Kötelező tantárgyak

Dr. Kecskés András egyetemi docens, tanszékvezető
Dr. Bujtár Zsolt tanársegéd
Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszék

Kedd, 12.30 – 13.50 (+10 perc szünet) / Irk Albert előadóterem

	AJKONOA03
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	-
Kredit	2
Heti óraszám	2
Szemeszter	1-2

Meghirdetési gyakorisága: félévente

Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:

1. A közgazdaságtudomány fogalma, célja, módszertana, mikroökonómia és makroökonómia tárgya, a keresleti és a kínálati függvény
2. A termelési lehetőségek határa A fedezeti pont fix és változó költségek, a profit
3. Piacformák (tökéletes verseny, monopólium, oligopólium, duopólium) és piaci elégtelenségek (magánjavak, közjavak és vegyes javak, lehetőségek és a problémák megoldása).
4. A munkaerőpiac. A munka kereslete és kínálata. A háztartások közgazdaságtana
5. A földpiac és a járadékelméletek A pénz és tőkepiac szereplői és működése
6. Nemzetgazdasági növekedés és mérési mutatói
7. Infláció és mérése, a munkanélküliség mutatói
8. A külkereskedelem és deviza árfolyamrendszerek
9. A költségvetési politika összetevői
10. Pénzfunkciók és a pénzteremtés a bankrendszerekben
11. A monetáris politika és működési mechanizmusa
12. Az MNB az EKB és a FED monetáris politikájának összehasonlítása

Félévközi ellenőrzés:

Félév végi számonkérés típusa: kollokvium

Jellege: írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: -

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint

A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -

Ress Éva nyelvtanár
Idegen Nyelvi Lektorátus és Szaknyelvi Vizsgahely

AJKONOA08-1 Hétfő, 14.00 – 15.20 (+10 perc szünet) / 103.
AJKONOA08-2 Hétfő, 15.30 – 16.50 (+10 perc szünet) / 103.
AJKONOA08-3 Kedd, 14.00 – 15.20 (+10 perc szünet) / 011.
AJKONOA08-4 Szerda, 12.30 – 13.50 (+10 perc szünet) / 011.
AJKONOA08-5 Szerda, 14.00 – 15.20 (+10 perc szünet) / 011.
AJKONOA08-6 Csütörtök, 11.00 – 12.20 (+10 perc szünet) / 009.

	AJKONOA08
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	-
Kredit	2
Heti óraszám	2
Szemeszter	1-2
Létszám/csoport	12

Meghirdetési gyakorisága: félévente

Oktatás nyelve: latin

Tantárgyi tematika:
A latin nyelv alapvető grammatikai rendszerének elsajátítása elsősorban a római jog témaköreihez kapcsolódóan: A római jog forrásai, Perjog, Személyi jog, Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog.

1. A latin nyelv rövid története, a mai magyar helyesírás és kiejtés.
   Névszók: a főnév szótári alakja, I.-II. declinatio.
   Igék: az ige szótári alakja, praes. impf. ind. act., rendhagyó igék.
2. Római jogi alapfogalmak fordítása és grammatikai értelmezése.
   Névszók: az I-II. decl. szerint ragozott melléknevek;
   főnév-melléknév egyeztetés.
   Igék: praes. impf. ind. pass., a passiv mondat.
3. Római jogi alapfogalmak és regulák fordítása, grammatikai értelmezése.
   Névszók: III. declinatio
   Igék: praes. perfectum act. és praes. perf. pass.
4. Római jogi alapfogalmak és regulák fordítása, grammatikai értelmezése.
   Névszók: III. decl. folytatása
   főnév-melléknév egyeztetése (gyakorlás).
   IV. declinatio
5. Római jogi alapfogalmak és regulák fordítása, grammatikai értelmezése.
   Névszók: V. declinatio, névmások, melléknévfokozás.
6. De rerum divisione - Szövegfordítás
   Összefoglalás, gyakorlás
7. I. Záródolgozat
8. Római jogi alapfogalmak és regulák fordítása, grammatikai értelmezése.
   Igenevek: participium impf. activi, part. perf.passivi, part. instans act., part.
   inst. pass.;
   a part. használata (jelző, fordított jelzős szerkezet, part. coniunctum)
9. Római jogi alapfogalmak és regulák fordítása, grammatikai értelmezése.
   Igenevek: gerundium, gerundivumos szerkezet, supinum.
10. Római jogi alapfogalmak és regulák fordítása, grammatikai értelmezése.
    Mondatrövidítő szerkezet I.: az ablativus absolutus (part. impf.-os, part. perf.-os, abl. abs. mancus).
11. Római jogi alapfogalmak és regulák fordítása, grammatikai értelmezése.
    Mondatrövidítő szerkezet II.: accusativus cum infinitivo;
    nominativus cum infinitivo.
12. De adquirendo rerum dominio- Szövegfordítás
    Összefoglalás, gyakorlás
13. II. Záródolgozat

