Nemzetközi- és Európajogi Tanszék szabadon választható tantárgyai

AJSZNO119101 Magyar diplomáciatörténet
Dr. Mohay Ágoston Csanád egyetemi docens, dékán
Dr. Domaniczky Endre konzul, óraadó
Nemzetközi- és Európajogi Tanszék

2026.02.20. (péntek) 8.00 – 14.30 / Z007.
2026.02.27. (péntek) 8.00 – 14.30 / Z007.
2026.03.06. (péntek) 8.00 – 14.30 / Z007.

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1.  A nemzetközi közösség és szereplői, források, szabályok, joganyag
2.  Az Árpádok külpolitikája 9. sz. - 1241 között (honfoglalás, kalandozások, letelepedés, Géza és István, I. László és Kálmán, III Béla és fiainak külpolitikája) 
3.  Magyarország nemzetközi helyzete és külkapcsolatai 1241-1308 között
4.  Magyarország külpolitikája az Anjouk és Zsigmond alatt (1309-1437)
5.  Magyarország külpolitikája 1437-1526 között (Hunyadi János és Hunyadi Mátyás)
6.  Magyarország külpolitikája 1437-1526 között (a Jagellók, Mohács és az ország több részre szakadása) 
7.  A magyarság nemzetközi helyzete a török hódoltság időszakában (1526-1718, a Szapolyaiak, Erdély, a “királyi Magyarország” helyzete)
8.  Magyarország nemzetközi kapcsolatai és mozgástere a Habsburg Birodalomban (1718-1790)
9.  Magyarország nemzetközi kapcsolatai és mozgástere a Habsburg Birodalomban (1790-1914)
10. Magyarország az I. világháborúban és a versailles-i békerendszer (1914-1921)
11. Magyarország külpolitikai mozgástere a két világháború korában (1914-1945)
12. Magyarország mozgástere 1944-1990 között és a szuverenitás kérdése (német megszállás, szovjet megszállás, Rákosi-rendszer, 1956, Kádár-rendszer, 1968). 
13.  Magyarország újrapozícionálása (az Antall- és Boross-kormány külpolitikája 1990-1994) 

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli
Az osztályzat kialakításának módja:
A félévzáró dolgozat értékelése.

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában
:A kurzus célja, hogy a hallgatók a nemzetközi kapcsolatok oldaláról is megismerkedjenek Magyarország történetével, az ország mozgásterével, a közép-európai régió folyton változó határaival, a régió egyes államainak külpolitikai törekvéseivel. 
A kurzus részben a Konzuli munka, konzuli jog c. kurzus anyagára épül, ugyanis másodlagos célja a diplomáciai jelentéstevő munka jellegzetességeinek bemutatása, az előbbi kurzus előzetes lehallgatása azonban nem feltétel.
 

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Ajánlott irodalom:
Herczegh Géza: Magyarország külpolitikája I-II. (896-1945) (Bp., MSZA, 2019 és 2021)
Ormos Mária - Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren 1814-1945 (Bp., Osiris, 2003)
Bába Iván - Sáringer János (szerk.): Új Diplomáciai Lexikon I-II. (Bp., Kairosz, 2021)

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: 
1 db házidolgozat
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

AJSZNO119801 Az ombudsmani típusú alapjogvédelem Magyarországon
Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet egyetemi tanár
Nemzetközi- és Európajogi Tanszék

Szerda, 9.40 – 11.10 / Z007.

Meghirdetési gyakorisága: évente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika: 
1. Az alapjogvédelmi intézmények és mechanizmusok rendszere
2. A bírói jogvédelem és a bírói alapjogvédelmet kiegészítő mechanizmusok
3. A nemzeti alapjogvédelem európai keretei
4. Az ombudsman intézményének eredete és elterjedése
5. Az ombudsman, mint intézmény funkciójának fejlődése
6. Klasszikus ombudsmani intézmények
7. Emberi jogi ombudsmanok 
8. Az ombudsmani intézmények felépítése
9. Az ombudsman jogállása és felépítése
10. A magyar ombudsmani intézmény jelenlegi struktúrája
11. Esetjogi mozaik I. 
12. Esetjogi mozaik II

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Órai munka és beadandó dolgozat alapján

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Az alapjogok védelme érdekében az államnak olyan intézményeket és eljárásokat kell létrehoznia és működtetnie, amelyek biztosítják e jogok tényleges érvényesülését mind a jogalkotás, mint a bírói és hatósági jogalkalmazás során. Az alapjogok érvényre juttatásában minden állami szerv köteles részt venni, vannak azonban kifejezetten ezt a funkciót szolgáló intézmények – a bíróságok mellett ilyen az ombudsman. Az ombudsman, mint intézmény több mint két évszázada jelent meg, széleskörűen azonban csak a 20. század második felében terjedt el. Magyarországon az ombudsman intézménye 25 éve létezik. Működésének és funkciójának ismerete minden gyakorlatorientált jogász számára szükséges.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Az órán kiadásra kerülő oktatási segédanyag és tanulmányok, valamint: 

