Jogi és gazdasági kihívások a kriptovaluták világában

Kategória: Rendezvények, programok
2018. December 07.

2018. november 5-én a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar által megrendezésre került a „Jogi és gazdasági kihívások a kriptovaluták világában” tárgyú konferencia.

A konferenciát Fábián Adrián dékán, egyetemi docens (PTE ÁJK) nyitotta meg, bevezetőjében a blockchain technológiában és a kriptovalutákban rejlő lehetőségekre, valamint veszélyekre hívta fel a figyelmet, amelyek a jog számára is jelentős kihívást hordoznak magukban. Ezért kiemelten fontos az új modern technológiáknak az átfogó és több jogterületet érintő vizsgálata.

A levezető elnök Nagy Zoltán András egyetemi docens (PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék) volt.

Kuti Mónika adjunktus (PTE KTK Pénzügy és Számvitel Intézet) a „FinTech trendek” című előadásának középpontjában a blockchain és a kriptoeszközök szerepeltek, melyek sajátos helyet foglalnak el a pénzügyi szektorban zajló digitális transzformáció ökoszisztémáin belül. A blockchain vállalatokba irányuló globális kockázati tőke befektetések volumene 2013 és 2017 között több, mint megtízszereződött.  A PwC 2017-es Globális FinTech Felmérése alapján a technológiai befektetések fő területei az adatanalitika, a mobil, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, az automatizáció, a biometrika, a megosztott főkönyvi technológiák (DLT) és a publikus felhő-infrastruktúra. A DLT szolgáltatók legtöbb ügyfele bank, FinTech cég, illetve tőzsde. Az MNB Innovation Hub kiadványa elkalauzol a hazai technológiai innovációk prioritásai között. A privát kibocsátású kriptoeszközök árfolyamának alakulása mellett szó esett a Bitcoin közösség kor szerinti megoszlásáról is. Izgalmas kérdés, hogy hogyan alakulnak a központi bankok által kibocsátott kriptodevizák lehetőségei. Az előadás az EFOP-3.6.1-16-2016-00004. Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében című pályázat támogatásával valósult meg (Időskori döntéshozatal projektelem, 11. téma).

Breszkovics Botond hallgató (PTE ÁJK) „A kriptoökoszisztéma főbb összetevői és működési modelljének alapjai” című előadásában kihangsúlyozta, hogy napjainkban a kriptoökoszisztéma jelentősége növekvő tendenciát mutat. A decentralizált működésű, a Peer-to-Peer (P2P) jellegű, titkosítási folyamatok alkalmazó blokklánc technológia lehetővé teszi a tranzakciók gyors és biztonságos lebonyolítását, így az e technológiára épülő megoldások a gyakorlatban széles körű alkalmazást nyernek. Elterjedt az elsődleges nyilvános coin kibocsátás (ICO), amely során nyilvános forrásbevonásra kerül sor a tőkepiaci szereplők bevonásával. Végül a különböző kriptoeszközök, így az initial coin offering (ICO) folyamán kibocsátásra kerülő tokenek jogi minősítésének kérdése a jelen jogtudomány nemes feladatává vált.
Előremutató, hogy a máltai törvények egyrészt jogilag definiálták az innovatív technológia szektorban használt fogalmakat, másrészt a kriptomegoldások jogi szabályozására megoldást nyújtanak. Előadásában kiemelte, hogy nemzetközi szinten további szabályozás kialakítása mutatkozik szükségesnek.