Félévközi ellenőrzés:
Ellenőrző írásbeli dolgozatok száma: 2 záródolgozat+folyamatos szóbeli számonkérés. Témakörök: De iure populi Romani, De actionibus, De iure personarum, De rerum divisione, De iuribus in rebus alienis, De adquirendo rerum dominio, De obligationibus. Időpontok: 7. és 13. oktatási hét . Pótlásuk és javításuk lehetősége: 13.oktatási hét.

Félév végi számonkérés típusa: beszámoló

Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A hallgatók legalább elemi szinten sajátítsák el az ún. jogi latin nyelv nyelvtanát, szókészletét és használatát elsősorban a római jog, továbbá az egyetemes és magyar állam-és jogtörténet témaköreihez kapcsolódóan.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• Kötelező irodalom:
  • Online segédanyag:
  • Dr.PETRASOVSZKY ANNA: Latin nyelvi segédanyag  joghallgatók számára c. tananyaga alapján készült  online latin nyelvi segédanyag. Összeállította: Ress Éva
• Ajánlott irodalom:
  • Bánóczi R- Rihmer Z.: Latin nyelvkönyv joghallgatók számára. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, Negyedik átdolgozott kiadás, 2005.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint

A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -

Dr. Jusztinger János adjunktus, tanszékvezető
Dr. Csoknya Tünde Éva tanársegéd
Dr. Hengl Melinda tanársegéd
Dr. Priol Kinga tanársegéd
Római Jogi Tanszék

Dr. Jusztinger János
AJKONOA09-1 Hétfő, 15.30 – 16.50 (+10 perc szünet) / 011.

Dr. Csoknya Tünde Éva
AJKONOA09-2 Kedd, 11.00 – 12.30 (+10 perc szünet) / 103.

Dr. Hengl Melinda
AJKONOA09-3 Kedd, 9.30 – 10.50 (+10 perc szünet) / 307.

Dr. Priol Kinga
AJKONOA09-4 Szerda, 15.30 – 16.50 (+10 perc szünet) / 207.
AJKONOA09-5 Szerda, 17.00 – 18.20 (+10 perc szünet) / 207.

	AJKONOA09
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	-
Kredit	3
Heti óraszám	2
Szemeszter	1-2
Létszám/csoport	25

Meghirdetési gyakorisága: félévente

Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:

1. A jogászi hivatásrendek, piacképesség a jogi szakmában
2. Jogászi sztereotípiák, személyiségtípusok – speciális képességek és személyiségjegyek
3. Viselkedési modellek, szemléletmódok és szemléletváltás
4. "Jogerős" személyiség – a jogi karrier pszichés nehézségei
5. Tanulásmódszertan – vizualizáció – időgazdálkodás
6. Jogászi kifejezésmódok és előadástechnikák
7. A jogértelmezés és módszerei
8. A jogi érvelés logikája
9. Tényálláskezelés és szónoki taktika
10. A jogalkalmazás metodikája
11. Jogi dokumentumok értelmező elemzése
12. Beadvány- és iratszerkesztés
13. Kutatásmódszertan

Félévközi ellenőrzés: -

Félév végi számonkérés típusa: beszámoló

Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A jogászi képességek elméleti és gyakorlati megalapozása.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• Kötelező tananyag:
  • Csoknya Tünde Éva – Jusztinger János – Priol Kinga: A jogászi képességek elméleti és gyakorlati alapjai (elektronikus jegyzet)

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint

A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -

Dr. Béli Gábor egyetemi docens, tanszékvezető
Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina adjunktus
Jogtörténeti Tanszék

Hétfő, 11.00 – 12.20 (+10 perc szünet) / Molnár Kálmán előadóterem

	AJKONOA14
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	-
Kredit	4
Heti óraszám	2
Szemeszter	1

Meghirdetési gyakorisága: évente

Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:

1. A honfoglalás utáni viszonyok, az új hatalmi struktúra kiépítésének előzményei az utolsó fejedelmek alatt. A patrimóniális királyság: A vérségi alapon működő társadalom bomlása. A királyi família királyi udvar (curia regis). A királyi hatalom alapját képező birtokok megszervezése: az udvarok (curiae). A comitatus mint várszervezet (castrum) és mint az ispán igazgatása alá rendelt terület: megye (parochia).
2. A királyi família bomlása, a rendi szerveződés kezdetei: A király egyháza feletti hatalmának visszaszorulása, a kánoni választás és az egyház illetve klerikusok különös kiváltságainak (privilegium fori, privilegium immunitatis, privilegium canonis) érvényre jutása. A király jobbágyai (jobagiones), illetve a bárók (barones). Előkelők és királyi serviensek. Az előkelő és a serviens réteg összeolvadása. A rendi állam kiépülése, a hatalomgyakorlás rendi keretei. A rendi állam sajátosságai.
3. A király a kormányzó és a nádor: A királyi jogkörei, a trónutódlás az Árpád-házi királyoktól a Pragmatica Sanctio-ig, és az abból következő közjogi viszonyok Magyarország és Ausztria között. A koronázás, a koronázási eskü és a hitlevél. A kiskorú király képviselete, a kormányzó és jogkörei. A nádor és jogkörei a XVI. századig (a nádori cikkek). A helytartó-nádor, a nádor kormányzati szerepe 1723 után.
4. A királyi tanács és a rendi országgyűlés: A királyi (bárói) tanács szerepe és befolyásának növekedése és szerepe Mohácsig. A tanács I. Ferdinánd trónra lépése után. A fehérvári törvénynapok. Más országos gyűlések. A rendi országgyűlés megjelenése. A rendi országgyűlés szervezete és működése.
5. 5. Központi kormányzati szervek, kormányszékek: Az első központi hivatali szerv, a kancellária felállítása és működése az Árpád-házi királyok alatt. A nagy illetve a titkos kancellária működése és egyesítése. A központi kormányzati szervek kiépítése Mohács után. A magyar kancellária, valamint a magyar kamara szervezete és működése. A helytartó és tanácsa. A helytartótanács felállítása 1723-ban, szervezete, személyzete, a hatáskörébe tartozó ügyek, az ügyintézés, a helytartótanács kapcsolatai a más kormányszékekkel, illetve a vármegyékkel és más testületekkel.
6. Az ún. nemesi vármegye és a szabad városok. Mezővárosok és községek: A quatuor judices és működésük a XIII. század végéig. A megye hatósága és tisztjei a XVI. századig. A különféle típusú megyei-nemesi gyűlések. A megyei szervezet és működés a XVI. századtól: közgyűlés, részgyűlés, választott tisztek, egyéb alkalmazottak és közegek. A megyei szervek hatáskörébe tartozó ügyek és az ügyintézés. A szabad. Királyi városok szervezete, tisztségviselői, működése. A városi igazgatás sajátosságai. A mezővárosok, községek szervezete és működése. Különkormányzatok: Erdélyi és Horvátország.
7. A magyar államfejlődés 1848-tól: A alkotmányos monarchia működési elvei és alapvető intézményei. A államkormányzás sajátos módja, a neoabszolutizmus. A dualista alkotmányos monarchia működési elvei. A közös ügyek vitele és a magyar szervek hatása azokra az 1867. évi magyar és osztrák kiegyezési törvények alapján, valamint a részleges autonómiával rendelkező Horvátország integrálása a dualista államszervezetbe az 1868-as megegyezés szerint.
8. Államfők és jogköreik a rendiség felszámolása után: A király, a király helyettesítése és jogkörei 1848-ban. Az uralkodói hatalom a neoabszolutizmus időszakába. A királyi hatalom és jogkörök alkotmányos keretei a dualista államban. Az Országos Honvédelmi Bizottmány, a kormányzóelnök és a diktátor. A modern kori kormányzó. A törvényhozó szerv a modern államban: A választójog 1848-tól. A választások szabályai és a választási bíráskodás. A kétkamarás modern országgyűlés szervezet és működése, reformjai 1918-ig. A nemzetgyűlés és az országgyűlés szervezet és működése az unitárius államban.
9. Központi kormányzati szervek és a központi igazgatás. A hatalmi ágak szétválasztásának megvalósulása. Az állami ellenőrzés szervezete: A felelős minisztérium és az OHB. A kormány a dualista államban. A miniszteri felelősség kérdése. A kormány működése. A modern központi kormányzati szervek az unitárius államban. Az állami ellenőrzés szervezet. A központi igazgatás működési elvei.
10. A törvényhatóságok és községek.
11. A korona eszme megjelenése, tartalma. Az organikus államfelfogás. A szentkorona tan, a nemesi nemzet. A politikai nemzet. A kisebbségek jogi helyzete a vonatkozó törvényi és egyéb szabályok szerint.
12. A személyi szabadság, gondolat- és vélemény nyilvánítási: szólás és sajtószabadság, gyülekezési és egyesülési jog.
13. Az állam és az egyház viszonya: a sajátegyház, a főkegyúri jog gyökerei, gyakorlása és levezetése (Werbőczy, Pázmány Kollár). A felekezeti egyenlőség és a vallás szabad gyakorlása: a vallási türelem fokai. Bevett és elismert felekezetek. A protestánsok vallásgyakorlása és egyházi szabadsága a reformáció után a rendiség felszámolásáig. A felekezeti egyenjogúság sajátos megvalósulása a XIX. század végén. Az állam szerepvállalása az egyházak működésében. Az egyházak és felekezetek működésének felügyelete.