- SOMODY Bernadette: „Ombudsman” in JAKAB András – FEKETE Balázs (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Alkotmányjog rovat, rovatszerkesztő: BODNÁR Eszter, JAKAB András) http://ijoten.hu/szocikk/ombudsman  (2018)  
- SOMODY Bernadette – VISSY Beatrix: „Az alapjogok védelme” in JAKAB András – KÖNCZÖL Miklós – MENYHÁRD Attila – SULYOK Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Alkotmányjog rovat, rovatszerkesztő: BODNÁR Eszter, JAKAB András) http://ijoten.hu/szocikk/az-alapjogok-vedelme  (2019). 

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Beadandó dolgozat készítése az oktatók által megadott útmutató alapján.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: -

AJSZNO119201 Introduction to the Laws of War
Dr. Kis Kelemen Bence adjunktus
Nemzetközi- és Európajogi Tanszék

Hétfő, 13.00 – 14.30 / Z007.

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: angol

Tantárgyi tematika:
1. Introduction to war as a concept in international relations
2. Introduction to the law on inter-state use of force: the prohibition on the use of force
3. Introduction to the law on inter-state use of force: the concept of self-defense
4. Introduction to the law on inter-state use of force: other exceptions from the prohibiton on the use of force
5. Introduction to the law of armed conflict: history and sources, classification of armed conflicts
6. Introduction to the law of armed conflict: law of targeting
7. Introduction to international criminal law: history and current institution
8. Introduction to international criminal law: crimes and the case law of the International Criminal Court
9. Human rights and armed conflict
10. Targeted killings in international law
11. Cyber operations in international law

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: Written test
Az osztályzat kialakításának módja:
The final grade depends on the written test, which is open-book.

A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
In international relations armed conflicts are sadly rather the norm than the exception. This requires international law to deal extensively with these situations. International law regulates when states can use force against each other and what methods are the prohibited in the course of hostilities. This field of law can be categorized after Craig Martin “loosely and collectively” the so-called “Laws of War”. The aim and purpose of this course to introduce students to how states interact with each other in times of armed conflict.

The course is recommended to ERASMUS students, and students from other faculties interested in armed conflicts and international law as well. Since the course is of an introductory nature, all necessary information will be available for students to understand even the in-depth discussions of the topic.

The course is supported by a Moodle platform.

Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
•    AMBOS, Kai: The Rome Statute of the International Criminal Court 34d Edition. Article-by-Article Commentary. C.H. Beck – Hart – Nomos, 2021.
•    CASEY-MASLEN, Stuart: Jus ad Bellum – The Law on Inter-State Use of Force. Hart, 2020.
•    CRAWFORD, Emily: Identifying the Enemy. Civilian Participation in Armed Conflict. OUP, 2015.
•    DINSTEIN, Yoram: Non-International Armed Conflicts in International Law. CUP, 2014.
•    DINSTEIN, Yoram: The Conduct of Hostilities under the Law of International Armed Conflict, 3rd Edition. CUP, 2016.
•    DINSTEIN, Yoram: War, Aggression and Self-Defence, 6th edition. CUP, 2017.
•    FORD, Christopher M. – WILLIAMS, Winston S.: Complex Battlespaces. The Law of Armed Conflict and the Dynamics of Modern Warfare. OUP, 2019.
•    MARTIN, Craig: JIB/JAB The Laws of War Podcast. https://jibjabpodcast.com/ 
•    MELZER, Nils: International Humanitarian Law: A Comprehensive Introduction. ICRC. 2019. https://library.icrc.org/library/docs/DOC/icrc-4231-002-2019.pdf 
•    MELZER, Nils: Targeted Killing in International Law. OUP, 2008.
•    SARSINA, Jacapo Roberti Di: Transitional Justice and a State’s Response to Mass Atrocity: Reassessing the Obligation to Investigate and Prosecute. T.M.C. Asser Press, 2019.
•    STAHN, Carsten: A Critical Introduction to International Criminal Law. CUP, 2019.
•    TIBORI-SZABÓ, Kinga: Anticipatory Action in Self-Defence. Essence and Limits under International Law. TMC Asser Press – Springer, 2011.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: 
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
Megjegyzés: At least intermediate level English language skills are necessary and prior international law or international relations knowledge is welcome.