselekvőképesség. Gyámság. Gondnokság.
9. Vagyon és dolog. A dolgok osztályozása.
10. Birtoktan.
11. A tulajdonjog fogalma és korlátai.
12. Eredeti tulajdonszerzés.
13. Származékos tulajdonszerzés.

Félévközi ellenőrzés:
Félév végi számonkérés típusa: beszámoló
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A magánjogi dogmatika alapfogalmainak történeti szemléletű elsajátítása.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• Kötelező tananyag:
  • Benedek Ferenc - Pókecz Kovács Attila: Római magánjog, Budapest-Pécs 2018, 6. kiadás
  • Jusztinger János: Római jogi példatár 1. PTE ÁJK, Pécs 2017. c. elektronikus jegyzet
  • Csoknya Tünde Éva – Jusztinger János: A római jog alapfogalmai, Budapest – Pécs 2018. 2. kiadás.
• Kötelező olvasmány:
  • Földi András és Hamza Gábor: A római jog története és institúciói, Budapest 2018, 22. kiadás

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Kőhalmi László egyetemi tanár, tanszékvezető
Dr. Korinek László professor emeritus
Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék

2020.11.06. (péntek) 8.00 – 12.50 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2020.11.20. (péntek) 8.00 – 12.50 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
1. A bűnügyi tudományok rendszere
2. A társadalmi - gazdasági fejlődés (modernizáció) és a devianciák kapcsolata
3. A társadalmi beilleszkedési zavarokat magyarázó makro-és mikro szintű elméletek
4. A látens bűnözés forrásai és vizsgálati módszere. A látens bűnözést vizsgáló kutatások áldozati megkérdezések eredményei. A látens bűnözést vizsgáló kutatások tettesi megkérdezések eredményei.  
5. A látens bűnözési vizsgálatok legfontosabb eredményei. A látens bűnözés kriminálpolitikai tanulságai. A bűnügyi statisztikák valóságtükröző képessége. A rendőrségi statisztikával kapcsolatos legfontosabb kifogások és a statisztikai manipuláció lehetősége
6. A fiatalkori devianciák megítélése .A fiatalkori bűnözés
7. A prostitúció és a szocializáció 
8. Az időskori bűnözés
9. A női bűnözés
10. A tömegtájékoztatásban megjelenő bűnözéskép és a bűnözés tényleges valósága. A tömegtájékoztatás intergrációs következményei és erőszakábrázolásának elméleti modelljei 
11. Az alkoholizmus és a bűnözés összefüggései.A kábítószer – probléma és a bűnözés összefüggései. A „kábítószer – probléma” kialakulása és jellemzői Magyarországon. Kriminálpolitikai megoldások a kábítószer - bűnözés megelőzésére, leküzdésére
12. A kriminológia előfutárai, kialakulása. A klasszikus iskola, a pozitivizmus és a közvetítő iskola Biológiai – testi – lelki adottságokat vizsgáló elméletek. Társadalmi struktúrával összefüggő elméletek. Címkézéselmélet (Labeling – elmélet). A morálispánik-elmélet. Interakcionista elméletek. Fenomenológiai, etnometodológiai irányzatok.  A többfaktor-megközelítés
13. A büntető igazságszolgáltatás mint rendszer. A rendőrség, az ügyészség a bíróságok

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
Jellege: írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tantárgy célja előkészíteni a bűnügyi tantárgycsoport tanulását, megkönnyíteni a jogásszá válást. A Bevezetés a bűnügyi tudományokba tantárgy az első évfolyamos hallgatóknak a tételes bűnügyi tárgyak tanulmányozása előtt szintézist ad, továbbá olyan egységes ismeretek birtokába juttatja a hallgatókat, amely meghaladja az átlagpolgár bűnözésről alkotott ismereteit, attitűdjeit.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• kötelező irodalom:
  • Bevezetés a bűnügyi tudományokba (elektronikus tananyag)
• ajánlott irodalom:
  • Gönczöl Katalin– Kerezsi Klára – Korinek László – Lévay Miklós: Kriminológia-Szakkriminológia, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2006 (következő fejezeti:1.6, 1.7, 2.7., 2.9., 2.10., 2.12.)
  • Korinek László: Irányzatok a kriminológiai gondolkodás fejlődésében, BM Kiadó, Budapest, 2005, harmadik, átdolgozott kiadás következő fejezetei: I., V., VI.,VII.
  • Gönczöl–Korinek–Lévai-Kerezsi: Kriminológia-Szakkkriminológia (megjelenés alatt)
  • KORINEK László: Bűnözési elméletek, Duna Palota és Kiadó, Budapest, 2006 (következő fejezetei: I., II., III., IV.3.)

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

Dr. Monori Gábor adjunktus
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

2020.09.19. (szombat) 8.00 – 12.50 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)
2020.10.17. (szombat) 8.00 – 12.50 / Molnár Kálmán előadóterem (6 óra)

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar
Tantárgyi tematika:
 

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• JOGI ALAPTAN TANANYAG:
• Prof. DrVisegrády Antal: Jogi alaptan /Menedzser Praxis Kft, 2015., 85.oldal/

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -