Tájékoztató a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskolájáról
a/ Adminisztratív információk
- A Doktori Iskola pontos neve:
A MAGYAR JOGRENDSZER MEGÚJÍTÁSA A JOGÁLLAMISÁG ÉS AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ JEGYÉBEN
- A Doktori Iskola vezetője:
Prof. Dr. Kecskés László D.Sc. egyetemi tanár, az MTA levelező tagja - A Doktori Iskola pontos címe:
PTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskolája
7622 Pécs, 48-as tér 1. Tel. (72) 501-599/ 23296
Ügyintéző: Gergye László
E-mail: doktori.iskola@ajk.pte.hu
b/ Rövid szakmai leírás az iskoláról
Szakmai célok, követelmények:
1.) Legalább kétheti gyakorisággal ütemezettek a szervezett foglalkozások. Ezek tematikáját - a szemeszter első hetében - a Doktori Iskola Tanácsa fogadja el. Az előadások és foglalkozások tárgyköreinek megválasztásánál irányadó főbb szempontok:
a) Az Európai Unióhoz csatlakozásból következő kihívások. (Az intézményi, szervezeti, működési rendet érintő elvárások, s az azokra adható válaszok.)
b) A "működő" jogállamok tapasztalatainak szisztematikus számbavétele. A működés zavarainak reális bemutatása.
c) A jogharmonizáció időszerű problémáinak bemutatása.
d) Az EU és a magyar intézményrendszer kompatibilitásának időszerű problémái. Az okok felkutatása, s a lehetséges megoldási formák és módok bemutatása.
e) A piacgazdaság kiépítésének teendői; kihívások a jogalkotás számára.
f) A jogi és politikai kultúra alakításának időszerű teendői.
Az iménti főbb szempontok magától értetődően csak a főbb célkitűzéseket, törekvéseket jelzik, mintegy irányt és keretet szabnak az oktatási programok összeállításához. E keretben maradva törekszik a Doktori Iskola Tanácsa arra, hogy biztosítsa az előadások tematikai gazdagságát. A szervezett képzés megindulásától kezdve követelmény volt minden doktorandusz számára valamely - Doktori Iskola Tanácsa által szervezett - idegen nyelven tartott előadássorozaton való részvétel és ennek a leckekönyvben való igazolása. Ez az abszolutórium megszerzésének jelenleg is a feltétele. Kiemelt figyelmet fordított kezdettől fogva a Doktori Iskola Tanácsa a doktoranduszok külföldi képzésen történő részvételére is. Ennek időtartamát (legfeljebb 1 év, azaz 2 szemeszter erejéig) beszámította a képzésbe; az ilyen külföldi utazásokat - mindenkori anyagi, pénzügyi lehetőségeinek függvényében - anyagilag is támogatta.
-
A fokozatszerzésnél hiánytalanul érvényesülnek a jogszabályokban és egyetemi, kari szabályzatokban előírt követelmények és feltételek. Doktori eljárásra - ennek megfelelően - csak az összes előírást és feltételt teljesítő doktoranduszok bocsáttatnak.
-
Az iskola egysége, az oktatók és hallgatók együttműködése. Az 1.pontban írtakon túlmenően:
a) Az egyes szemeszterek előadás tárgyköreinek összeállításához a hallgatók is véleményt nyilvánítanak, javaslatokat tesznek.
b) Szemeszterenként írásbeli feladatokat teljesítenek, amelyekről a témavezetőjük véleményt nyilvánít. (Az írásbeli feladat általában értekezésük részletének, irodalomjegyzékének, egy-egy fejezetének összeállítása.)
c/ Tartalmi információk
1. A doktori iskola kutatási témái
2. A képzés tartalmi követelményei:
A Karon rendszeres képzés folyik; a Doktori Tanács által elfogadott oktatási tematika (tárgy szerinti bontásban és ütemezésben) minden szemeszter elején a hallgatók rendelkezésére áll, így tervezhető (a munkáltatókkal egyeztethető) a részvétel. Az I. évfolyamon inkább „alapozó” tárgyak (kutatásmódszertan, könyvtárismeret – és használat, informatikai alapismeretek), a II. és III. évfolyamon pedig elsősorban az általános jogi műveltséget szolgáló képzés folyik (ebbe azonban belekapcsolódnak az I. évfolyamos hallgatók is, következésképpen az ő terhelésük fokozottabb).
Az abszolutórium megszerzésének feltételeit (a törvényi és kormányrendeleti szintű szabályozás mellett) az Egyetem és a Kar Doktori szabályzatai rögzítik. Azt egészíti ki az a Doktori Tanács által kezdettől megkövetelt elvárás, hogy a 3 éves tanulmányi idő alatt minden hallgatónak igazolnia kell egy idegen nyelvű előadássorozat „lehallgatását”. A „kínálatról” a Doktori Tanács gondoskodik német, angol, francia kollégák rendszeres meghívásával. A külföldi előadások felvételre kerülnek a leckekönyvbe, az ezeken való részvétel –az adott nyelvismerettel rendelkező hallgatók számára- kötelező; abszolutórium csak annak a hallgatónak adható, aki a 3 éves tanulmányi ideje alatt legalább egy előadássorozaton való részvételét igazolni tudja.
Szemeszterenként kötelező írásos feladatnak kell eleget tenniük a doktoranduszoknak. Ezek a feladatok („időrendi felépítésükkel”) segítik a majdani értekezés összeállítását.
Minden szemeszter végén elvárjuk a doktoranduszainktól, hogy kutatási témájuk valamelyik részét (vagy annak főbb vázát) dolgozzák ki írásban. Bizonyos logikus sorrendet is ajánlunk ehhez. Eszerint:
1. szemeszter végére: A kutatási tárgykör bő (10-15 oldal) vázlatának összeállítása
2. szemeszter vége: A kutatási tárgy szakirodalmának összeállítása (10-15 oldal)
3. szemeszter végére: A kutatási terület nemzetközi hátterének a feltárása (25-30 oldal)
4. szemeszter végére: A kutatási terület történeti háttere (20 oldal)
5. szemeszter végére: „Diagnózis”: a hazai tapasztalatok gyakorlati, elméleti igényességű (elméleti-gyakorlati elemeket ötvöző) feldolgozása (50-70 oldal)
6. szemeszter végén: A javaslatok, következtetések főbb elemeinek összeállítása (20-25 oldal)
A hallgatóknak tanulmányaik lezárásaként, az abszolutórium megszerzése előtt, összefoglaló szóbeli beszámoló kell tartaniuk a 6 szemeszter munkájáról, elért kutatási eredményeikről.