Félévközi ellenőrzés:
Egy szorgalmi dolgozat november végén, amivel, ha eredményes, a hallgató kiválthatja a félévi vizsgát az elért érdemjegy megajánlásával.
A dolgozat pótlására nincs lehetőség.

Félév végi számonkérés típusa: kollokvium

Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A magyar alkotmánytörténet alapintézményeinek megismertetése a közjogi stúdiumok megalapozásához.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: -

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint

A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -

Dr. Herger Csabáné egyetemi docens
Jogtörténeti Tanszék

Kedd, 8.00 – 9.20 (+10 perc szünet) / Molnár Kálmán előadóterem
Szerda, 8.00 – 9.20 (+10 perc szünet) / Molnár Kálmán előadóterem

	AJKONOA16
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	-
Kredit	6
Heti óraszám	4
Szemeszter	1

Meghirdetési gyakorisága: évente

Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:

1. Az egyetemes (általános) állam- és jogtörténet, összehasonlító állam- és jogtörténet
2. Az ókori Kelet állam- és jogéletének hagyatéka
3. Hellász állam- és jogéletének hagyatéka
4. A Római Birodalom állam- és jogéletének hagyatéka
5. A középkor alapvető struktúrái
6. A patrimoniális, a rendi és az abszolutista állammodell
7. Jogforrások és jogterületek a középkorban
8. A városok és joguk
9. Az egyházak szervezete és joga
10. A modern államépítési elvek
11. A modern jogrend alapelvei
12. Az angol állam- és jogtörténet alapvonalai
13. Az angol térszerkezet és a gyarmatbirodalom
14. Az Amerikai Egyesült Államok állam- és jogtörténetének alapvonalai
15. A francia állam- és jogtörténet alapvonalai
16. Németalföld állam- és jogtörténetének alapvonalai
17. Svájc állam- és jogtörténetének alapvonalai

Félévközi ellenőrzés:
3 írásbeli dolgozat. A szorgalmi dolgozat lehetőségével az a hallgató élhet, aki a 14 oktatási héten legalább az​ előadások 80%-án részt vesz.

Félév végi számonkérés típusa: kollokvium

Jellege: szóbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Az egyetemes állam-és jogfejlődés alapelveinek és intézményeinek, a jogi kultúra jelenségeinek bemutatása. A modern jogágak történeti gyökereinek bemutatása.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• Tankönyv:
  • Kajtár István-Herger Csabáné: Egyetemes állam- és jogtörténet Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2015. 5. kiadás
• Ajánlott irodalom:
  • Wenzel Gusztáv: Egyetemes Európai jogtörténet. Bp. 1873.
  • Általános jogtörténet. Szerk.: Horváth Pál, Bp., 1991.
  • Ruszoly József: Európa jogtörténete. Bp. 1996.
  • Gönczi-Horváth-Stipta-Zlinszky: Egyetemes jogtörténet. Bp. 1997.
  • Kajtár István: A 19. századi modern magyar állam- és jogrendszer alapjai. Európa - haladás - Magyarország. Bp.-Pécs, 2003. I-VII. fejezet.
  • Kisteleki - Lővétei - Nagyné Szegvári K. - Rácz - Schweitzer - Tóth: Egyetemes állam- és jogtörténet. Ókor - feudális kor. Bp. 1998.
  • Kisteleki - Lövétei - Nagyné Szegvári K. - Pomogyi - Rácz: Egyetemes állam- és jogtörténet. Polgári kor. Bp. 2002.
  • Mezey B. – Szente Z.: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Bp. 2003.
  • Földi A. (szerk.): Összehasonlító jogtörténet. Bp. 2012.
  • Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba. (A feudális jog forrásai) (1.-2.) Bp. 1966.
  • Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba. Bp. 1989.
  • Hattenhauer, Hans: Europäische Rechtsgeschichte. Heidelberg, 1992.
  • Coing, Helmut: Europäisches Privatrecht 1500 bis 1800. Bd. I.-II. München 1985-1989.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint

A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -

Dr. Jusztinger János adjunktus, tanszékvezető
Római Jogi Tanszék

Hétfő, 12.30 – 13.50 (+10 perc szünet) / Molnár Kálmán előadóterem

	AJKONOA18
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	-
Kredit	4
Heti óraszám	2
Szemeszter	1

Meghirdetési gyakorisága: évente

Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:

1. Bevezetés. A római jog külső történetének alapvonalai.
2. A római jog forrásai.
3. A jusztiniánuszi kodifikáció.
4. A római perjog vázlata.
5. Természetes és jogi személyek.
6. A római család.
7. A római házasság. Házassági vagyonjog.
8. Cselekvőképesség. Gyámság. Gondnokság.
9. Vagyon és dolog. A dolgok osztályozása.
10. Birtoktan.
11. A tulajdonjog fogalma és korlátai.
12. Eredeti tulajdonszerzés.
13. Származékos tulajdonszerzés.

Félévközi ellenőrzés:
December első vagy második hetében szorgalmi zárthelyi dolgozat a történeti rész, perjog, személy- és családjog, valamint a dologi jog meghatározott részének (vagyon és dolog, birtoktan, tulajdonjog) anyagából.

Félév végi számonkérés típusa: beszámoló

Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A magánjogi dogmatika alapfogalmainak történeti szemléletű elsajátítása.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• Kötelező tananyag:
  • Benedek Ferenc - Pókecz Kovács Attila: Római magánjog, Budapest-Pécs 2018, 6. kiadás
  • Jusztinger János: Római jogi példatár 1. PTE ÁJK, Pécs 2017. c. elektronikus jegyzet
  • Csoknya Tünde Éva – Jusztinger János: A római jog alapfogalmai, Budapest – Pécs 2018. 2. kiadás.
• Kötelező olvasmány:
  • Földi András és Hamza Gábor: A római jog története és institúciói, Budapest 2018, 22. kiadás

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint

A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -

Dr. Kőhalmi László egyetemi tanár, tanszékvezető
Dr. Korinek László professor emeritus
Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék

Hétfő, 9.30 – 10.50 (+10 perc szünet) / Molnár Kálmán előadóterem

	AJKONOA21
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	-
Kredit	2
Heti óraszám	2
Szemeszter	1

Meghirdetési gyakorisága: félévente

Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:

1. A bűnügyi tudományok rendszere
2. A társadalmi - gazdasági fejlődés (modernizáció) és a devianciák kapcsolata
3. A társadalmi beilleszkedési zavarokat magyarázó makro-és mikro szintű elméletek
4. A látens bűnözés forrásai és vizsgálati módszere. A látens bűnözést vizsgáló kutatások áldozati megkérdezések eredményei. A látens bűnözést vizsgáló kutatások tettesi megkérdezések eredményei.
5. A látens bűnözési vizsgálatok legfontosabb eredményei. A látens bűnözés kriminálpolitikai tanulságai. A bűnügyi statisztikák valóságtükröző képessége. A rendőrségi statisztikával kapcsolatos legfontosabb kifogások és a statisztikai manipuláció lehetősége
6. A fiatalkori devianciák megítélése .A fiatalkori bűnözés
7. A prostitúció és a szocializáció
8. Az időskori bűnözés
9. A női bűnözés
10. A tömegtájékoztatásban megjelenő bűnözéskép és a bűnözés tényleges valósága. A tömegtájékoztatás intergrációs következményei és erőszakábrázolásának elméleti modelljei
11. Az alkoholizmus és a bűnözés összefüggései.A kábítószer – probléma és a bűnözés összefüggései. A "kábítószer – probléma" kialakulása és jellemzői Magyarországon. Kriminálpolitikai megoldások a kábítószer - bűnözés megelőzésére, leküzdésére
12. A kriminológia előfutárai, kialakulása. A klasszikus iskola, a pozitivizmus és a közvetítő iskola Biológiai – testi – lelki adottságokat vizsgáló elméletek. Társadalmi struktúrával összefüggő elméletek. Címkézéselmélet (Labeling – elmélet). A morálispánik-elmélet. Interakcionista elméletek. Fenomenológiai, etnometodológiai irányzatok. A többfaktor-megközelítés
13. A büntető igazságszolgáltatás mint rendszer. A rendőrség, az ügyészség a bíróságok