Mezei Kitti tudományos segédmunkatárs (MTA TK JTI), doktorjelölt (PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék) „A kriptovaluták bűnügyi kihívásai” című előadásában ismertette, hogy a kriptovaluták használatában rejlő legnagyobb kihívást abban látja, hogy azok nem köthetők konkrét személyekhez, szinte lenyomozhatatlanok. Az egységes szabályozás hiányzik, jogrendszerenként eltérő megítélés alá esnek. A nyomozást tovább nehezíti, hogy nincs központi felügyeleti szervük, akit meg lehetne keresni a tranzakciókkal kapcsolatban mint a pénzintézetek esetében. A Bitcoin piaci részesedése a kriptovaluták között csökkent, azonban még mindig első helyen szerepel a bűnelkövetők által használtak közül. A személyazonosság elrejtését könnyen lehetővé teszik, ezért különböző bűncselekmények elkövetésekor kihasználják ezt például a zsarolás során a „váltságdíjat” kriptovaluták formájában kérik. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy egyes bűnözői körök a virtuális fizetőeszközöket egyfajta hívószóként alkalmazzák, miközben tevékenységük nem más, mint a jól ismert, hagyományos piramisjáték. A Darknet fórumokon fizetőeszközként jelennek meg, mely online feketepiacok már szolgáltatás-alapú üzleti modellre építenek. A kriptovaluták használata pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat rejt magában. A negyedik uniós pénzmosás elleni irányelv módosítása már a virtuális fizetőeszközöket is érinti és hatályát kiterjeszti az átváltó és pénztárca-kezelő szolgálatókra. Az új büntetőeljárásról szóló törvényünk előremutató, mert már lefoglalhatók a virtuális vagyontárgyak is mint a Bitcoin, azonban ez még további kihívások elé állítja a büntető igazságszolgálatást. Az előadás az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-3-IV kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával valósult meg.

Zámbó Alexandra tanársegéd (PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék) „A blockchain felhasználási lehetőségei a közigazgatásban” című előadásában kiemelten a Bitcoin kriptoeszköz működési alapját jelentő blockchain technológiával foglalkozott, amely már a 2011-es évektől került önállóan is az infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos érdeklődés fókuszába. 2017 óta Magyarországon is egyre nagyobb hype övezi a „blockchain mítoszt”, avagy mi mindenre lehetne használni a digitális adattárolás új formáját. A jelenlegi közigazgatás struktúrájától szellemiségében alapvetően különböző blokkláncalapú nyilvántartások egyszerre jelentenek kihívást és lehetőséget is azok számára, akik az e-közigazgatás optimalizálásán munkálkodnak. Az előadás kísérletet tett a technológia lényegi elemeinek közérthető megfogalmazására; a felhasználási területek, a lehetséges előnyök, és a figyelemreméltó kockázatok rövid áttekintésére. A publikus blokklánc megalkotása mögött meghúzódó filozófiára tekintettel, zárógondolatként nem térhetünk ki a kérdés elől, hogy miért bízunk jobban egy matematikai algoritmusban (kódban), mint a hagyományos bizalmi szolgáltatásokat nyújtó embertársainkban, avagy végső soron a joguralomban és az államapparátusban.

Ferge Dávid Martin ügyvédjelölt (Specht Partner) „Esettanulmányok a blockchain és jog kapcsolatának köréből, különös tekintettel az energiajogra” című előadásában kiemelte, hogy az egyes nemzetközi energetikai szereplők, már meghatároztak olyan területeket, ahol a blokklánc alkalmazhatósága feltétlenül indokolható. Az egyik ilyen terület a származási garanciák kereskedelmi piaca. A származási garancia „egy olyan elektronikus okirat, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja a felhasználó felé, hogy az adott termelő egység által előállított villamos energia meghatározott mennyisége megújuló energiaforrásból vagy nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származik” [309/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből nyert villamos energia származásának igazolásáról]. A gyakorlati lehetősége a szabályozásnak, hogy lehetőséget ad a fogyasztónak (felhasználónak) arra, hogy döntsön milyen típusú energiaforrást és erőműtípust kíván támogatni. A hatályos eljárásrend a származási garanciák értékesítési folyamatában a humánerőforráson alapul és, mivel a származási garanciák életciklusa rövid (fél és egy év közötti) ezért a gyakorlatban értékesítési akadályt képezhet. A gyorsabb, megbízhatóbb és technikailag egyszerű folyamatok érdekében a blokklánc alapú technológia bevezetése látványos és gyors eredményeket hozhatna. A származási garanciák blokklánc alapú elszámolása automatizálhatóvá teheti a származási garanciák kereskedelmének folyamatát és olyan további biztonsági és egyszerűsítő elemeket hoz létre, amelyek révén a fogyasztók közvetlenül dönthetnének arról, hogy milyen áramból kívánják a szükséges fogyasztást fedezni.

