Az Idegen Nyelvi Lektorátus és Szaknyelvi Vizsgahely története

A joghallgatók nyelvi képzése szervezett formában az ötvenes évek elején indult meg. A Jogi Kari Lektorátus 1955-ben alakult és vezetője Kiss Erzsébet lett, aki e tisztségében 1965-ig működött. Az orosz órákat az ötvenes évek elején Kiss Erzsébet és Péterfia Zoltán látta el. Később Kislégi Nagy Dénes professzor latin és francia nyelvet oktatott. 1965-ben Kiss Erzsébet nyugdíjba menetele után Kerényi Ferenc tanított a Karon. dr. Szűcs Stefánia 1966-tól 1980-ig volt a Lektorátus vezetője. Kerényi Ferenc és Péterfia Zoltán nyugalomba vonulása után, 1975-ben már 6 nyelvtanár tanít a Lektorátuson: Zelnik Istvánné Vargha Ágnes (német-orosz), Bohuss Sarolta (angol), dr. Dieszler László (német), Kelle Katalin (orosz), Döme Éva (angol-orosz) és Szűcs Stefánia vezető nyelvtanár, aki latint, franciát és német nyelvet is oktatott. 1980-tól, Szűcs Stefánia nyugdíjba menetelét követően, Gyurkóné Bohuss Sarolta látta el a vezetői funkciót 1996-ig. 1985. és 1996 októbere között a Gyurkóné vezette Nyelvi Csoport a KTK Idegen Nyelvi Tanszékéhez tartozott és annak jogi csoportjaként működött, de továbbra is a joghallgatók nyelvi képzése volt a feladata.

A Lektorátus munkájának célja kezdetben az volt, hogy a joghallgatók képesek legyenek szakszöveget fordítani. A 70-es években, dr. Szűcs Stefánia vezetése idején, több országos versenyt nyertek joghallgatóink orosz, angol és német szaknyelvből. Később ez a célkitűzés a beszédkészség fejlesztésével bővült. A nyelvi órák száma a 70-es években heti 2 óra volt, majd később heti 4 óra lett. A latin nyelv tanulása is kötelező volt már 1956-tól. Az orosz nyelv oktatása az első két évfolyamon volt kötelező heti 3, illetve 2 órában. A második idegen nyelvet (angol, francia, német) heti 4 órában 4 féléven át tanulták a hallgatók a nyolcvanas években. A rendszerváltás után megszűnt a kötelező orosz nyelvoktatás. Az elsődleges cél a beszélt nyelv elsajátítása lett. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején a Kar egyre több hallgatója tette le sikeresen a középfokú, illetve a felsőfokú állami nyelvvizsgát általános nyelvből. Később az általános nyelvi képzés háttérbe szorult és a 90-es évek 2. felétől előtérbe került a szaknyelvoktatás.

1996 októbertől a Nyelvi Csoport újra az ÁJK-hoz tartozik, és a Lektorátus vezetője dr. Románné Döme Éva lesz dr. Gyurkóné Bohuss Sarolta nyugdíjba vonulását követően. 1996 szeptemberétől bevezetésre került a „jogi szaknyelv” című tantárgy angol, német és francia nyelven a III. évfolyamon kötelezően, heti 4 órában. Az I. és II. évfolyamon megszűnt a kötelező általános nyelvi képzés, de az I. évfolyamon megmaradt a kötelező latin nyelvoktatás heti 2 órában. A szaknyelvi képzés, amely jelenleg II. évfolyamon heti 2 órában, III. évfolyamon heti 4 órában folyik, kötelező a nyelvvizsgával rendelkező hallgatók számára is.

A szaknyelvi oktatás bevezetését, majd a szaknyelvi vizsga akkreditációját igen komoly szakmai munka alapozta meg. A Lektorátus nyelvtanárai külföldi tanulmányutakon, továbbképzéseken vettek részt (LSP, MSc kurzusok, Edinburgh University, Aston University, Birmingham University, Reading University, Dublin Trinity College, Helsinki Egyetem, Bécs, Plymouth, Strasbourg) a jogi szaknyelv oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismeretek megszerzése céljából. Ezeket a tanulmányutakat a sikeres FEFA Projekt tette lehetővé (FEFA 705, FEFA 2025, valamint a Felsőoktatási Fejlesztési Projekt keretén belül 1997-ben elnyert pénzösszeg, majd ezt követően több sikeres pályázat és nemzetközi projekt (PFP pályázat, 1998; British Council, SEP Project, 1997-1998; British Council, ESP Project, 1999; I. Klebelsberg pályázat, 1999; II. Klebelsberg pályázat, 2001; A szaknyelvi oktatás technikai fejlesztése c. project, Oktatási Minisztérium, Bp, 2002; Socrates pályázat, 1999, 2001.) biztosította a Lektorátus számára a jogi szaknyelv oktatásához szükséges tudásanyag megszerzését, valamint az eredményes szaknyelvi képzéshez fontos szakirodalom, és az akkreditációhoz szükséges technikai eszközök egy részének beszerzését.

A szaknyelvi nyelvvizsga (jogi és közigazgatási szakirány) akkreditációjára angol és német nyelvből 2004-ben, a vizsgahely akkreditációjára pedig 2005-ben került sor. A sikeres akkreditációt követően nyílt lehetőség a Karon államilag elismert jogi szaknyelvi vizsga létételére. A Profex Jogi és Közigazgatási Szaknyelvi Vizsgahely a Karon már 2003. januártól működött és vezetője dr. Románné Döme Éva angol szakos nyelvtanár volt 2007. július 1-jéig. A Nyelvi Csoportot 2003. januártól Ress Éva latin szakos nyelvtanár vezette 2007. július 1-jéig.

2007-ben a két szervezeti egységet, a Nyelvi Csoportot és a Jogi és Közigazgatási Szaknyelvi Vizsgahelyet összevonták, és az új szervezeti egység Idegen Nyelvi Lektorátus és Szaknyelvi Vizsgahely néven kezdte el működését, és vezetője Szalayné Pókay Marietta lett.

2008-ban került sor ILEC vizsgahely létesítésére (a British Council és a PTE ÁJK között létrejött szerződés), melynek eredményeként nemzetközi jogi szaknyelvi vizsga letétele is lehetővé vált a Karon.

A Lektorátuson jelenleg 8 főállású nyelvtanár dolgozik (4 angol szakos, 2 német szakos, 1 latin szakos és 1 orosz-francia szakos).

A Lektorátus oktatóinak célja, hogy az új gazdasági-társadalmi és felsőoktatási igényeknek megfelelően vegyenek részt a jogászképzésben és olyan nyelvi-szakmai segítséget nyújtsanak a leendő jogászoknak, hogy azok képesek legyenek jogi ismereteik idegen nyelven történő alkalmazására.