Félévközi ellenőrzés: -

Félév végi számonkérés típusa: kollokvium

Jellege: írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tantárgy célja előkészíteni a bűnügyi tantárgycsoport tanulását, megkönnyíteni a jogásszá válást. A Bevezetés a bűnügyi tudományokba tantárgy az első évfolyamos hallgatóknak a tételes bűnügyi tárgyak tanulmányozása előtt szintézist ad, továbbá olyan egységes ismeretek birtokába juttatja a hallgatókat, amely meghaladja az átlagpolgár bűnözésről alkotott ismereteit, attitűdjeit.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• kötelező irodalom:
  • Bevezetés a bűnügyi tudományokba (elektronikus tananyag)
• ajánlott irodalom:
  • Gönczöl Katalin– Kerezsi Klára – Korinek László – Lévay Miklós: Kriminológia-Szakkriminológia, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2006 (következő fejezeti:1.6, 1.7, 2.7., 2.9., 2.10., 2.12.)
  • Korinek László: Irányzatok a kriminológiai gondolkodás fejlődésében, BM Kiadó, Budapest, 2005, harmadik, átdolgozott kiadás következő fejezetei: I., V., VI.,VII.
  • Gönczöl–Korinek–Lévai-Kerezsi: Kriminológia-Szakkkriminológia (megjelenés alatt)
  • KORINEK László: Bűnözési elméletek, Duna Palota és Kiadó, Budapest, 2006 (következő fejezetei: I., II., III., IV.3.)

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint

A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -

Dr. Monori Gábor adjunktus
Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék

Szerda, 9.30 – 10.50 (+10 perc szünet) / Molnár Kálmán előadóterem

	AJKONOA22
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye	-
Kredit	4
Heti óraszám	2
Szemeszter	1
Létszám	-

Meghirdetési gyakorisága: félévente

Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:

1. előadás
   A tudomány fogalma, rendszere, valamint az állam- és jogtudomány tárgya és rendszere
   A jogi kultúra
   A norma fogalma, jellemző vonásai, illetve fajtái
2. előadás
   A jog és más társadalmi normák kapcsolata(jog és erkölcs, jog és vallás, jog és méltányosság)
   A jog funkciói
   A jogforrás fogalma, fajai és a jogforrási hierarchia
3. előadás
   A jogrendszer fogalma és tagozódása
   A jogág
   A római-germán jogcsalád
   A common law jogcsalád
   A szocialista jogcsalád
4. előadás
   A vallási- és tradicionális jogcsalád
   A jogszabály fogalma és szerkezeti elemei
   A jogszabályok fajai
   A jogszabályok érvényessége és hatályossága
5. előadás
   A jogkövetés fogalma és típusai
   A jogviszony fogalma és a jogviszony alanyai közül a természetes személy
   A jogviszony alanyai (a természetes személy kivételével)
   A jogviszony tárgya és tartalma
6. előadás
   A jogi tények
   A jogalkalmazás fogalma és szakaszai
   A jogalkalmazás jogfejlesztő szerepe
7. előadás
   A jog hatékonysága
   A politikai rendszer fogalma és elemei
8. előadás
   A pártrendszerek típusai
   A befolyásoló csoportok
   Az állam kialakulásának stádiumai
9. előadás
   Az állam fogalma és az államterület
   Az állam népessége
   Az állam szuverenitása
10. előadás
    Az állam funkciói
    Az abszolút állam
    A liberális állam
11. előadás
    A jóléti állam
    A totális állam
    A jogállam
12. előadás
    Az államforma fogalma és felosztása
    A kormányforma
13. előadás
    Az állam szerkezete
    Konzultáció

Félévközi ellenőrzés: -

Félév végi számonkérés típusa: kollokvium

Jellege: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

• JOGI ALAPTAN TANANYAG:
• Prof. DrVisegrády Antal: Jogi alaptan /Menedzser Praxis Kft, 2015., 85.oldal/

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint

A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Megjegyzés: -