Ferencz Barnabás tanársegéd (PTE ÁJK Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszék) „Az önszabályozás szerepe a kriptovaluták legitimációjának megteremtésében” című előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a kriptoeszközök piaca kockázati tőkepiachoz hasonló jegyeket mutat, mindezt alátámasztja, hogy az ICO tranzakciók 50%-a elbukik. A kockázatokat tovább tetézi, hogy a kriptoeszközök piacának szabályozási környezete jelenleg még messze nem eléggé egységes sem nemzetközi sem pedig állami szinten. A piacok további fejlődéséhez kiemelkedően fontos intézményi befektetők távolmaradása hosszú távon a fejlődési folyamatok megrekedéséhez vezethet, emiatt elengedhetetlen a piacba vetett bizalom megerősítése. A piaci szereplők saját maguk által történő szabályozása megteremtheti annak lehetőségét, hogy a kriptoeszközök piaca a befektetések fősodrába kerüljenek. Nem tekinthető teljesen újkeletű fejleménynek az önszabályozás, hiszen a gazdasági élet más területein, valamint más eszközök piacán már évtizedek óta kialakultak azok a gyakorlatok, amelyek a későbbiek folyamán a jogalkotás számára is mintául szolgáltak. A kriptoeszközök esetében azonban 2017-től kezdődően jelentek meg azok a szakmai szervezetek, amelyek a hiányos szabályozási környezetben szabályaikkal, ajánlásaikkal kívánják a kriptoeszközök piacát rendezettebbé tenni.

Bujtár Zsolt tanársegéd (PTE ÁJK Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszék) „A kriptoökoszisztéma jogi szabályozási kihívásai: a máltai modell” című előadásában említette, hogy a kriptoeszközök használata számos szabályozási kérdést vet fel. Az értékpapír típusú szabályozás átültetése lehetne a legegyszerűbb megoldás, mivel számos hasonló eszközt használnak a kripto érem kibocsátók mint az értékpapír kibocsátók: például a zárt és nyílt körű kibocsátás jogintézményét vagy a white paper-t, mint kibocsátási tájékoztatót. Azonban az értékpapír szabályozás teljes körű alkalmazása kripto kibocsátásokra, a kriptoeszközök piacát összeroppanthatná és mögöttes blokklánc technológia fejlesztését jelentősen lelassíthatná.
A megoldás a kriptoeszközök részleges értékpapírjogba történő integrációja vagy egy új, a kripto eszközök összes résztvevőjét lefedő jogalkotás lehet. Ez utóbbi megoldásra szolgálhat mintául a máltai hármas csomag. A digitális technológiáért felelős felügyelet felállításával egy széles piacfelügyeleti jogkörökkel ellátott önálló jogintézményt hozott létre a máltai jogalkotó. A második máltai törvény az részletes fogalom meghatározásokkal az elosztott főkönyvi technológiák jogi védelmét biztosítja és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatók engedélyeztetését is kötelezővé teszi. A harmadik törvény a kriptoeszközök elsődleges kibocsátásának a szabályait határozza meg, és a szabályozott kriptoeszköz piac működtetésében résztvevő szolgáltatók tekintetében pedig teljes körű felügyeletet biztosít a digitális hatóság számára.

Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a kriptoeszközök jogi és gazdasági kihívásai tekintetében egyik fő kihívásnak a bizalom megteremtése tekinthető, ami nélkül elképzelhetetlen e technológia további térnyerése. Ez azonban a jogalkotók és a gazdasági élet szereplőinek a közreműködése nélkül sokkal nehezebben tud kialakulni.

Miért a PTE ÁJK?


ÁJK a Facebookon